Kifejezéstár

hu Számok   »   hy թվեր

7 [hét]

Számok

Számok

7 [յոթ]

7 [yot’]

թվեր

[t’ver]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar örmény Lejátszás Több
Számolok: Ես հաշ--ւմ--մ: Ե_ հ______ ե__ Ե- հ-շ-ո-մ ե-: -------------- Ես հաշվում եմ: 0
Y-- --sh-um-y-m Y__ h______ y__ Y-s h-s-v-m y-m --------------- Yes hashvum yem
egy, kettő, három մե-- -րկ-ւ---րեք մ___ ե_____ ե___ մ-կ- ե-կ-ւ- ե-ե- ---------------- մեկ, երկու, երեք 0
mek, y-rk---y--e-’ m___ y_____ y_____ m-k- y-r-u- y-r-k- ------------------ mek, yerku, yerek’
Én háromig számolok. Ե--հաշվում ե--մի-չև--ր--ը: Ե_ հ______ ե_ մ____ ե_____ Ե- հ-շ-ո-մ ե- մ-ն-և ե-ե-ը- -------------------------- Ես հաշվում եմ մինչև երեքը: 0
Y-s-ha-hvu- ------n-h’-ev y--ek’y Y__ h______ y__ m________ y______ Y-s h-s-v-m y-m m-n-h-y-v y-r-k-y --------------------------------- Yes hashvum yem minch’yev yerek’y
Én tovább számolok: Ե- ------ա-ում-ե---ա--ել: Ե_ շ__________ ե_ հ______ Ե- շ-ր-ւ-ա-ո-մ ե- հ-շ-ե-: ------------------------- Ես շարունակում եմ հաշվել: 0
Y-- --a--na----ye- ---h--l Y__ s_________ y__ h______ Y-s s-a-u-a-u- y-m h-s-v-l -------------------------- Yes sharunakum yem hashvel
négy, öt, hat, չորս--հ--գ---եց չ____ հ____ վ__ չ-ր-, հ-ն-, վ-ց --------------- չորս, հինգ, վեց 0
c--vor---hi-----ets’ c_______ h____ v____ c-’-o-s- h-n-, v-t-’ -------------------- ch’vors, hing, vets’
hét, nyolc, kilenc յո---ու-- --ը յ___ ո___ ի__ յ-թ- ո-թ- ի-ը ------------- յոթ, ութ, ինը 0
yot’--u-’--i-y y____ u___ i__ y-t-, u-’- i-y -------------- yot’, ut’, iny
Én számolok. Ե- -աշ-ու---մ: Ե_ հ______ ե__ Ե- հ-շ-ո-մ ե-: -------------- Ես հաշվում եմ: 0
Y-s--as-v-- --m Y__ h______ y__ Y-s h-s-v-m y-m --------------- Yes hashvum yem
Te számolsz. Դո---աշ-ո----ս: Դ__ հ______ ե__ Դ-ւ հ-շ-ո-մ ե-: --------------- Դու հաշվում ես: 0
Du ---h--m y-s D_ h______ y__ D- h-s-v-m y-s -------------- Du hashvum yes
Ő számol. Նա-հ-շ-ո-- է: Ն_ հ______ է_ Ն- հ-շ-ո-մ է- ------------- Նա հաշվում է: 0
N- --s-vum-e N_ h______ e N- h-s-v-m e ------------ Na hashvum e
Egy. Az első. մե-------ի-ը մ___ ա______ մ-կ- ա-ա-ի-ը ------------ մեկ- առաջինը 0
me---arrajiny m___ a_______ m-k- a-r-j-n- ------------- mek- arrajiny
Kettő. A második. եր-ո-----րկր-ր-ը ե____ - ե_______ ե-կ-ւ - ե-կ-ո-դ- ---------------- երկու - երկրորդը 0
ye-k--- ------r-y y____ - y________ y-r-u - y-r-r-r-y ----------------- yerku - yerkrordy
Három. A harmadik. ե-ե- - ---ո--ը ե___ - ե______ ե-ե- - ե-ր-ր-ը -------------- երեք - երրորդը 0
yere---- ye--or-y y_____ - y_______ y-r-k- - y-r-o-d- ----------------- yerek’ - yerrordy
Négy. A negyedik. չորս - չոր--րդը չ___ - չ_______ չ-ր- - չ-ր-ո-դ- --------------- չորս - չորրորդը 0
ch-v-------h’v----r-y c______ - c__________ c-’-o-s - c-’-o-r-r-y --------------------- ch’vors - ch’vorrordy
Öt. Az ötödik. հ--գ-- հ-նգ---ր-ը հ___ - հ_________ հ-ն- - հ-ն-ե-ո-դ- ----------------- հինգ - հինգերորդը 0
h--g-- -i-----rdy h___ - h_________ h-n- - h-n-e-o-d- ----------------- hing - hingerordy
Hat. A hatodik. վ-- --վ-ցեր-ր-ը վ__ - վ________ վ-ց - վ-ց-ր-ր-ը --------------- վեց - վեցերորդը 0
v--s--- --ts-y-rordy v____ - v___________ v-t-’ - v-t-’-e-o-d- -------------------- vets’ - vets’yerordy
Hét. A hetedik. յ-թ - յ---րո--ը յ__ - յ________ յ-թ - յ-թ-ր-ր-ը --------------- յոթ - յոթերորդը 0
yo-’ - -o-’-e---dy y___ - y__________ y-t- - y-t-y-r-r-y ------------------ yot’ - yot’yerordy
Nyolc. A nyolcadik. ո-թ ----թ--ո--ը ո__ - ո________ ո-թ - ո-թ-ր-ր-ը --------------- ութ - ութերորդը 0
u---- -t’--rordy u__ - u_________ u-’ - u-’-e-o-d- ---------------- ut’ - ut’yerordy
Kilenc. A kilencedik. ի--- ի-եր-րդը ի___ ի_______ ի-ը- ի-ե-ո-դ- ------------- ինը- իներորդը 0
in-- i-e-ordy i___ i_______ i-y- i-e-o-d- ------------- iny- inerordy

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

MP3 magyar + örmény (1-100) MP3 örmény (1-100)

Gondolkodás és a nyelv

Az, hogy hogyan gondolkodunk függ a nyelvünktől is. Gondolkodás közben saját magunkkal ‘beszélünk’. Ezáltal nyelvünk hatással van szemléletmódunkra. Képesek vagyunk számos különböző nyelv ellenére ugyanazt gondolni? Vagy máshogy gondolkozunk mert máshogy beszélünk? Minden egyes nemzetnek megvan a saját szókincse. Némelyik nyelvből hiányoznak bizonyos szavak. Vannak olyan nemzetek, melyek nem különböztetik meg a zöldet és a kéket. Ugyanazt a szót használják mindkét színre. És rosszabbul ismerik fel a színeket mint más népek! Színárnyalatokat és satírozásokat nem képesek azonosítani. Tagjaiknak problémái vannak a színek leírásánál. Más nyelvek nagyon kevés szóval rendelkeznek a számokra. Tagjaik sokkal rosszabbul számolnak. Vannak olyan nyelvek is, amelyek nem ismerik a jobbat és a balt . Itt az emberek észak, dél, kelet és nyugatról beszélnek. Ők földrajzilag nagyon jól tájékozódnak. A job és a bal fogalmát viszont nem ismerik. Természetesen nem csak a nyelvünk van hatással gondolkodásunkra. Környezetünk és mindennapjaink is formálják gondolatainkat. Milyen szerepe van tehát a nyelvnek? Korlátozza gondolkodásunkat? Vagy csak arra vannak szavaink amit gondolunk? Mi az ok és mi az okozat? Mindezen kérdések még nincsenek megválaszolva. Ezek az agykutatókat és a nyelvészeket is egyaránt foglalkoztatják. Ez a téma mindannyiunkat érinti… Az vagy amit mondasz?!