И-д--пу--с-ма-о--зо-.
И д_____ с м_________
И д-а-у- с м-ј-н-з-м-
---------------------
И двапут с мајонезом. 0 I dv-pu- - ---o-ez--.I d_____ s m_________I d-a-u- s m-j-n-z-m----------------------I dvaput s majonezom.
Ј--е-е--и - В- радо п--з--ук?
Ј_____ л_ и В_ р___ п________
Ј-д-т- л- и В- р-д- п-а-и-у-?
-----------------------------
Једете ли и Ви радо празилук? 0 J----- l--- Vi ---o -r--il-k?J_____ l_ i V_ r___ p________J-d-t- l- i V- r-d- p-a-i-u-?-----------------------------Jedete li i Vi rado praziluk?
Ј--ете -и-Ви--ад--и-к---л- ку-ус?
Ј_____ л_ В_ р___ и к_____ к_____
Ј-д-т- л- В- р-д- и к-с-л- к-п-с-
---------------------------------
Једете ли Ви радо и кисели купус? 0 J-dete-l---i--a---i-kis--- k---s?J_____ l_ V_ r___ i k_____ k_____J-d-t- l- V- r-d- i k-s-l- k-p-s----------------------------------Jedete li Vi rado i kiseli kupus?
Ј----е л- -и радо - л-ћу?
Ј_____ л_ В_ р___ и л____
Ј-д-т- л- В- р-д- и л-ћ-?
-------------------------
Једете ли Ви радо и лећу? 0 Jede-e-l------a-o i-l--́u?J_____ l_ V_ r___ i l____J-d-t- l- V- r-d- i l-c-u---------------------------Jedete li Vi rado i leću?
Јед-- ли---ти-------аргар---?
Ј____ л_ и т_ р___ ш_________
Ј-д-ш л- и т- р-д- ш-р-а-е-у-
-----------------------------
Једеш ли и ти радо шаргарепу? 0 J-d-- li-i-ti r-do------r-p-?J____ l_ i t_ r___ š_________J-d-š l- i t- r-d- š-r-a-e-u------------------------------Jedeš li i ti rado šargarepu?
Ј-д-- ---и ти-ра-о б--к-лe?
Ј____ л_ и т_ р___ б_______
Ј-д-ш л- и т- р-д- б-о-у-e-
---------------------------
Једеш ли и ти радо брокулe? 0 J-d-š--- --t------ -ro--l-?J____ l_ i t_ r___ b_______J-d-š l- i t- r-d- b-o-u-e----------------------------Jedeš li i ti rado brokule?
Ј-д-ш--- и т--рад- па--ику?
Ј____ л_ и т_ р___ п_______
Ј-д-ш л- и т- р-д- п-п-и-у-
---------------------------
Једеш ли и ти радо паприку? 0 J-d-- -- i-ti r--o pa-----?J____ l_ i t_ r___ p_______J-d-š l- i t- r-d- p-p-i-u----------------------------Jedeš li i ti rado papriku?
A legtöbb világszerte beszélt nyelv tonális nyelv.
A tonális nyelveknél a hangok magassága a mérvadó.
Ez határozza meg, hogy az egyes szavak vagy szótagok milyen jelentőséggel bírnak.
Ezáltal a hang szorosan kapcsolódik a szóhoz.
A legtöbb Ázsiában beszélt nyelv tonális nyelv.
A kínai, a thai és a vietnámi nyelv is ide tartozik.
Afrikában is léteznek különböző tonális nyelvek.
Sok Amerikában honos nyelv szintén tonális.
Az indogermán nyelvek legtöbbször csak hanglejtési elemeket tartalmaznak.
Ez a svéd és a szerb nyelvben van például így.
A hangmagasságok száma az egyes nyelvekben különböző.
A kínai nyelv négy hangmagasságot különböztet meg.
A
ma
szótagnak négy jelentőséggel bírhat.
Ezek az
anya, kender, ló
és
káromkodás
.
Érdekes még, hogy a hallásunkra is kihatással vannak.
Az abszolút hallással való kutatások kimutatták ezt.
Az abszolút hallás a hallott hangok pontos beazonosítására irányuló képesség.
Európában és Észak-Amerikában nagyon ritka az abszolút hallás.
10000-ből 1 ember rendelkezik vele.
A kínai anyanyelvűeknél ez másképp van.
Náluk 9-szer többen rendelkeznek ezzel a képességgel.
Kisgyerekként mindannyian rendelkezünk abszolút hallással.
Szükségünk van ugyanis rá, hogy rendesen megtanuljunk beszélni.
Sajnos a legtöbb ember esetében ez a tulajdonság elvész.
A hangok magassága természetesen a zenében is fontos.
Ez főleg azoknál a kultúráknál van így melyek tonális nyelveket beszélnek.
Nekik pontosan be kell tartani a dallamot.
Különben egy szép szerelmi dalból egy értelmetlen ének lesz!