Kifejezéstár

hu Család   »   vi Gia đình

2 [kettő]

Család

Család

2 [Hai]

Gia đình

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar vietnami Lejátszás Több
a nagyapa N-----ô-g N____ ô__ N-ư-i ô-g --------- Người ông 0
a nagymama Ngư-- bà N____ b_ N-ư-i b- -------- Người bà 0
ő (férfi / fiú) és ő (nő / lány) ông-v- -à ô__ v_ b_ ô-g v- b- --------- ông và bà 0
az apa Ng-ời-c-a N____ c__ N-ư-i c-a --------- Người cha 0
az anya Ng-----ẹ N____ m_ N-ư-i m- -------- Người mẹ 0
ő (a férfi / fiú) és ő (a nő / lány) C-- và-mẹ C__ v_ m_ C-a v- m- --------- Cha và mẹ 0
a fiú (valakinek a fia) Ngư-i---n-t--i N____ c__ t___ N-ư-i c-n t-a- -------------- Người con trai 0
a lány (valakinek a lánya) N---i-con -ái N____ c__ g__ N-ư-i c-n g-i ------------- Người con gái 0
ő (a férfi / fiú) és ő (a nő / lány). C-n-t-a---à --n-gái C__ t___ v_ c__ g__ C-n t-a- v- c-n g-i ------------------- Con trai và con gái 0
a fiútestvér N---i--m / an--t--i N____ e_ / a__ t___ N-ư-i e- / a-h t-a- ------------------- Người em / anh trai 0
a leánytestvér N-ười -- /---- g-i N____ e_ / c__ g__ N-ư-i e- / c-ị g-i ------------------ Người em / chị gái 0
ő (a férfi / fiú) és ő (a nő / lány) Anh -à --- ---nh ------/ -hị-v- -m A__ v_ c__ / a__ v_ e_ / c__ v_ e_ A-h v- c-ị / a-h v- e- / c-ị v- e- ---------------------------------- Anh và chị / anh và em / chị và em 0
a nagybácsi Ngư----ậu-- ch--/--ác N____ c__ / c__ / b__ N-ư-i c-u / c-ú / b-c --------------------- Người cậu / chú / bác 0
a nagynéni Ng--i d- - c- --b-c N____ d_ / c_ / b__ N-ư-i d- / c- / b-c ------------------- Người dì / cô / bác 0
ő (a férfi / fiú) és ő (a nő / lány) Chú -à-cô C__ v_ c_ C-ú v- c- --------- Chú và cô 0
Mi egy család vagyunk. C--n- tô- là m---gi- ---h. C____ t__ l_ m__ g__ đ____ C-ú-g t-i l- m-t g-a đ-n-. -------------------------- Chúng tôi là một gia đình. 0
A család nem kicsi. Gia----- -h--- -hải--hỏ. G__ đ___ k____ p___ n___ G-a đ-n- k-ô-g p-ả- n-ỏ- ------------------------ Gia đình không phải nhỏ. 0
A család nagy. G-- đ-n- -ớ-. G__ đ___ l___ G-a đ-n- l-n- ------------- Gia đình lớn. 0

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

MP3 magyar + vietnami (1-100) MP3 vietnami (1-100)

Mindannyian ‘Afrikaiul’ beszélünk?

Közülünk nem mindenki volt Afrikában. De lehet hogy minden nyelv már volt ott egyszer! Ezt vallja legalábbis néhány tudós. Véleményük szerint minden nyelv Afrikából származik. És onnan terjedtek el az egész világon. Összesen több mint 6000 különböző nyelv létezik. De állítólag mindegyiknek egy, közös afrikai eredetük van. Kutatók összehasonlították a nyelvek fonémáit. A fonémák a szavak legkisebb megkülönböztető egységei. Ha megváltozik a fonéma, megváltozik a szó jelentése is. Egy az angol nyelvből származó példa szemlélteti ezt. Az angolban a dip és a tip különböző jelentéssel bír. Tehát a /d/ és a /t/ az angolban két különböző fonéma. A legnagyobb számban az afrikai nyelvek között találhatóak meg ezek a hangtani változatosságok. Ezek jelentősen csökkennek, minél messzebb távolodunk el Afrikából. És pontosan ebben látják a kutatók az elmélet bizonyosságát. Ugyanis azok a populációk, amelyek területileg terjeszkednek, homogénné válnak. A külső peremeiken a genetikai sokszerűség csökken. Ez azért van, mert a ‘telepesek’ száma is csökken. Minél kevesebb gén távozik, annál egységesebb lesz egy populáció. A gének kombinációjának lehetősége csökken. Emiatt a kivándorolt populáció tagjai hasonlítanak egymásra. Tudósok ezt alapítói hatásnak nevezik. Amikor az emberiség elhagyta Afrikát, magukkal vitték a nyelvüket is. Kevesebb telepes viszont kevesebb fonémát vitt magával. Ezért az idő múlásával az egyes nyelvek egyre jobban hasonlítanak egymásra. Azt bizonyítottnak vesszük, hogy a homo sapiens Afrikából származik. Kíváncsiak vagyunk, hogy ez a nyelvekre is igaz-e…