Kifejezéstár

hu Megismerkedés   »   hy ծանոթանալ

3 [három]

Megismerkedés

Megismerkedés

3 [երեք]

3 [yerek’]

ծանոթանալ

tsanot’anal

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar örmény Lejátszás Több
Szia! Ողջ-ւյ-! Ո_______ Ո-ջ-ւ-ն- -------- Ողջույն! 0
Voghjuyn! V________ V-g-j-y-! --------- Voghjuyn!
Jó napot! Բ-ր---ր! Բ___ օ__ Բ-ր- օ-! -------- Բարի օր! 0
Ba----r! B___ o__ B-r- o-! -------- Bari or!
Hogy vagy? Ո--ց -ս:-Ի---ե՞---ս: Ո___ ե__ Ի______ ե__ Ո-ն- ե-: Ի-չ-ե-ս ե-: -------------------- Ո՞նց ես: Ինչպե՞ս ես: 0
V-՞n--’ yes -n-h’p-՞- y-s V______ y__ I________ y__ V-՞-t-’ y-s I-c-’-e-s y-s ------------------------- VO՞nts’ yes Inch’pe՞s yes
Ön Európából jön? / Ön európai? Դու--Եվ-ոպ-----ե--: Դ___ Ե________ ե___ Դ-ւ- Ե-ր-պ-յ-ց ե-ք- ------------------- Դուք Եվրոպայից ե՞ք: 0
Duk’-Yevro------- y-՞-’ D___ Y___________ y____ D-k- Y-v-o-a-i-s- y-՞-’ ----------------------- Duk’ Yevropayits’ ye՞k’
Ön Amerikából jön? / Ön amerikai? Դ-----մեր-կ-յի---՞-: Դ___ Ա_________ ե___ Դ-ւ- Ա-ե-ի-ա-ի- ե-ք- -------------------- Դուք Ամերիկայից ե՞ք: 0
D--’ Amer-------- ---k’ D___ A___________ y____ D-k- A-e-i-a-i-s- y-՞-’ ----------------------- Duk’ Amerikayits’ ye՞k’
Ön Ázsiából jön? / Ön ázsiai? Դու- -սի------՞-: Դ___ Ա______ ե___ Դ-ւ- Ա-ի-յ-ց ե-ք- ----------------- Դուք Ասիայից ե՞ք: 0
Duk’ A----i--’-y--k’ D___ A________ y____ D-k- A-i-y-t-’ y-՞-’ -------------------- Duk’ Asiayits’ ye՞k’
Melyik hotelben lakik? Ո-ր հ----անոց-ւմ ե- -ո---ապ-ո--: Ո__ հ___________ ե_ Դ___ ա______ Ո-ր հ-ո-ր-ն-ց-ւ- ե- Դ-ւ- ա-ր-ւ-: -------------------------------- Ո՞ր հյուրանոցում եք Դուք ապրում: 0
VO՞r--yur-----’u---e-- -uk’ ---um V___ h___________ y___ D___ a____ V-՞- h-u-a-o-s-u- y-k- D-k- a-r-m --------------------------------- VO՞r hyuranots’um yek’ Duk’ aprum
Mióta van már itt? Ի--քա՞--ժ-մ---կ-է, ո--ա-ս--- --: Ի______ ժ______ է_ ո_ ա_____ ե__ Ի-չ-ա-ն ժ-մ-ն-կ է- ո- ա-ս-ե- ե-: -------------------------------- Ինչքա՞ն ժամանակ է, որ այստեղ եք: 0
I--h--’-՞n-z--m--ak ----or a---egh-yek’ I_________ z_______ e_ v__ a______ y___ I-c-’-’-՞- z-a-a-a- e- v-r a-s-e-h y-k- --------------------------------------- Inch’k’a՞n zhamanak e, vor aystegh yek’
Meddig marad? Ի-չ-ա-ն ժ-մա-ակ կմ--ք-այ--եղ: Ի______ ժ______ կ____ ա______ Ի-չ-ա-ն ժ-մ-ն-կ կ-ն-ք ա-ս-ե-: ----------------------------- Ինչքա՞ն ժամանակ կմնաք այստեղ: 0
Inc---’a՞--z----n-k--m-a-’ -y---gh I_________ z_______ k_____ a______ I-c-’-’-՞- z-a-a-a- k-n-k- a-s-e-h ---------------------------------- Inch’k’a՞n zhamanak kmnak’ aystegh
Tetszik önnek itt? Ձ------՞--է-գ--ի- ա--տ-ղ: Ձ__ դ____ է գ____ ա______ Ձ-զ դ-ւ-ր է գ-լ-ս ա-ս-ե-: ------------------------- Ձեզ դու՞ր է գալիս այստեղ: 0
D--- --՞-----al-----s-egh D___ d___ e g____ a______ D-e- d-՞- e g-l-s a-s-e-h ------------------------- Dzez du՞r e galis aystegh
Ön itt nyaral? Ձեր ------ւր-ն ա---ե՞---------աց-ո-մ Ձ__ ա_________ ա______ ե_ ա_________ Ձ-ր ա-ձ-կ-ւ-դ- ա-ս-ե-ղ ե- ա-ց-ա-ն-ւ- ------------------------------------ Ձեր արձակուրդն այստե՞ղ եք անցկացնում 0
D-e--ar-z---r-n---st-՞-- -ek’ ---------’num D___ a_________ a_______ y___ a____________ D-e- a-d-a-u-d- a-s-e-g- y-k- a-t-’-a-s-n-m ------------------------------------------- Dzer ardzakurdn ayste՞gh yek’ ants’kats’num
Látogasson meg egyszer! Այ--լ-ք ինձ! Ա______ ի___ Ա-ց-լ-ք ի-ձ- ------------ Այցելեք ինձ! 0
Ayts----e-- --dz! A__________ i____ A-t-’-e-e-’ i-d-! ----------------- Ayts’yelek’ indz!
Itt van az én címem. Սա -մ հ--ց----: Ս_ ի_ հ_____ է_ Ս- ի- հ-ս-ե- է- --------------- Սա իմ հասցեն է: 0
S- -m--as--’--n-e S_ i_ h________ e S- i- h-s-s-y-n e ----------------- Sa im hasts’yen e
Látjuk egymást holnap? Կ---նվ--նք-վա-ը: Կ_________ վ____ Կ-ե-ն-ե-ն- վ-ղ-: ---------------- Կտեսնվե՞նք վաղը: 0
Ktes--e---’ vaghy K__________ v____ K-e-n-e-n-’ v-g-y ----------------- Ktesnve՞nk’ vaghy
Sajnálom, már más tervem van. Ց-վ--- -մ- ---ց ---ը ուրի--պլ--ն---ունե-: Ց_____ ե__ բ___ վ___ ո____ պ______ ո_____ Ց-վ-ւ- ե-, բ-յ- վ-ղ- ո-ր-շ պ-ա-ն-ր ո-ն-մ- ----------------------------------------- Ցավում եմ, բայց վաղը ուրիշ պլաններ ունեմ: 0
T--avu-----,----t-’ v-ghy ur--- -la-ne---nem T______ y___ b_____ v____ u____ p______ u___ T-’-v-m y-m- b-y-s- v-g-y u-i-h p-a-n-r u-e- -------------------------------------------- Ts’avum yem, bayts’ vaghy urish planner unem
Szia! / Viszlát! (Vigyázat! / Csak elköszönésnél!) Ց-ե-ո--յ-ւ-! Ց___________ Ց-ե-ո-թ-ո-ն- ------------ Ցտեսություն! 0
Ts-tesu-----! T____________ T-’-e-u-’-u-! ------------- Ts’tesut’yun!
Viszontlátásra! Ցտես-ւ-յու-! Ց___________ Ց-ե-ո-թ-ո-ն- ------------ Ցտեսություն! 0
Ts-t-sut’-u-! T____________ T-’-e-u-’-u-! ------------- Ts’tesut’yun!
Nemsokára találkozunk! / A közeli viszontlátásra! Ա-այժ-! Ա______ Ա-ա-ժ-! ------- Առայժմ! 0
Arr-yzhm! A________ A-r-y-h-! --------- Arrayzhm!

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

MP3 magyar + örmény (1-100) MP3 örmény (1-100)

Az ábécék

A nyelvekkel tudjuk megértetni magunkat. Elmondjuk másoknak hogyan gondolkozunk, mit érzünk. Az írásnak is ez a szerepe. A legtöbb nyelv rendelkezik írással is. Az írás jelekből áll. Ezek a jelek különbözően nézhetnek ki. Sok írás betűkből áll. Ezeket az írásokat ábécésnek hívjuk. Az ábécé grafikus jelek rendezett halmaza. Ezeket a jeleket különböző szabályok szerint szavakká kötik össze. Minden jelnek van egy meghatározott kiejtése. Az alfabet szó görög eredetű. A görög nyelvben az első két betű az alfa és a béta. A történelem során sok különböző ábécé létezett. Már 3000 évvel ezelőtt is használtak az emberek írásjeleket. Régebben az írásjelek varázslatos szimbólumok voltak. Csak kevés ember ismerte jelentésüket. Később elvesztették szimbolikus jelentésüket. A betűknek manapság nincsenek jelentésük. Csak további betűkkel való kombinálás után jelentenek valamit. Olyan írások, mint például a kínai, más elven működnek. Ezek képekre hasonlítanak és gyakran azt ábrázolják amit jelentenek. Amikor írunk gondolatainkat kódoljuk. Jeleket használunk, hogy tudásunkat rögzítsük. Agyunk megtanulta az ábécét dekódolni. A jelek szavakká formálódnak, a szavak ötletekké. Így képes egy szöveg évezredeken keresztül fennmaradni. És még mindig képes megértetni magát…