Kifejezéstár

hu Rövid párbeszédek 3   »   bg Кратък разговор 3

22 [huszonkettő]

Rövid párbeszédek 3

Rövid párbeszédek 3

22 [двайсет и две]

22 [dvayset i dve]

Кратък разговор 3

[Kratyk razgovor 3]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar bolgár Lejátszás Több
Dohányzik? Пу-ите --? П_____ л__ П-ш-т- л-? ---------- Пушите ли? 0
Pushit- l-? P______ l__ P-s-i-e l-? ----------- Pushite li?
Régebben igen. По-ра----а. П______ д__ П---а-о д-. ----------- По-рано да. 0
P--ra-----. P______ d__ P---a-o d-. ----------- Po-rano da.
De most már nem dohányzom. Н- с-г---ече не-п-ша. Н_ с___ в___ н_ п____ Н- с-г- в-ч- н- п-ш-. --------------------- Но сега вече не пуша. 0
N--sega--e----ne p--h-. N_ s___ v____ n_ p_____ N- s-g- v-c-e n- p-s-a- ----------------------- No sega veche ne pusha.
Zavarja, ha dohányzom? Пр-ч- -и -и- --- ---пуша? П____ л_ В__ а__ а_ п____ П-е-и л- В-, а-о а- п-ш-? ------------------------- Пречи ли Ви, ако аз пуша? 0
Pre-hi l----, a-o--z--u-h-? P_____ l_ V__ a__ a_ p_____ P-e-h- l- V-, a-o a- p-s-a- --------------------------- Prechi li Vi, ako az pusha?
Nem, egyáltalán nem. Не, въ-б-е--е. Н__ в_____ н__ Н-, в-о-щ- н-. -------------- Не, въобще не. 0
Ne,-v-o-s---e--e. N__ v________ n__ N-, v-o-s-c-e n-. ----------------- Ne, vyobshche ne.
Nem zavar. Т----не ми -р-ч-. Т___ н_ м_ п_____ Т-в- н- м- п-е-и- ----------------- Това не ми пречи. 0
T-va n-----pr-ch-. T___ n_ m_ p______ T-v- n- m- p-e-h-. ------------------ Tova ne mi prechi.
Iszik valamit? Щ- -ие-е -- --щ-? Щ_ п____ л_ н____ Щ- п-е-е л- н-щ-? ----------------- Ще пиете ли нещо? 0
Shc-e pie-e l- -es-cho? S____ p____ l_ n_______ S-c-e p-e-e l- n-s-c-o- ----------------------- Shche piete li neshcho?
Egy konyakot? Ед-н-кон--? Е___ к_____ Е-и- к-н-к- ----------- Един коняк? 0
Edi- ----a-? E___ k______ E-i- k-n-a-? ------------ Edin konyak?
Nem, szívesebben egy sört. Н-,-пр-----итам-би-а. Н__ п__________ б____ Н-, п-е-п-ч-т-м б-р-. --------------------- Не, предпочитам бира. 0
Ne- p-ed---h--a- b--a. N__ p___________ b____ N-, p-e-p-c-i-a- b-r-. ---------------------- Ne, predpochitam bira.
Sokat utazik? Пъ--в-те л- -н-го? П_______ л_ м_____ П-т-в-т- л- м-о-о- ------------------ Пътувате ли много? 0
Py--vat- -i----go? P_______ l_ m_____ P-t-v-t- l- m-o-o- ------------------ Pytuvate li mnogo?
Igen, ezek többnyire üzleti utak. Да,---ик-о-е-о-в -о-а--------. Д__ о_________ в к____________ Д-, о-и-н-в-н- в к-м-н-и-о-к-. ------------------------------ Да, обикновено в командировка. 0
Da,-----noven- - ko-andi-ov-a. D__ o_________ v k____________ D-, o-i-n-v-n- v k-m-n-i-o-k-. ------------------------------ Da, obiknoveno v komandirovka.
De most itt üdülünk. Н--с--- -----ук--- по-ив--. Н_ с___ с__ т__ н_ п_______ Н- с-г- с-е т-к н- п-ч-в-а- --------------------------- Но сега сме тук на почивка. 0
No-s-ga sm--t-- -- p---iv--. N_ s___ s__ t__ n_ p________ N- s-g- s-e t-k n- p-c-i-k-. ---------------------------- No sega sme tuk na pochivka.
Milyen hőség! Ка----же-а! К____ ж____ К-к-а ж-г-! ----------- Каква жега! 0
Kakva z-ega! K____ z_____ K-k-a z-e-a- ------------ Kakva zhega!
Igen, ma tényleg meleg van. Д-, дн----аи-т-н- ---о----. Д__ д___ н_______ е г______ Д-, д-е- н-и-т-н- е г-р-щ-. --------------------------- Да, днес наистина е горещо. 0
D-- --es--a--t-na----g-res--ho. D__ d___ n_______ y_ g_________ D-, d-e- n-i-t-n- y- g-r-s-c-o- ------------------------------- Da, dnes naistina ye goreshcho.
Kimegyünk az erkélyre? Да--зл-зе--на балк-на. Д_ и______ н_ б_______ Д- и-л-з-м н- б-л-о-а- ---------------------- Да излезем на балкона. 0
D- izlezem -a---l-on-. D_ i______ n_ b_______ D- i-l-z-m n- b-l-o-a- ---------------------- Da izlezem na balkona.
Holnap lesz itt egy buli. У------к----им--п---и. У___ т__ щ_ и__ п_____ У-р- т-к щ- и-а п-р-и- ---------------------- Утре тук ще има парти. 0
Utre -----------m- -a-t-. U___ t__ s____ i__ p_____ U-r- t-k s-c-e i-a p-r-i- ------------------------- Utre tuk shche ima parti.
Önök is jönnek? Щ---ой--те ли - В-е? Щ_ д______ л_ и В___ Щ- д-й-е-е л- и В-е- -------------------- Ще дойдете ли и Вие? 0
S--he --yde-e--i-i -i-? S____ d______ l_ i V___ S-c-e d-y-e-e l- i V-e- ----------------------- Shche doydete li i Vie?
Igen, minket is meghívtak. Д-, н-- -ъ-о---е-пок-нени. Д__ н__ с___ с__ п________ Д-, н-е с-щ- с-е п-к-н-н-. -------------------------- Да, ние също сме поканени. 0
Da,-ni--sy-hcho-s-e -o--nen-. D__ n__ s______ s__ p________ D-, n-e s-s-c-o s-e p-k-n-n-. ----------------------------- Da, nie syshcho sme pokaneni.

Nyelv és írás

Mindegyik nyelv az emberek közötti kommunikációt szolgálja. Amikor beszélünk, kifejezzük gondolatainkat és érzéseinket. Ilyenkor nem mindig tartjuk magunkat nyelvünk szabályaihoz. A saját nyelvünket használjuk, a köznyelvünket. Az írott nyelvben ez másképp van. Itt megmutatkozik nyelvünk összes szabálya. Az írás segítségével válik egy nyelv igazi nyelvvé. Az írás teszi a nyelvet láthatóvá. Az írás által évezredeken át fennmarad a tudás. Ezért az írás az alapja minden fejlett kultúrának. Az első írást több mint 5000 évvel ezelőtt alkották meg. Ez a sumérok ékírása volt. Agyagból készült táblákra karcolták. Ezt az ékírást három évezreden keresztül használták. Körülbelül ennyi idősek az egyiptomi hieroglifák. Velük számos tudós foglalkozott. A hieroglifák egy viszonylag bonyolult írás rendszert alkotnak. Megszületése viszont valószínűleg egy egészen egyszerű okra vezethető vissza. Az akkori Egyiptom egy óriási birodalom volt, sok lakossal. A hétköznapokat és főleg a gazdaságot meg kellett szervezni. Adókat és a könyveléseket hatékonyan kellett lebonyolítani. Ezért fejlesztették ki az egyiptomiak az írásjeleiket. Az ábécén alapuló írásrendszerek viszont a sumérokra vezethetők vissza. Minden egyes írás sokat elárul arról, aki használja. Emellett minden nemzet saját karakterisztikával rendelkezik az írását tekintve. Sajnos a kézírás egyre jobban háttérbe szorul. A modern technika szinte feleslegessé teszi. Tehát: Ne csak beszéljen, írjon is néha!