Kifejezéstár

hu Számok   »   ti ቁጽርታት

7 [hét]

Számok

Számok

7 [ሸውዓተ]

7 [shewi‘ate]

ቁጽርታት

k’uts’iritati

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar tigrinya Lejátszás Több
Számolok: ኣ--እ--ር፥ ኣ_ እ____ ኣ- እ-ጽ-፥ -------- ኣነ እቖጽር፥ 0
a-- ik---ts’-r-፥ a__ i__________ a-e i-̱-o-s-i-i- ---------------- ane iḵ’ots’iri፥
egy, kettő, három ሓደ፣-ክል-፣ ሰ-ስተ ሓ__ ክ___ ሰ___ ሓ-፣ ክ-ተ- ሰ-ስ- ------------- ሓደ፣ ክልተ፣ ሰለስተ 0
ḥ-d-----li-----e---ite ḥ____ k______ s_______ h-a-e- k-l-t-፣ s-l-s-t- ----------------------- ḥade፣ kilite፣ selesite
Én háromig számolok. ኣነ---- -ለስ- -ቖጽር። ኣ_ ክ__ ሰ___ እ____ ኣ- ክ-ብ ሰ-ስ- እ-ጽ-። ----------------- ኣነ ክሳብ ሰለስተ እቖጽር። 0
a-e -isabi -ele-i-e-ik-’-t--i--። a__ k_____ s_______ i__________ a-e k-s-b- s-l-s-t- i-̱-o-s-i-i- -------------------------------- ane kisabi selesite iḵ’ots’iri።
Én tovább számolok: ኣነ-ቀ-ለ--ቖ----። ኣ_ ቀ__ እ______ ኣ- ቀ-ለ እ-ጽ-’-። -------------- ኣነ ቀጺለ እቖጽር’የ። 0
a-e--’et--ī-e-----o-s’iri---። a__ k________ i_____________ a-e k-e-s-ī-e i-̱-o-s-i-i-y-። ----------------------------- ane k’ets’īle iḵ’ots’iri’ye።
négy, öt, hat, ኣ----- ሓሙሽተ፣--ዱ-ተ ኣ_____ ሓ____ ሽ___ ኣ-ባ-ተ- ሓ-ሽ-፣ ሽ-ሽ- ----------------- ኣርባዕተ፣ ሓሙሽተ፣ ሽዱሽተ 0
ar-b-‘it-፣ --am-s-it-፣ sh-dushi-e a_________ ḥ_________ s_________ a-i-a-i-e- h-a-u-h-t-፣ s-i-u-h-t- --------------------------------- ariba‘ite፣ ḥamushite፣ shidushite
hét, nyolc, kilenc ሸውዓ----ሞ-ተ---ሽ-ተ ሸ____ ሸ____ ት___ ሸ-ዓ-፣ ሸ-ን-፣ ት-ዓ- ---------------- ሸውዓተ፣ ሸሞንተ፣ ትሽዓተ 0
s-e-----e- -hemon-te፣--i-hi‘--e s_________ s_________ t________ s-e-i-a-e- s-e-o-i-e- t-s-i-a-e ------------------------------- shewi‘ate፣ shemonite፣ tishi‘ate
Én számolok. ኣ-----ር። ኣ_ እ____ ኣ- እ-ጽ-። -------- ኣነ እቖጽር። 0
ane -----t-----። a__ i__________ a-e i-̱-o-s-i-i- ---------------- ane iḵ’ots’iri።
Te számolsz. ንስ- -ቖጽ-። ን__ ት____ ን-ኻ ት-ጽ-። --------- ንስኻ ትቖጽር። 0
nisi-̱a --k--ot-’-ri። n_____ t___________ n-s-h-a t-k-’-t-’-r-። --------------------- nisiẖa tiḵ’ots’iri።
Ő számol. ን- ይ---። ን_ ይ____ ን- ይ-ጽ-። -------- ንሱ ይቖጽር። 0
ni-- yiḵ-o------። n___ y___________ n-s- y-k-’-t-’-r-። ------------------ nisu yiḵ’ots’iri።
Egy. Az első. ሓ---እ- -ዳማ-። ሓ__ እ_ ቀ____ ሓ-። እ- ቀ-ማ-። ------------ ሓደ። እቲ ቀዳማይ። 0
h-ade።-it--k’---ma-i። ḥ____ i__ k_________ h-a-e- i-ī k-e-a-a-i- --------------------- ḥade። itī k’edamayi።
Kettő. A második. ክ-----ቲ-ካ-ኣይ ክ___ እ_ ካ___ ክ-ተ- እ- ካ-ኣ- ------------ ክልተ። እቲ ካልኣይ 0
k--i-e---t---a---a-i k______ i__ k_______ k-l-t-። i-ī k-l-’-y- -------------------- kilite። itī kali’ayi
Három. A harmadik. ሰ-ስ-። -- --ሳ-። ሰ____ እ_ ሳ____ ሰ-ስ-። እ- ሳ-ሳ-። -------------- ሰለስተ። እቲ ሳልሳይ። 0
se-----e--i-- sa--s--i። s________ i__ s________ s-l-s-t-። i-ī s-l-s-y-። ----------------------- selesite። itī salisayi።
Négy. A negyedik. ኣር-ዕተ---- ራ-ዓይ። ኣ_____ እ_ ራ____ ኣ-ባ-ተ- እ- ራ-ዓ-። --------------- ኣርባዕተ። እቲ ራብዓይ። 0
a-iba‘i-e። -tī-rab----i። a_________ i__ r________ a-i-a-i-e- i-ī r-b-‘-y-። ------------------------ ariba‘ite። itī rabi‘ayi።
Öt. Az ötödik. ሓ-ሽ-- እቲ --ሻይ። ሓ____ እ_ ሓ____ ሓ-ሽ-። እ- ሓ-ሻ-። -------------- ሓሙሽተ። እቲ ሓምሻይ። 0
ḥ---s--t-- --ī ------ha--። ḥ_________ i__ ḥ_________ h-a-u-h-t-። i-ī h-a-i-h-y-። --------------------------- ḥamushite። itī ḥamishayi።
Hat. A hatodik. ሽዱሽ---እቲ ሻ-ሻ-። ሽ____ እ_ ሻ____ ሽ-ሽ-። እ- ሻ-ሻ-። -------------- ሽዱሽተ። እቲ ሻዱሻይ። 0
shidu---t-- -t- sh-----ayi። s__________ i__ s__________ s-i-u-h-t-። i-ī s-a-u-h-y-። --------------------------- shidushite። itī shadushayi።
Hét. A hetedik. ሸ---- እ- -ውዓ-። ሸ____ እ_ ሻ____ ሸ-ዓ-። እ- ሻ-ዓ-። -------------- ሸውዓተ። እቲ ሻውዓይ። 0
s--wi-a-e።-i-ī --aw-----። s_________ i__ s_________ s-e-i-a-e- i-ī s-a-i-a-i- ------------------------- shewi‘ate። itī shawi‘ayi።
Nyolc. A nyolcadik. ሸ--ተ።-እቲ ሻ-ና-። ሸ____ እ_ ሻ____ ሸ-ን-። እ- ሻ-ና-። -------------- ሸሞንተ። እቲ ሻምናይ። 0
sh---ni--- i-ī--ham---y-። s_________ i__ s_________ s-e-o-i-e- i-ī s-a-i-a-i- ------------------------- shemonite። itī shaminayi።
Kilenc. A kilencedik. ትሽ--።----ታ-ዓይ። ት____ እ_ ታ____ ት-ዓ-። እ- ታ-ዓ-። -------------- ትሽዓተ። እቲ ታሽዓይ። 0
tish-‘--e። --- t---i‘--i። t_________ i__ t_________ t-s-i-a-e- i-ī t-s-i-a-i- ------------------------- tishi‘ate። itī tashi‘ayi።

Gondolkodás és a nyelv

Az, hogy hogyan gondolkodunk függ a nyelvünktől is. Gondolkodás közben saját magunkkal ‘beszélünk’. Ezáltal nyelvünk hatással van szemléletmódunkra. Képesek vagyunk számos különböző nyelv ellenére ugyanazt gondolni? Vagy máshogy gondolkozunk mert máshogy beszélünk? Minden egyes nemzetnek megvan a saját szókincse. Némelyik nyelvből hiányoznak bizonyos szavak. Vannak olyan nemzetek, melyek nem különböztetik meg a zöldet és a kéket. Ugyanazt a szót használják mindkét színre. És rosszabbul ismerik fel a színeket mint más népek! Színárnyalatokat és satírozásokat nem képesek azonosítani. Tagjaiknak problémái vannak a színek leírásánál. Más nyelvek nagyon kevés szóval rendelkeznek a számokra. Tagjaik sokkal rosszabbul számolnak. Vannak olyan nyelvek is, amelyek nem ismerik a jobbat és a balt . Itt az emberek észak, dél, kelet és nyugatról beszélnek. Ők földrajzilag nagyon jól tájékozódnak. A job és a bal fogalmát viszont nem ismerik. Természetesen nem csak a nyelvünk van hatással gondolkodásunkra. Környezetünk és mindennapjaink is formálják gondolatainkat. Milyen szerepe van tehát a nyelvnek? Korlátozza gondolkodásunkat? Vagy csak arra vannak szavaink amit gondolunk? Mi az ok és mi az okozat? Mindezen kérdések még nincsenek megválaszolva. Ezek az agykutatókat és a nyelvészeket is egyaránt foglalkoztatják. Ez a téma mindannyiunkat érinti… Az vagy amit mondasz?!