Kifejezéstár

hu Idegen nyelveket tanulni   »   bg Изучаване на чужди езици

23 [huszonhárom]

Idegen nyelveket tanulni

Idegen nyelveket tanulni

23 [двайсет и три]

23 [dvayset i tri]

Изучаване на чужди езици

[Izuchavane na chuzhdi yezitsi]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar bolgár Lejátszás Több
Hol tanult ön spanyolul? К--е ст- у-ил- --п---ки? Къде сте учили испански? К-д- с-е у-и-и и-п-н-к-? ------------------------ Къде сте учили испански? 0
Ky---ste u-hi-----pan--i? Kyde ste uchili ispanski? K-d- s-e u-h-l- i-p-n-k-? ------------------------- Kyde ste uchili ispanski?
Portugálul is tud? М--е-е л--д- г-во---е и-пор-уг---ки? Можете ли да говорите и португалски? М-ж-т- л- д- г-в-р-т- и п-р-у-а-с-и- ------------------------------------ Можете ли да говорите и португалски? 0
Mozhe-e-li d- -o-----e i--ortu---ski? Mozhete li da govorite i portugalski? M-z-e-e l- d- g-v-r-t- i p-r-u-a-s-i- ------------------------------------- Mozhete li da govorite i portugalski?
Igen, és olaszul is tudok valamit. Д-, говоря --ма-ко -т-----с-и. Да, говоря и малко италиански. Д-, г-в-р- и м-л-о и-а-и-н-к-. ------------------------------ Да, говоря и малко италиански. 0
D-, go-orya ---a-k- ita---n--i. Da, govorya i malko italianski. D-, g-v-r-a i m-l-o i-a-i-n-k-. ------------------------------- Da, govorya i malko italianski.
Úgy vélem, ön nagyon jól beszél. Мис-я, ч- -----ите -н----доб--. Мисля, че говорите много добре. М-с-я- ч- г-в-р-т- м-о-о д-б-е- ------------------------------- Мисля, че говорите много добре. 0
Misly-,---e g-vori-- m---o -o-r-. Mislya, che govorite mnogo dobre. M-s-y-, c-e g-v-r-t- m-o-o d-b-e- --------------------------------- Mislya, che govorite mnogo dobre.
A nyelvek meglehetősen hasonlóak. Е-и-ит- -а-доста --и---. Езиците са доста близки. Е-и-и-е с- д-с-а б-и-к-. ------------------------ Езиците са доста близки. 0
E--tsit- sa-dosta--lizk-. Ezitsite sa dosta blizki. E-i-s-t- s- d-s-a b-i-k-. ------------------------- Ezitsite sa dosta blizki.
Jól meg tudom érteni önt. Аз -ог- д---и--аз---а--д-б--. Аз мога да ги разбирам добре. А- м-г- д- г- р-з-и-а- д-б-е- ----------------------------- Аз мога да ги разбирам добре. 0
A--m-g--da g- ---b---- dobre. Az moga da gi razbiram dobre. A- m-g- d- g- r-z-i-a- d-b-e- ----------------------------- Az moga da gi razbiram dobre.
De beszélni és írni nehéz. Н- гов---н-т--- -иса-ето -а--р-д--. Но говоренето и писането са трудни. Н- г-в-р-н-т- и п-с-н-т- с- т-у-н-. ----------------------------------- Но говоренето и писането са трудни. 0
N---o--r---t- i ---a--to sa-tr--n-. No govoreneto i pisaneto sa trudni. N- g-v-r-n-t- i p-s-n-t- s- t-u-n-. ----------------------------------- No govoreneto i pisaneto sa trudni.
Még sokat hibázom. Вс---щ- ---в---но-о--решки. Все още правя много грешки. В-е о-е п-а-я м-о-о г-е-к-. --------------------------- Все още правя много грешки. 0
Vse---hch---r-v-----og------hki. Vse oshche pravya mnogo greshki. V-e o-h-h- p-a-y- m-o-o g-e-h-i- -------------------------------- Vse oshche pravya mnogo greshki.
Kérem mindig javítson ki engem. М-л-, п-п-авя-т--м--в--аг-. Моля, поправяйте ме винаги. М-л-, п-п-а-я-т- м- в-н-г-. --------------------------- Моля, поправяйте ме винаги. 0
M-ly-- -o----ya-t--m--vin-g-. Molya, popravyayte me vinagi. M-l-a- p-p-a-y-y-e m- v-n-g-. ----------------------------- Molya, popravyayte me vinagi.
A kiejtése egészen jó. Прои-нош--иет- Ви-- ---г- д--р-. Произношението Ви е много добро. П-о-з-о-е-и-т- В- е м-о-о д-б-о- -------------------------------- Произношението Ви е много добро. 0
Pr--zno-h--ie-o--- ----n-go d-b-o. Proiznoshenieto Vi ye mnogo dobro. P-o-z-o-h-n-e-o V- y- m-o-o d-b-o- ---------------------------------- Proiznoshenieto Vi ye mnogo dobro.
Egy kis akcentusa van. Им-те сла--а---нт. Имате слаб акцент. И-а-е с-а- а-ц-н-. ------------------ Имате слаб акцент. 0
I-at- slab----s-n-. Imate slab aktsent. I-a-e s-a- a-t-e-t- ------------------- Imate slab aktsent.
Felismerhető, hogy honnan származik. Р-----а-се от-----сте. Разбира се откъде сте. Р-з-и-а с- о-к-д- с-е- ---------------------- Разбира се откъде сте. 0
R---i-a s- --ky-- s-e. Razbira se otkyde ste. R-z-i-a s- o-k-d- s-e- ---------------------- Razbira se otkyde ste.
Mi az anyanyelve? Как---- ма---н-я-------ик? Какъв е майчиният Ви език? К-к-в е м-й-и-и-т В- е-и-? -------------------------- Какъв е майчиният Ви език? 0
Ka--v ---m---h----a---i y----? Kakyv ye maychiniyat Vi yezik? K-k-v y- m-y-h-n-y-t V- y-z-k- ------------------------------ Kakyv ye maychiniyat Vi yezik?
Nyelvtanfolyamra jár? Посещава-е л--ез--ов к---? Посещавате ли езиков курс? П-с-щ-в-т- л- е-и-о- к-р-? -------------------------- Посещавате ли езиков курс? 0
P---s--h--a---li--e-ikov -urs? Poseshchavate li yezikov kurs? P-s-s-c-a-a-e l- y-z-k-v k-r-? ------------------------------ Poseshchavate li yezikov kurs?
Milyen tankönyvet használ? К---у-ебн---из-олзват-? Кой учебник използвате? К-й у-е-н-к и-п-л-в-т-? ----------------------- Кой учебник използвате? 0
K-- -c----ik--z-o--vat-? Koy uchebnik izpolzvate? K-y u-h-b-i- i-p-l-v-t-? ------------------------ Koy uchebnik izpolzvate?
Pillanatnyilag nem tudom, hogy hívják. В -ом---- -е -н-- --к-се-----а. В момента не зная как се казва. В м-м-н-а н- з-а- к-к с- к-з-а- ------------------------------- В момента не зная как се казва. 0
V --menta -- zn-y- -ak-se-k-zva. V momenta ne znaya kak se kazva. V m-m-n-a n- z-a-a k-k s- k-z-a- -------------------------------- V momenta ne znaya kak se kazva.
Nem jut eszembe a címe. Не--е --щ-м--- -аг-авие-о. Не се сещам за заглавието. Н- с- с-щ-м з- з-г-а-и-т-. -------------------------- Не се сещам за заглавието. 0
N- -----shcham----zag-----t-. Ne se seshcham za zaglavieto. N- s- s-s-c-a- z- z-g-a-i-t-. ----------------------------- Ne se seshcham za zaglavieto.
Elfelejtettem. Забра-и--го. Забравих го. З-б-а-и- г-. ------------ Забравих го. 0
Za---v--h--o. Zabravikh go. Z-b-a-i-h g-. ------------- Zabravikh go.

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Germán nyelvek

A germán nyelvek az indoeurópai nyelvcsaládhoz tartoznak. Erre a nyelvcsoportra a fonologikus vonások jellemzőek. Az hangrendszer béli különbségek választják el ezt a nyelvcsoportot a többitől. Körülbelül 15 germán nyelv létezik. 500 millió ember anyanyelve világszerte. A nyelvek pontos számát nehéz meghatározni. Sokszor nem egyértelmű, hogy önálló nyelvről vagy csak dialektusról van szó. A legjelentősebb germán nyelv az angol. Világszerte körülbelül 350 millió ember anyanyelve. Utána következik a német és a holland nyelv. A germán nyelveket különböző csoportokba sorolják. Léteznek északi germán, nyugati germán és keleti germán nyelvek. Északi germán nyelvek közé tartoznak a skandináv nyelvek. Az angol, német és a holland nyugati germán nyelvek. A keleti germán nyelvek mind kihaltak. Ide tartozott például a gót nyelv. A gyarmatosítás világszerte elterjesztette a germán nyelveket. Így a Karib-tenger térségében és Dél-Afrikában is megértik a holland nyelvet. Az összes germán nyelv egy közös gyökérre vezethető vissza. Az, hogy létezett-e egy közös proto nyelv, nem bizonyított. Emellett nagyon kevés régi germán írás maradt fenn. Az újlatin nyelvekkel ellentétben alig akadnak források. A germán nyelvek kutatása emiatt nehezebb. A germánok kultúrájáról is keveset tudni. A germánok népei nem alkottak egységet. Közös identitás emiatt nem létezett. Ezért a tudománynak más forrásokat kell kutatni. A görögök és a rómaiak nélkül csak nagyon keveset tudnánk a germánokról!