Kifejezéstár

hu Személyek   »   ti ሰባት

1 [egy]

Személyek

Személyek

1 [ሓደ]

1 [ḥade]

ሰባት

[sebati]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar tigrinya Lejátszás Több
én ኣ- ኣነ ኣ- -- ኣነ 0
a-e ane a-e --- ane
én és te ኣ-ን- ን--ን ኣነን/ ንስኻን ኣ-ን- ን-ኻ- --------- ኣነን/ ንስኻን 0
an-ni/ --si-̱--i aneni/ nisih-ani a-e-i- n-s-h-a-i ---------------- aneni/ nisiẖani
mi ketten ን-ና--ልተና ንሕና ክልተና ን-ና ክ-ተ- -------- ንሕና ክልተና 0
n-ḥi-a-ki--te-a nih-ina kilitena n-h-i-a k-l-t-n- ---------------- niḥina kilitena
ő (férfi / fiú) -ሱ ንሱ ን- -- ንሱ 0
ni-u nisu n-s- ---- nisu
ő (férfi / fiú) és ő (nő / lány) ንሱ- --ን ንሱን ንሳን ን-ን ን-ን ------- ንሱን ንሳን 0
n--u-- ---a-i nisuni nisani n-s-n- n-s-n- ------------- nisuni nisani
ők ketten ን-ቶ--ክል-ኦም ንሳቶም ክልተኦም ን-ቶ- ክ-ተ-ም ---------- ንሳቶም ክልተኦም 0
n-sa-om---i-i---omi nisatomi kilite’omi n-s-t-m- k-l-t-’-m- ------------------- nisatomi kilite’omi
a férfi እ---ብኣይ እቲ ሰብኣይ እ- ሰ-ኣ- ------- እቲ ሰብኣይ 0
itī-s--i-a-i itī sebi’ayi i-ī s-b-’-y- ------------ itī sebi’ayi
a nő / az asszony / a feleség እታ ሰ--ቲ እታ ሰበይቲ እ- ሰ-ይ- ------- እታ ሰበይቲ 0
ita-sebe---ī ita sebeyitī i-a s-b-y-t- ------------ ita sebeyitī
a gyermek እቲ--ታ --ዓ እቲ/እታ ቆልዓ እ-/-ታ ቆ-ዓ --------- እቲ/እታ ቆልዓ 0
i-ī-it- ---li‘a itī/ita k’oli‘a i-ī-i-a k-o-i-a --------------- itī/ita k’oli‘a
egy család ሓ----ራ-ት ሓደ ስድራቤት ሓ- ስ-ራ-ት -------- ሓደ ስድራቤት 0
h-ade---dir----i h-ade sidirabēti h-a-e s-d-r-b-t- ---------------- ḥade sidirabēti
az én családom ና-- ስድራ-ት(ስ-ራ--ይ) ናተይ ስድራቤት(ስድራቤተይ) ና-ይ ስ-ራ-ት-ስ-ራ-ተ-) ----------------- ናተይ ስድራቤት(ስድራቤተይ) 0
n-teyi -i------ti-s-di--b-te--) nateyi sidirabēti(sidirabēteyi) n-t-y- s-d-r-b-t-(-i-i-a-ē-e-i- ------------------------------- nateyi sidirabēti(sidirabēteyi)
A családom itt van. ና-ይ-ስድራ-ት--ብ- ኣለ-። ናተይ ስድራቤት ኣብዚ ኣለዉ። ና-ይ ስ-ራ-ት ኣ-ዚ ኣ-ዉ- ------------------ ናተይ ስድራቤት ኣብዚ ኣለዉ። 0
n-tey------r-b----a---ī ---w-። nateyi sidirabēti abizī alewu። n-t-y- s-d-r-b-t- a-i-ī a-e-u- ------------------------------ nateyi sidirabēti abizī alewu።
Én itt vagyok. ኣ- -ብዚ ኣሎ-። ኣነ ኣብዚ ኣሎኹ። ኣ- ኣ-ዚ ኣ-ኹ- ----------- ኣነ ኣብዚ ኣሎኹ። 0
a-e -bi-ī -loh-u። ane abizī aloh-u። a-e a-i-ī a-o-̱-። ----------------- ane abizī aloẖu።
Te itt vagy. ን-ኻ---- -ሎ-። ንስኻ ኣብዚ ኣሎኻ። ን-ኻ ኣ-ዚ ኣ-ኻ- ------------ ንስኻ ኣብዚ ኣሎኻ። 0
n-siẖa----z----oẖ-። nisih-a abizī aloh-a። n-s-h-a a-i-ī a-o-̱-። --------------------- nisiẖa abizī aloẖa።
Ő (a férfi / fiú) itt van és ő (a nő / lány) itt van. ንሱ ኣብዚ ኣሎ---ኡ--ን--ሳ--ብዚ ኣላ። ንሱ ኣብዚ ኣሎ ከምኡ’ውን ንሳ ኣብዚ ኣላ። ን- ኣ-ዚ ኣ- ከ-ኡ-ው- ን- ኣ-ዚ ኣ-። --------------------------- ንሱ ኣብዚ ኣሎ ከምኡ’ውን ንሳ ኣብዚ ኣላ። 0
nisu a--z--a-- -emi--’---i nis----i-ī-a--። nisu abizī alo kemi’u’wini nisa abizī ala። n-s- a-i-ī a-o k-m-’-’-i-i n-s- a-i-ī a-a- ------------------------------------------ nisu abizī alo kemi’u’wini nisa abizī ala።
Mi itt vagyunk. ን-ና--ብ---ሎና። ንሕና ኣብዚ ኣሎና። ን-ና ኣ-ዚ ኣ-ና- ------------ ንሕና ኣብዚ ኣሎና። 0
niḥ-na-a-izī a-o--። nih-ina abizī alona። n-h-i-a a-i-ī a-o-a- -------------------- niḥina abizī alona።
Ti itt vagytok. ንስ-ት-ም-ኣ-ዚ ኣ-ኹም። ንስኻትኩም ኣብዚ ኣሎኹም። ን-ኻ-ኩ- ኣ-ዚ ኣ-ኹ-። ---------------- ንስኻትኩም ኣብዚ ኣሎኹም። 0
nis-h-a---u-i a-i---a--ẖ-mi። nisih-atikumi abizī aloh-umi። n-s-h-a-i-u-i a-i-ī a-o-̱-m-። ----------------------------- nisiẖatikumi abizī aloẖumi።
Ők mindannyian itt vannak. ንሳቶም-ኩ-- ኣ-ዚ ኣ-ው። ንሳቶም ኩሎም ኣብዚ ኣለው። ን-ቶ- ኩ-ም ኣ-ዚ ኣ-ው- ----------------- ንሳቶም ኩሎም ኣብዚ ኣለው። 0
n--at-mi -u--mi a---ī--lew-። nisatomi kulomi abizī alewi። n-s-t-m- k-l-m- a-i-ī a-e-i- ---------------------------- nisatomi kulomi abizī alewi።

Nyelvtanulással az Alzheimer ellen

Aki mentálisan hosszan fit szeretne maradni, annak nyelveket kell tanulnia. A nyelvtudás megvédhet az időskori demenciától. Ezt több tudományos kutatás bizonyította. Az, hogy mennyi idősen tanul az ember, nem számít. A fontos az, hogy az agyunkat rendszeresen edzésben tartsuk. A szavak memorizálása különböző területeket stimulál az agyban. Ezek a területek fontos kognitív folyamatokat irányítanak. Ezért azok az emberek, akik több nyelven beszélnek, jobban képesek odafigyelni. Továbbá jobban tudnak koncentrálni is. De a többnyelvűségnek vannak más előnyei is. A többnyelvű emberek jobban képesek döntéseket hozni. Gyorsabban képesek döntéseket meghozni. Ez azért van, mert az agyuk megtanult választani. Mindig legalább két jelentést ismer ugyanarra a tárgyra. Mindegyik fogalom egy lehetséges döntési lehetőséget képvisel. A többnyelvűeknek tehát állandóan döntéseket kell hozniuk. Az agyuk hozzá van szokva ahhoz, hogy több dolog közül válasszon. És ez az edzés nem csak a beszédközpontot segíti. Az agy számos része profitál a többnyelvűségből. A nyelvismeret tehát jobb kognitív kontrollt is jelent. Természetesen nem lehet a demencia kialakulását nyelvismeretekkel megakadályozni. De a többnyelvűeknél a betegség lassabban fejlődik ki. És úgy néz ki, az agyuk a következményeket jobban tudja kompenzálni. A demencia tünetei nem olyan erősek azoknál, akik tanulnak. A zavarodottság és a feledékenység nem jelentkezik annyira súlyos mértékben. Tehát a nyelvtanulásból a fiatalok és az idősek egyaránt profitálnak. És: minden megtanult nyelvvel könnyebb lesz egy következő elsajátítása. Gyógyszerek helyett tehát inkább a szótárt vegyük elő!