Kifejezéstár

hu Család   »   zh 家庭

2 [kettő]

Család

Család

2[二]

2 [Èr]

家庭

jiātíng

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar kínai (egyszerűsített) Lejátszás Több
a nagyapa 祖父 /外祖父 祖_ /___ 祖- /-祖- ------- 祖父 /外祖父 0
z-f-- w---ǔ-ù z____ w______ z-f-/ w-i-ǔ-ù ------------- zǔfù/ wàizǔfù
a nagymama 祖- -外祖母 祖_ /___ 祖- /-祖- ------- 祖母 /外祖母 0
zǔm-/-wà-zǔmǔ z____ w______ z-m-/ w-i-ǔ-ǔ ------------- zǔmǔ/ wàizǔmǔ
ő (férfi / fiú) és ő (nő / lány) 他 - 她 他 和 她 他 和 她 ----- 他 和 她 0
t---- -ā t_ h_ t_ t- h- t- -------- tā hé tā
az apa -亲 父_ 父- -- 父亲 0
f---n f____ f-q-n ----- fùqīn
az anya -亲 母_ 母- -- 母亲 0
m--īn m____ m-q-n ----- mǔqīn
ő (a férfi / fiú) és ő (a nő / lány) 他 和 她 他 和 她 他 和 她 ----- 他 和 她 0
tā hé--ā t_ h_ t_ t- h- t- -------- tā hé tā
a fiú (valakinek a fia) -子 儿_ 儿- -- 儿子 0
ér-i é___ é-z- ---- érzi
a lány (valakinek a lánya) 女- 女_ 女- -- 女儿 0
n-'ér n____ n-'-r ----- nǚ'ér
ő (a férfi / fiú) és ő (a nő / lány). 他 - 她 他 和 她 他 和 她 ----- 他 和 她 0
tā--- -ā t_ h_ t_ t- h- t- -------- tā hé tā
a fiútestvér 哥- /弟弟 哥_ /__ 哥- /-弟 ------ 哥哥 /弟弟 0
gēg------ì g____ d___ g-g-/ d-d- ---------- gēgē/ dìdì
a leánytestvér 姐姐 -妹妹 姐_ /__ 姐- /-妹 ------ 姐姐 /妹妹 0
j-ěj--/ mèi-ei j______ m_____ j-ě-i-/ m-i-e- -------------- jiějiě/ mèimei
ő (a férfi / fiú) és ő (a nő / lány) 他 --她 他 和 她 他 和 她 ----- 他 和 她 0
tā h- tā t_ h_ t_ t- h- t- -------- tā hé tā
a nagybácsi 叔--/伯----舅 -姑--叔---- /舅--/-父 叔_ /__ /__ /____ /__ /__ /__ 叔- /-父 /-舅 /-父-叔 /-父 /-舅 /-父 ---------------------------- 叔叔 /伯父 /舅舅 /姑父叔叔 /伯父 /舅舅 /姑父 0
s-----/--ó---jiù---/ -ū-- sh-sh-/-bófù/j-ù-i---g-fu s______ b___________ g___ s______ b___________ g___ s-ū-h-/ b-f-/-i-j-u- g-f- s-ū-h-/ b-f-/-i-j-u- g-f- --------------------------------------------------- shūshu/ bófù/jiùjiu/ gūfu shūshu/ bófù/jiùjiu/ gūfu
a nagynéni 阿姨--婶--/舅妈------姑妈 阿_ /__ /__ /__ /__ 阿- /-婶 /-妈 /-妈 /-妈 ------------------ 阿姨 /婶婶 /舅妈 /姨妈 /姑妈 0
āyí- -hěn----/ ---mā/ y-m-- ---ā ā___ s________ j_____ y____ g___ ā-í- s-ě-s-e-/ j-ù-ā- y-m-/ g-m- -------------------------------- āyí/ shěnshen/ jiùmā/ yímā/ gūmā
ő (a férfi / fiú) és ő (a nő / lány) 他 和-她 他 和 她 他 和 她 ----- 他 和 她 0
t--h--tā t_ h_ t_ t- h- t- -------- tā hé tā
Mi egy család vagyunk. 我们-- 一个 家----们-------。 我_ 是 一_ 家_ /__ 是 一__ 。 我- 是 一- 家- /-们 是 一-人 。 ---------------------- 我们 是 一个 家庭 /我们 是 一家人 。 0
w-m----h- -------āt---/---men-sh- y--i-----. w____ s__ y___ j_______ w____ s__ y____ r___ w-m-n s-ì y-g- j-ā-í-g- w-m-n s-ì y-j-ā r-n- -------------------------------------------- wǒmen shì yīgè jiātíng/ wǒmen shì yījiā rén.
A család nem kicsi. 这是-个-不小的 -庭 。 这_ 个 不__ 家_ 。 这- 个 不-的 家- 。 ------------- 这是 个 不小的 家庭 。 0
Zhè-sh--è-b- x--o -e j-ātíng. Z__ s____ b_ x___ d_ j_______ Z-è s-ì-è b- x-ǎ- d- j-ā-í-g- ----------------------------- Zhè shìgè bù xiǎo de jiātíng.
A család nagy. 这是 -- 大 -庭-。 这_ 一_ 大 家_ 。 这- 一- 大 家- 。 ------------ 这是 一个 大 家庭 。 0
Zhè --ì --g--d---iā----. Z__ s__ y___ d_ j_______ Z-è s-ì y-g- d- j-ā-í-g- ------------------------ Zhè shì yīgè dà jiātíng.

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

MP3 magyar + kínai (egyszerűsített) (1-100) MP3 kínai (egyszerűsített) (1-100)

Mindannyian ‘Afrikaiul’ beszélünk?

Közülünk nem mindenki volt Afrikában. De lehet hogy minden nyelv már volt ott egyszer! Ezt vallja legalábbis néhány tudós. Véleményük szerint minden nyelv Afrikából származik. És onnan terjedtek el az egész világon. Összesen több mint 6000 különböző nyelv létezik. De állítólag mindegyiknek egy, közös afrikai eredetük van. Kutatók összehasonlították a nyelvek fonémáit. A fonémák a szavak legkisebb megkülönböztető egységei. Ha megváltozik a fonéma, megváltozik a szó jelentése is. Egy az angol nyelvből származó példa szemlélteti ezt. Az angolban a dip és a tip különböző jelentéssel bír. Tehát a /d/ és a /t/ az angolban két különböző fonéma. A legnagyobb számban az afrikai nyelvek között találhatóak meg ezek a hangtani változatosságok. Ezek jelentősen csökkennek, minél messzebb távolodunk el Afrikából. És pontosan ebben látják a kutatók az elmélet bizonyosságát. Ugyanis azok a populációk, amelyek területileg terjeszkednek, homogénné válnak. A külső peremeiken a genetikai sokszerűség csökken. Ez azért van, mert a ‘telepesek’ száma is csökken. Minél kevesebb gén távozik, annál egységesebb lesz egy populáció. A gének kombinációjának lehetősége csökken. Emiatt a kivándorolt populáció tagjai hasonlítanak egymásra. Tudósok ezt alapítói hatásnak nevezik. Amikor az emberiség elhagyta Afrikát, magukkal vitték a nyelvüket is. Kevesebb telepes viszont kevesebb fonémát vitt magával. Ezért az idő múlásával az egyes nyelvek egyre jobban hasonlítanak egymásra. Azt bizonyítottnak vesszük, hogy a homo sapiens Afrikából származik. Kíváncsiak vagyunk, hogy ez a nyelvekre is igaz-e…