Kifejezéstár

hu A hét napjai   »   uk Дні тижня

9 [kilenc]

A hét napjai

A hét napjai

9 [дев’ять]

9 [devʺyatʹ]

Дні тижня

Dni tyzhnya

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar ukrán Lejátszás Több
hétfő Понед--ок П________ П-н-д-л-к --------- Понеділок 0
P------ok P________ P-n-d-l-k --------- Ponedilok
kedd Вів-ор-к В_______ В-в-о-о- -------- Вівторок 0
Vivtorok V_______ V-v-o-o- -------- Vivtorok
szerda Се-еда С_____ С-р-д- ------ Середа 0
S----a S_____ S-r-d- ------ Sereda
csütörtök Ч---ер Ч_____ Ч-т-е- ------ Четвер 0
Che--er C______ C-e-v-r ------- Chetver
péntek п-ят-и-я п_______ п-я-н-ц- -------- п’ятниця 0
pʺy-tnytsya p__________ p-y-t-y-s-a ----------- pʺyatnytsya
szombat Суб-та С_____ С-б-т- ------ Субота 0
Subota S_____ S-b-t- ------ Subota
vasárnap Не-і-я Н_____ Н-д-л- ------ Неділя 0
Ne-i--a N______ N-d-l-a ------- Nedilya
a hét Т-ж-ень Т______ Т-ж-е-ь ------- Тиждень 0
T-zhd-nʹ T_______ T-z-d-n- -------- Tyzhdenʹ
hétfőtől vasárnapig від-поне--л-- до--ед-лі в__ п________ д_ н_____ в-д п-н-д-л-а д- н-д-л- ----------------------- від понеділка до неділі 0
vid -o-ed---a -o n---li v__ p________ d_ n_____ v-d p-n-d-l-a d- n-d-l- ----------------------- vid ponedilka do nedili
Az első nap a hétfő. П--ши--д-н- --п-н--і-о-. П_____ д___ – п_________ П-р-и- д-н- – п-н-д-л-к- ------------------------ Перший день – понеділок. 0
P-r-h--- -e-ʹ-–-p-n---lo-. P______ d___ – p_________ P-r-h-y- d-n- – p-n-d-l-k- -------------------------- Pershyy̆ denʹ – ponedilok.
A második nap a kedd. Д--г-- --нь--------р-к. Д_____ д___ – в________ Д-у-и- д-н- – в-в-о-о-. ----------------------- Другий день – вівторок. 0
D--h-y̆ -en- – -ivt--ok. D_____ d___ – v________ D-u-y-̆ d-n- – v-v-o-o-. ------------------------ Druhyy̆ denʹ – vivtorok.
A harmadik nap a szerda. Т-е-і--д----- -е----. Т_____ д___ – с______ Т-е-і- д-н- – с-р-д-. --------------------- Третій день – середа. 0
Tre--y̆ d-nʹ - -e----. T_____ d___ – s______ T-e-i-̆ d-n- – s-r-d-. ---------------------- Tretiy̆ denʹ – sereda.
A negyedik nap a csütörtök. Че-в-р-и--д-нь – ч-т--р. Ч________ д___ – ч______ Ч-т-е-т-й д-н- – ч-т-е-. ------------------------ Четвертий день – четвер. 0
C----e----̆----- --che-ver. C_________ d___ – c_______ C-e-v-r-y-̆ d-n- – c-e-v-r- --------------------------- Chetvertyy̆ denʹ – chetver.
Az ötödik nap a péntek. П’ят-- -ен- –--’я-н--я. П_____ д___ – п________ П-я-и- д-н- – п-я-н-ц-. ----------------------- П’ятий день – п’ятниця. 0
P-y-tyy---e-ʹ-- -ʺyatny-s-a. P______ d___ – p___________ P-y-t-y- d-n- – p-y-t-y-s-a- ---------------------------- Pʺyatyy̆ denʹ – pʺyatnytsya.
A hatodik nap a szombat. Ш--ти- ден--–--убо--. Ш_____ д___ – с______ Ш-с-и- д-н- – с-б-т-. --------------------- Шостий день – субота. 0
S----y-̆--e-ʹ –--u-ot-. S______ d___ – s______ S-o-t-y- d-n- – s-b-t-. ----------------------- Shostyy̆ denʹ – subota.
A hetedik nap a vasárnap. Сьо-и- -----–---д---. С_____ д___ – н______ С-о-и- д-н- – н-д-л-. --------------------- Сьомий день – неділя. 0
Sʹ---y̆---n----n-di---. S_____ d___ – n_______ S-o-y-̆ d-n- – n-d-l-a- ----------------------- Sʹomyy̆ denʹ – nedilya.
A hétnek hét napja van. Тижд----м-----м -нів. Т______ м__ с__ д____ Т-ж-е-ь м-є с-м д-і-. --------------------- Тиждень має сім днів. 0
T-zhde-ʹ m-ye --m -n-v. T_______ m___ s__ d____ T-z-d-n- m-y- s-m d-i-. ----------------------- Tyzhdenʹ maye sim dniv.
Mi csak öt napot dolgozunk. Ми------є-о лиш--п’--ь-дн-в. М_ п_______ л___ п____ д____ М- п-а-ю-м- л-ш- п-я-ь д-і-. ---------------------------- Ми працюємо лише п’ять днів. 0
M- pr-t-yu---------e p'y--ʹ -ni-. M_ p__________ l____ p_____ d____ M- p-a-s-u-e-o l-s-e p-y-t- d-i-. --------------------------------- My pratsyuyemo lyshe p'yatʹ dniv.

Eszperantó, a tervezett nyelv

Az angol napjainkban a legfontosabb világnyelv. Segítségével minden ember megértheti egymást. De más nyelvek is ezt a célt kívánják elérni. Például mesterséges vagy tervezett nyelvek. A mesterséges nyelveket tudatosan fejlesztik és dolgozzák ki. Tehát létezik egy terv mely szerint szerkesztik a nyelvet. Mesterséges nyelvek esetében több nyelv elemeit keverik egymással. Annak érdekében, hogy lehetőleg minél több ember számára tanulhatóak legyenek. Minden mesterséges nyelv célja a nemzetközi kommunikáció. A legismertebb mesterséges nyelv az eszperantó. Először 1887-ben Varsóban mutatták be. Ludwik L. Zamenhof doktor alapította. Az egymás meg nemértésében látta a fő okát a konfliktusoknak. Ezért szeretett volna egy nemzeteket összekötő nyelvet alkotni. A segítségével minden ember legyen képes egyenrangúan beszélni egymással. Az orvos álneve Dr. Esperanto, a reménykedő volt. Ez mutatja, hogy mennyire hitt az álmában. Az egyetemes megértés elve azonban sokkal régebbről származik. Napjainkig számos mesterséges nyelvet fejlesztettek ki. Olyan célokat kötünk ezekkel össze, mint a tolerancia és az emberi jogok. Az eszperantót ma több mint 120 ország állampolgárai beszélik. De kritika is éri az eszperantót. Például a szókincs 70% újlatin eredetű. És egyéb vonatkozásban is erősen idoeurópai jellemvonásokkal rendelkezik. Azok, akik beszélik a nyelvet, kongresszusokon és egyesületekben találkoznak. Rendszeresen szerveznek találkozókat és előadásokat. Na, kedvet kapott az eszperantóhoz? Ĉu vi parolas Esperanton? – Jes, mi parolas Esperanton tre bone!