Kifejezéstár

hu Számok   »   uk Числа

7 [hét]

Számok

Számok

7 [сім]

7 [sim]

Числа

Chysla

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar ukrán Lejátszás Több
Számolok: Я-р----: Я р_____ Я р-х-ю- -------- Я рахую: 0
Y---a-h--u: Y_ r_______ Y- r-k-u-u- ----------- YA rakhuyu:
egy, kettő, három од-н- -ва, т-и о____ д___ т__ о-и-, д-а- т-и -------------- один, два, три 0
od-----v-,-t-y o____ d___ t__ o-y-, d-a- t-y -------------- odyn, dva, try
Én háromig számolok. Я-ра--ю -о-т---х. Я р____ д_ т_____ Я р-х-ю д- т-ь-х- ----------------- Я рахую до трьох. 0
Y- rak-u-u -o-----kh. Y_ r______ d_ t______ Y- r-k-u-u d- t-ʹ-k-. --------------------- YA rakhuyu do trʹokh.
Én tovább számolok: Я --ху- д---: Я р____ д____ Я р-х-ю д-л-: ------------- Я рахую далі: 0
YA ------u-dal-: Y_ r______ d____ Y- r-k-u-u d-l-: ---------------- YA rakhuyu dali:
négy, öt, hat, Ч---р-,---ять, -іс--, Ч______ п_____ ш_____ Ч-т-р-, п-я-ь- ш-с-ь- --------------------- Чотири, п’ять, шість, 0
Ch--y-y- --y-t-,-s--st-, C_______ p______ s______ C-o-y-y- p-y-t-, s-i-t-, ------------------------ Chotyry, pʺyatʹ, shistʹ,
hét, nyolc, kilenc с----ві--м---е--ять с___ в_____ д______ с-м- в-с-м- д-в-я-ь ------------------- сім, вісім, дев’ять 0
si-,--i-im, de-ʺy-tʹ s___ v_____ d_______ s-m- v-s-m- d-v-y-t- -------------------- sim, visim, devʺyatʹ
Én számolok. Я---х--. Я р_____ Я р-х-ю- -------- Я рахую. 0
YA--ak----. Y_ r_______ Y- r-k-u-u- ----------- YA rakhuyu.
Te számolsz. Ти-р-хуєш. Т_ р______ Т- р-х-є-. ---------- Ти рахуєш. 0
Ty-rak--y-sh. T_ r_________ T- r-k-u-e-h- ------------- Ty rakhuyesh.
Ő számol. В-н--аху-. В__ р_____ В-н р-х-є- ---------- Він рахує. 0
V---rakhu--. V__ r_______ V-n r-k-u-e- ------------ Vin rakhuye.
Egy. Az első. О-ин- Пе-ши-. О____ П______ О-и-. П-р-и-. ------------- Один. Перший. 0
O--n- --rshyy̆. O____ P_______ O-y-. P-r-h-y-. --------------- Odyn. Pershyy̆.
Kettő. A második. Два- Д-у-ий. Д___ Д______ Д-а- Д-у-и-. ------------ Два. Другий. 0
D--. Dru--y-. D___ D______ D-a- D-u-y-̆- ------------- Dva. Druhyy̆.
Három. A harmadik. Три.--р-ті-. Т___ Т______ Т-и- Т-е-і-. ------------ Три. Третій. 0
T-y.-T-et-y̆. T___ T______ T-y- T-e-i-̆- ------------- Try. Tretiy̆.
Négy. A negyedik. Ч--ири- -е--ер---. Ч______ Ч_________ Ч-т-р-. Ч-т-е-т-й- ------------------ Чотири. Четвертий. 0
C--ty--- -het-er-yy̆. C_______ C__________ C-o-y-y- C-e-v-r-y-̆- --------------------- Chotyry. Chetvertyy̆.
Öt. Az ötödik. П’я-ь- П-я-и-. П_____ П______ П-я-ь- П-я-и-. -------------- П’ять. П’ятий. 0
P-y-t----ʺ--t---. P______ P_______ P-y-t-. P-y-t-y-. ----------------- Pʺyatʹ. Pʺyatyy̆.
Hat. A hatodik. Ш-сть.-Шости-. Ш_____ Ш______ Ш-с-ь- Ш-с-и-. -------------- Шість. Шостий. 0
Sh-st-.-----t-y̆. S______ S_______ S-i-t-. S-o-t-y-. ----------------- Shistʹ. Shostyy̆.
Hét. A hetedik. С----Сьо--й. С___ С______ С-м- С-о-и-. ------------ Сім. Сьомий. 0
Sim. S---yy̆. S___ S______ S-m- S-o-y-̆- ------------- Sim. Sʹomyy̆.
Nyolc. A nyolcadik. В-с-м. В-с----. В_____ В_______ В-с-м- В-с-м-й- --------------- Вісім. Восьмий. 0
V----.----ʹ----. V_____ V_______ V-s-m- V-s-m-y-. ---------------- Visim. Vosʹmyy̆.
Kilenc. A kilencedik. Дев-ят----ев----й. Д_______ Д________ Д-в-я-ь- Д-в-я-и-. ------------------ Дев’ять. Дев’ятий. 0
D-v--a--. De-ʺy----̆. D________ D_________ D-v-y-t-. D-v-y-t-y-. --------------------- Devʺyatʹ. Devʺyatyy̆.

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

MP3 magyar + ukrán (1-100) MP3 ukrán (1-100)

Gondolkodás és a nyelv

Az, hogy hogyan gondolkodunk függ a nyelvünktől is. Gondolkodás közben saját magunkkal ‘beszélünk’. Ezáltal nyelvünk hatással van szemléletmódunkra. Képesek vagyunk számos különböző nyelv ellenére ugyanazt gondolni? Vagy máshogy gondolkozunk mert máshogy beszélünk? Minden egyes nemzetnek megvan a saját szókincse. Némelyik nyelvből hiányoznak bizonyos szavak. Vannak olyan nemzetek, melyek nem különböztetik meg a zöldet és a kéket. Ugyanazt a szót használják mindkét színre. És rosszabbul ismerik fel a színeket mint más népek! Színárnyalatokat és satírozásokat nem képesek azonosítani. Tagjaiknak problémái vannak a színek leírásánál. Más nyelvek nagyon kevés szóval rendelkeznek a számokra. Tagjaik sokkal rosszabbul számolnak. Vannak olyan nyelvek is, amelyek nem ismerik a jobbat és a balt . Itt az emberek észak, dél, kelet és nyugatról beszélnek. Ők földrajzilag nagyon jól tájékozódnak. A job és a bal fogalmát viszont nem ismerik. Természetesen nem csak a nyelvünk van hatással gondolkodásunkra. Környezetünk és mindennapjaink is formálják gondolatainkat. Milyen szerepe van tehát a nyelvnek? Korlátozza gondolkodásunkat? Vagy csak arra vannak szavaink amit gondolunk? Mi az ok és mi az okozat? Mindezen kérdések még nincsenek megválaszolva. Ezek az agykutatókat és a nyelvészeket is egyaránt foglalkoztatják. Ez a téma mindannyiunkat érinti… Az vagy amit mondasz?!