Kifejezéstár

hu Rövid párbeszédek 2   »   hy փոքրիկ խոսակցություն 2

21 [huszonegy]

Rövid párbeszédek 2

Rövid párbeszédek 2

21 [քսանմեկ]

21 [k’sanmek]

փոքրիկ խոսակցություն 2

p’vok’rik khosakts’ut’yun 2

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar örmény Lejátszás Több
Hova valósi? / Honnan származik? Ո--ե---- եք--ուք: Ո_______ ե_ Դ____ Ո-տ-ղ-՞- ե- Դ-ւ-: ----------------- Որտեղի՞ց եք Դուք: 0
V-r--g--՞t-’ y-k---u-’ V___________ y___ D___ V-r-e-h-՞-s- y-k- D-k- ---------------------- Vorteghi՞ts’ yek’ Duk’
Bázeli. Բազ-լի-: Բ_______ Բ-զ-լ-ց- -------- Բազելից: 0
Ba--lits’ B________ B-z-l-t-’ --------- Bazelits’
Bázel Svájcban van. Բ-զ--- գտ---ւ--- -վե-ա-ի--ու-: Բ_____ գ______ է Շ____________ Բ-զ-լ- գ-ն-ո-մ է Շ-ե-ա-ի-յ-ւ-: ------------------------------ Բազելը գտնվում է Շվեցարիայում: 0
Ba---y-g--vum-e--h-et-’ari---m B_____ g_____ e S_____________ B-z-l- g-n-u- e S-v-t-’-r-a-u- ------------------------------ Bazely gtnvum e Shvets’ariayum
Bemutathatom önnek Müller urat? Կ-ր-՞--ե- ----ն-Միլլեր-- --զ-նե-կ-յ-ց--լ: Կ_____ ե_ պ____ Մ_______ Ձ__ ն___________ Կ-ր-՞- ե- պ-ր-ն Մ-լ-ե-ի- Ձ-զ ն-ր-ա-ա-ն-լ- ----------------------------------------- Կարո՞ղ եմ պարոն Միլլերին Ձեզ ներկայացնել: 0
K-ro-gh-----p-r-n M-l-er-n--zez -erkay----n-l K______ y__ p____ M_______ D___ n____________ K-r-՞-h y-m p-r-n M-l-e-i- D-e- n-r-a-a-s-n-l --------------------------------------------- Karo՞gh yem paron Millerin Dzez nerkayats’nel
Ő külföldi. Ն---տար--կ--ց---: Ն_ օ__________ է_ Ն- օ-ա-ե-կ-ա-ի է- ----------------- Նա օտարերկրացի է: 0
N---t----k-a--’i e N_ o____________ e N- o-a-e-k-a-s-i e ------------------ Na otarerkrats’i e
Több nyelvet beszél. Ն- խ---ւմ է-մի ք-նի լ---ւն-ր--: Ն_ խ_____ է մ_ ք___ լ__________ Ն- խ-ս-ւ- է մ- ք-ն- լ-զ-ւ-ե-ո-: ------------------------------- Նա խոսում է մի քանի լեզուներով: 0
N- -h-s-m e-mi k’an- --z--er-v N_ k_____ e m_ k____ l________ N- k-o-u- e m- k-a-i l-z-n-r-v ------------------------------ Na khosum e mi k’ani lezunerov
Először van itt? Դ-ւ- առաջի- ա------ եք---ս---: Դ___ ա_____ ա______ ե_ ա______ Դ-ւ- ա-ա-ի- ա-գ-՞-ն ե- ա-ս-ե-: ------------------------------ Դուք առաջին անգա՞մն եք այստեղ: 0
D-k’--r-aji- a---՞m- y--- ay-te-h D___ a______ a______ y___ a______ D-k- a-r-j-n a-g-՞-n y-k- a-s-e-h --------------------------------- Duk’ arrajin anga՞mn yek’ aystegh
Nem, tavaly már voltam itt. Ո-, -ս -նցյալ --ր- էլ ե--եղել------ղ: Ո__ ե_ ա_____ տ___ է_ ե_ ե___ ա______ Ո-, ե- ա-ց-ա- տ-ր- է- ե- ե-ե- ա-ս-ե-: ------------------------------------- Ոչ, ես անցյալ տարի էլ եմ եղել այստեղ: 0
V-c-’, yes ants’-al-t--- -l --m y--he- a----gh V_____ y__ a_______ t___ e_ y__ y_____ a______ V-c-’- y-s a-t-’-a- t-r- e- y-m y-g-e- a-s-e-h ---------------------------------------------- Voch’, yes ants’yal tari el yem yeghel aystegh
De csak egy hétig. Բ-յց--ի------ -----: Բ___ մ____ մ_ շ_____ Բ-յ- մ-ա-ն մ- շ-բ-թ- -------------------- Բայց միայն մի շաբաթ: 0
B--t-’---ay- -i-s-a-at’ B_____ m____ m_ s______ B-y-s- m-a-n m- s-a-a-’ ----------------------- Bayts’ miayn mi shabat’
Hogy tetszik Önnek nálunk? Դո-՞ր---գա--ս --զ -ե--մո-: Դ____ է գ____ Ձ__ մ__ մ___ Դ-ւ-ր է գ-լ-ս Ձ-զ մ-զ մ-տ- -------------------------- Դու՞ր է գալիս Ձեզ մեզ մոտ: 0
Du-r e -a-i---ze----- mot D___ e g____ D___ m__ m__ D-՞- e g-l-s D-e- m-z m-t ------------------------- Du՞r e galis Dzez mez mot
Nagyon. Az emberek kedvesek. Շա-: Մ---իկ --տ-ս-ր-լ-----: Շ___ Մ_____ շ__ ս______ ե__ Շ-տ- Մ-ր-ի- շ-տ ս-ր-լ-ր ե-: --------------------------- Շատ: Մարդիկ շատ սիրալիր են: 0
S--t------k--ha--s--al-r y-n S___ M_____ s___ s______ y__ S-a- M-r-i- s-a- s-r-l-r y-n ---------------------------- Shat Mardik shat siralir yen
És a táj is tetszik nekem. Եվ բ-ու-յուն---լ է ին--դո-ր գ-լիս: Ե_ բ_________ է_ է ի__ դ___ գ_____ Ե- բ-ո-թ-ո-ն- է- է ի-ձ դ-ւ- գ-լ-ս- ---------------------------------- Եվ բնությունն էլ է ինձ դուր գալիս: 0
Y-v ---t’-u---el --i-d--d-r--a--s Y__ b________ e_ e i___ d__ g____ Y-v b-u-’-u-n e- e i-d- d-r g-l-s --------------------------------- Yev bnut’yunn el e indz dur galis
Mi a foglalkozása? Ի-նչ---ս--գ---ւթ-ո-ն ու--ք: Ի___ մ______________ ո_____ Ի-ն- մ-ս-ա-ի-ո-թ-ո-ն ո-ն-ք- --------------------------- Ի՞նչ մասնագիտություն ունեք: 0
I՞n-----as----t-t’yun--n-k’ I_____ m_____________ u____ I-n-h- m-s-a-i-u-’-u- u-e-’ --------------------------- I՞nch’ masnagitut’yun unek’
Fordító vagyok. Ես-թ-րգ--ն-չ--մ: Ե_ թ________ ե__ Ե- թ-ր-մ-ն-չ ե-: ---------------- Ես թարգմանիչ եմ: 0
Ye- ----gman-c-----m Y__ t___________ y__ Y-s t-a-g-a-i-h- y-m -------------------- Yes t’argmanich’ yem
Könyveket fordítok. Ես թար-մանում----գրքե-: Ե_ թ_________ ե_ գ_____ Ե- թ-ր-մ-ն-ւ- ե- գ-ք-ր- ----------------------- Ես թարգմանում եմ գրքեր: 0
Yes -’a--ma-um--e---rk--er Y__ t_________ y__ g______ Y-s t-a-g-a-u- y-m g-k-y-r -------------------------- Yes t’argmanum yem grk’yer
Egyedül van itt? Դու--մ-ն--- ե------ե-: Դ___ մ_____ ե_ ա______ Դ-ւ- մ-ն-՞- ե- ա-ս-ե-: ---------------------- Դուք մենա՞կ եք այստեղ: 0
Duk’--en-՞k----’ ays---h D___ m_____ y___ a______ D-k- m-n-՞- y-k- a-s-e-h ------------------------ Duk’ mena՞k yek’ aystegh
Nem, a feleségem / a férjem is itt van. Ո---իմ կին-/իմ --ո-սի-- -լ --այստ-ղ: Ո__ ի_ կ______ ա_______ է_ է ա______ Ո-, ի- կ-ն-/-մ ա-ո-ս-ն- է- է ա-ս-ե-: ------------------------------------ Ոչ, իմ կինը/իմ ամուսինն էլ է այստեղ: 0
V-ch------k-ny/-m ----i-n----e-ay-t--h V_____ i_ k______ a______ e_ e a______ V-c-’- i- k-n-/-m a-u-i-n e- e a-s-e-h -------------------------------------- Voch’, im kiny/im amusinn el e aystegh
És ott van a két gyermekem. Եվ--յ--ե- -մ----ու -ր---նե---են: Ե_ ա_____ ի_ ե____ ե________ ե__ Ե- ա-ն-ե- ի- ե-կ-ւ ե-ե-ա-ե-ն ե-: -------------------------------- Եվ այնտեղ իմ երկու երեխաներն են: 0
Yev --nt--h--m-yerk--ye-ekh--e-- -en Y__ a______ i_ y____ y__________ y__ Y-v a-n-e-h i- y-r-u y-r-k-a-e-n y-n ------------------------------------ Yev ayntegh im yerku yerekhanern yen

Újlatin nyelvek

Körülbelül 700 millió ember anyanyelve valamely újlatin nyelv. Ezzel az újlatin az egyik legfontosabb nyelvcsoport a világon. Az újlatin nyelvek az indoeurópai nyelvcsaládhoz tartoznak. Minden újlatin nyelv a latinra vezethető vissza. Ez azt jelenti, hogy a Róma nyelvének utódai. Minden újlatin nyelv alapja a konyhai latin volt. Ezalatt a késői ókorban beszélt latin nyelvet értjük. A konyhai latin a Római Birodalom hódításaival terjedt el Európában. Belőle alakultak ki később az újlatin nyelvek és dialektusok. A latin ezzel szemben egy ősitáliai nyelv. Összesen körülbelül 15 újlatin nyelv létezik. A pontos számot nehéz meghatározni. Sokszor nem egyértelmű, hogy önálló nyelvről vagy csak dialektusról van szó. Néhány újlatin nyelv mára már kihalt. De ki is alakultak új nyelvek az újlatin alapjaira. Ezek a kreol nyelvek. Manapság a spanyol a legnagyobb újlatin nyelv a világon. 380 millió anyanyelvűvel a világnyelvek közé tartozik. Tudósok számára az újlatin nyelvek nagyon érdekesek. Ugyanis ennek a nyelvcsoportnak a történelme nagyon jól dokumentált. 2500 éve léteznek latin és újlatin írások. Rajtuk keresztül kutatják a nyelvészek az egyes nyelvek kialakulását. Így lehetséges megvizsgálni, hogy milyen szabályok szerint alakul ki egy nyelv. Az eredmények számos más nyelvre is alkalmazhatóak. Az újlatin nyelvek nyelvtanának felépítése hasonló. De legfőképpen a nyelvek szókincse hasonló. Amennyiben beszél az ember egy újlatin nyelvet, könnyebben tanul meg egy másikat. Köszönjük, Latin!