Ձ------՞--է-գ--ի- ա--տ-ղ:
Ձ__ դ____ է գ____ ա______
Ձ-զ դ-ւ-ր է գ-լ-ս ա-ս-ե-:
-------------------------
Ձեզ դու՞ր է գալիս այստեղ: 0 D--- --՞-----al-----s-eghD___ d___ e g____ a______D-e- d-՞- e g-l-s a-s-e-h-------------------------Dzez du՞r e galis aystegh
Սա -մ հ--ց----:
Ս_ ի_ հ_____ է_
Ս- ի- հ-ս-ե- է-
---------------
Սա իմ հասցեն է: 0 S- -m--as--’--n-eS_ i_ h________ eS- i- h-s-s-y-n e-----------------Sa im hasts’yen e
A nyelvekkel tudjuk megértetni magunkat.
Elmondjuk másoknak hogyan gondolkozunk, mit érzünk.
Az írásnak is ez a szerepe.
A legtöbb nyelv rendelkezik írással is.
Az írás jelekből áll.
Ezek a jelek különbözően nézhetnek ki.
Sok írás betűkből áll.
Ezeket az írásokat ábécésnek hívjuk.
Az ábécé grafikus jelek rendezett halmaza.
Ezeket a jeleket különböző szabályok szerint szavakká kötik össze.
Minden jelnek van egy meghatározott kiejtése.
Az alfabet szó görög eredetű.
A görög nyelvben az első két betű az alfa és a béta.
A történelem során sok különböző ábécé létezett.
Már 3000 évvel ezelőtt is használtak az emberek írásjeleket.
Régebben az írásjelek varázslatos szimbólumok voltak.
Csak kevés ember ismerte jelentésüket.
Később elvesztették szimbolikus jelentésüket.
A betűknek manapság nincsenek jelentésük.
Csak további betűkkel való kombinálás után jelentenek valamit.
Olyan írások, mint például a kínai, más elven működnek.
Ezek képekre hasonlítanak és gyakran azt ábrázolják amit jelentenek.
Amikor írunk gondolatainkat kódoljuk.
Jeleket használunk, hogy tudásunkat rögzítsük.
Agyunk megtanulta az ábécét dekódolni.
A jelek szavakká formálódnak, a szavak ötletekké.
Így képes egy szöveg évezredeken keresztül fennmaradni.
És még mindig képes megértetni magát…