Kifejezéstár

hu Család   »   ti ቤተሰብ

2 [kettő]

Család

Család

2 [ክልተ]

2 [kilite]

ቤተሰብ

bētesebi

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar tigrinya Lejátszás Több
a nagyapa እ- ኣ-ሓጎ እ_ ኣ___ እ- ኣ-ሓ- ------- እቲ ኣቦሓጎ 0
i-ī -bo----o i__ a______ i-ī a-o-̣-g- ------------ itī aboḥago
a nagymama ዓባ---ኣ-- --ይ ዓ___ ኣ__ ዓ__ ዓ-ይ- ኣ-ይ ዓ-ይ ------------ ዓባይ፣ ኣደይ ዓባይ 0
‘ab-yi- a--y--‘aba-i ‘______ a____ ‘_____ ‘-b-y-፣ a-e-i ‘-b-y- -------------------- ‘abayi፣ adeyi ‘abayi
ő (férfi / fiú) és ő (nő / lány) ን-- --ን ን__ ን__ ን-ን ን-ን ------- ንሱን ንሳን 0
nisun-----ani n_____ n_____ n-s-n- n-s-n- ------------- nisuni nisani
az apa እቲ ኣቦ እ_ ኣ_ እ- ኣ- ----- እቲ ኣቦ 0
it- abo i__ a__ i-ī a-o ------- itī abo
az anya እ- ኣደ እ_ ኣ_ እ- ኣ- ----- እታ ኣደ 0
ita-ade i__ a__ i-a a-e ------- ita ade
ő (a férfi / fiú) és ő (a nő / lány) ንሱ--ን-ን ን__ ን__ ን-ን ን-ን ------- ንሱን ንሳን 0
n-s-ni n-sani n_____ n_____ n-s-n- n-s-n- ------------- nisuni nisani
a fiú (valakinek a fia) እ- ው-ድ--ዲ እ_ ው_____ እ- ው-ድ-ወ- --------- እቲ ውሉድ/ወዲ 0
itī---l-d-/--dī i__ w__________ i-ī w-l-d-/-e-ī --------------- itī wiludi/wedī
a lány (valakinek a lánya) እታ ውላ-/-ል እ_ ው_____ እ- ው-ድ-ጓ- --------- እታ ውላድ/ጓል 0
i---wilad--gwali i__ w___________ i-a w-l-d-/-w-l- ---------------- ita wiladi/gwali
ő (a férfi / fiú) és ő (a nő / lány). ን-ን ንሳን ን__ ን__ ን-ን ን-ን ------- ንሱን ንሳን 0
n--u-- --s--i n_____ n_____ n-s-n- n-s-n- ------------- nisuni nisani
a fiútestvér እቲ -ው እ_ ሓ_ እ- ሓ- ----- እቲ ሓው 0
it--ḥawi i__ ḥ___ i-ī h-a-i --------- itī ḥawi
a leánytestvér እ- -ፍቲ እ_ ሓ__ እ- ሓ-ቲ ------ እታ ሓፍቲ 0
it---̣a---ī i__ ḥ_____ i-a h-a-i-ī ----------- ita ḥafitī
ő (a férfi / fiú) és ő (a nő / lány) ን-ን---ን ን__ ን__ ን-ን ን-ን ------- ንሱን ንሳን 0
ni-u---ni-ani n_____ n_____ n-s-n- n-s-n- ------------- nisuni nisani
a nagybácsi እ--ኣኮ እ_ ኣ_ እ- ኣ- ----- እቲ ኣኮ 0
it- a-o i__ a__ i-ī a-o ------- itī ako
a nagynéni እ- ሓትኖ እ_ ሓ__ እ- ሓ-ኖ ------ እታ ሓትኖ 0
i-a -----no i__ ḥ_____ i-a h-a-i-o ----------- ita ḥatino
ő (a férfi / fiú) és ő (a nő / lány) ንሱን --ን ን__ ን__ ን-ን ን-ን ------- ንሱን ንሳን 0
ni-un--ni-ani n_____ n_____ n-s-n- n-s-n- ------------- nisuni nisani
Mi egy család vagyunk. ንሕና-ሓን- ስ-------። ን__ ሓ__ ስ____ ኢ__ ን-ና ሓ-ቲ ስ-ራ-ት ኢ-። ----------------- ንሕና ሓንቲ ስድራቤት ኢና። 0
ni-̣i-a---a---- s-d--abē-i-īn-። n_____ ḥ_____ s_________ ī___ n-h-i-a h-a-i-ī s-d-r-b-t- ī-a- ------------------------------- niḥina ḥanitī sidirabēti īna።
A család nem kicsi. እታ--ድራ-ት-ንእሽቶ ኣይ-ነት-። እ_ ስ____ ን___ ኣ______ እ- ስ-ራ-ት ን-ሽ- ኣ-ኮ-ት-። --------------------- እታ ስድራቤት ንእሽቶ ኣይኮነትን። 0
i-a -idira---i-n-’is--t- a---o--tini። i__ s_________ n________ a___________ i-a s-d-r-b-t- n-’-s-i-o a-i-o-e-i-i- ------------------------------------- ita sidirabēti ni’ishito ayikonetini።
A család nagy. እ----ራ----ባይ-እያ። እ_ ስ____ ዓ__ እ__ እ- ስ-ራ-ት ዓ-ይ እ-። ---------------- እታ ስድራቤት ዓባይ እያ። 0
it- s-d-rab--i ‘a-ay---y-። i__ s_________ ‘_____ i___ i-a s-d-r-b-t- ‘-b-y- i-a- -------------------------- ita sidirabēti ‘abayi iya።

Mindannyian ‘Afrikaiul’ beszélünk?

Közülünk nem mindenki volt Afrikában. De lehet hogy minden nyelv már volt ott egyszer! Ezt vallja legalábbis néhány tudós. Véleményük szerint minden nyelv Afrikából származik. És onnan terjedtek el az egész világon. Összesen több mint 6000 különböző nyelv létezik. De állítólag mindegyiknek egy, közös afrikai eredetük van. Kutatók összehasonlították a nyelvek fonémáit. A fonémák a szavak legkisebb megkülönböztető egységei. Ha megváltozik a fonéma, megváltozik a szó jelentése is. Egy az angol nyelvből származó példa szemlélteti ezt. Az angolban a dip és a tip különböző jelentéssel bír. Tehát a /d/ és a /t/ az angolban két különböző fonéma. A legnagyobb számban az afrikai nyelvek között találhatóak meg ezek a hangtani változatosságok. Ezek jelentősen csökkennek, minél messzebb távolodunk el Afrikából. És pontosan ebben látják a kutatók az elmélet bizonyosságát. Ugyanis azok a populációk, amelyek területileg terjeszkednek, homogénné válnak. A külső peremeiken a genetikai sokszerűség csökken. Ez azért van, mert a ‘telepesek’ száma is csökken. Minél kevesebb gén távozik, annál egységesebb lesz egy populáció. A gének kombinációjának lehetősége csökken. Emiatt a kivándorolt populáció tagjai hasonlítanak egymásra. Tudósok ezt alapítói hatásnak nevezik. Amikor az emberiség elhagyta Afrikát, magukkal vitték a nyelvüket is. Kevesebb telepes viszont kevesebb fonémát vitt magával. Ezért az idő múlásával az egyes nyelvek egyre jobban hasonlítanak egymásra. Azt bizonyítottnak vesszük, hogy a homo sapiens Afrikából származik. Kíváncsiak vagyunk, hogy ez a nyelvekre is igaz-e…