Kifejezéstár

hu A vendéglőben 4   »   sr У ресторану 4

32 [harminckettö]

A vendéglőben 4

A vendéglőben 4

32 [тридесет и два]

32 [trideset i dva]

У ресторану 4

[U restoranu 4]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar szerb Lejátszás Több
Egy adag hasábburgonyát ketchuppal. Ј---н-ут-п-мфр-т -а----а-о-. Ј_______ п______ с_ к_______ Ј-д-н-у- п-м-р-т с- к-ч-п-м- ---------------------------- Једанпут помфрит са кечапом. 0
Je-a---t p--f----s--k--a-o-. J_______ p______ s_ k_______ J-d-n-u- p-m-r-t s- k-č-p-m- ---------------------------- Jedanput pomfrit sa kečapom.
És két adagot majonézzel. И-д--пу--с-ма-о--зо-. И д_____ с м_________ И д-а-у- с м-ј-н-з-м- --------------------- И двапут с мајонезом. 0
I dv-pu- - ---o-ez--. I d_____ s m_________ I d-a-u- s m-j-n-z-m- --------------------- I dvaput s majonezom.
És három adag sült kolbászt mustárral. И-----у--п-жену-к-б-с-цу ---с----м. И т_____ п_____ к_______ с_ с______ И т-и-у- п-ж-н- к-б-с-ц- с- с-н-о-. ----------------------------------- И трипут пржену кобасицу са сенфом. 0
I---i-u- pr-en- k-ba--cu -a -----m. I t_____ p_____ k_______ s_ s______ I t-i-u- p-ž-n- k-b-s-c- s- s-n-o-. ----------------------------------- I triput prženu kobasicu sa senfom.
Milyen zöldsége van? К-кв- --в--е-и-ате? К____ п_____ и_____ К-к-о п-в-ћ- и-а-е- ------------------- Какво поврће имате? 0
K-kvo --v-c-e----te? K____ p_____ i_____ K-k-o p-v-c-e i-a-e- -------------------- Kakvo povrće imate?
Van babjuk? И-ате -- п----а? И____ л_ п______ И-а-е л- п-с-љ-? ---------------- Имате ли пасуља? 0
I-a------pa---j-? I____ l_ p_______ I-a-e l- p-s-l-a- ----------------- Imate li pasulja?
Van karfioljuk? И-ат---и -ар-и---? И____ л_ к________ И-а-е л- к-р-и-л-? ------------------ Имате ли карфиола? 0
I-a-e-l--kar-i--a? I____ l_ k________ I-a-e l- k-r-i-l-? ------------------ Imate li karfiola?
Szívesen eszem kukoricát. Ја--а-- --дем --ку---. Ј_ р___ ј____ к_______ Ј- р-д- ј-д-м к-к-р-з- ---------------------- Ја радо једем кукуруз. 0
J- -a------em -u-uru-. J_ r___ j____ k_______ J- r-d- j-d-m k-k-r-z- ---------------------- Ja rado jedem kukuruz.
Szívesen eszem uborkát. Ја ра-о--е-ем-кр---а-ц-. Ј_ р___ ј____ к_________ Ј- р-д- ј-д-м к-а-т-в-е- ------------------------ Ја радо једем краставце. 0
Ja-r--o -ed-- kr-stavc-. J_ r___ j____ k_________ J- r-d- j-d-m k-a-t-v-e- ------------------------ Ja rado jedem krastavce.
Szívesen eszem paradicsomot. Ја--адо------ -----ајз. Ј_ р___ ј____ п________ Ј- р-д- ј-д-м п-р-д-ј-. ----------------------- Ја радо једем парадајз. 0
Ja------j--em -a-a-ajz. J_ r___ j____ p________ J- r-d- j-d-m p-r-d-j-. ----------------------- Ja rado jedem paradajz.
Eszik ön szívesen hagymát is? Ј--е-е--и - В- радо п--з--ук? Ј_____ л_ и В_ р___ п________ Ј-д-т- л- и В- р-д- п-а-и-у-? ----------------------------- Једете ли и Ви радо празилук? 0
J----- l--- Vi ---o -r--il-k? J_____ l_ i V_ r___ p________ J-d-t- l- i V- r-d- p-a-i-u-? ----------------------------- Jedete li i Vi rado praziluk?
Eszik ön szívesen savanyúkáposztát is? Ј--ете -и-Ви--ад--и-к---л- ку-ус? Ј_____ л_ В_ р___ и к_____ к_____ Ј-д-т- л- В- р-д- и к-с-л- к-п-с- --------------------------------- Једете ли Ви радо и кисели купус? 0
J-dete-l---i--a---i-kis--- k---s? J_____ l_ V_ r___ i k_____ k_____ J-d-t- l- V- r-d- i k-s-l- k-p-s- --------------------------------- Jedete li Vi rado i kiseli kupus?
Eszik ön szívesen lencsét is? Ј----е л- -и радо - л-ћу? Ј_____ л_ В_ р___ и л____ Ј-д-т- л- В- р-д- и л-ћ-? ------------------------- Једете ли Ви радо и лећу? 0
Jede-e-l------a-o i-l--́u? J_____ l_ V_ r___ i l____ J-d-t- l- V- r-d- i l-c-u- -------------------------- Jedete li Vi rado i leću?
Eszel szívesen sárgarépát is? Јед-- ли---ти-------аргар---? Ј____ л_ и т_ р___ ш_________ Ј-д-ш л- и т- р-д- ш-р-а-е-у- ----------------------------- Једеш ли и ти радо шаргарепу? 0
J-d-- li-i-ti r-do------r-p-? J____ l_ i t_ r___ š_________ J-d-š l- i t- r-d- š-r-a-e-u- ----------------------------- Jedeš li i ti rado šargarepu?
Eszel szívesen brokkolit is? Ј-д-- ---и ти-ра-о б--к-лe? Ј____ л_ и т_ р___ б_______ Ј-д-ш л- и т- р-д- б-о-у-e- --------------------------- Једеш ли и ти радо брокулe? 0
J-d-š--- --t------ -ro--l-? J____ l_ i t_ r___ b_______ J-d-š l- i t- r-d- b-o-u-e- --------------------------- Jedeš li i ti rado brokule?
Eszel szívesen paprikát is? Ј-д-ш--- и т--рад- па--ику? Ј____ л_ и т_ р___ п_______ Ј-д-ш л- и т- р-д- п-п-и-у- --------------------------- Једеш ли и ти радо паприку? 0
J-d-- -- i-ti r--o pa-----? J____ l_ i t_ r___ p_______ J-d-š l- i t- r-d- p-p-i-u- --------------------------- Jedeš li i ti rado papriku?
Nem szeretem a hagymát. Ја не-во-им ---. Ј_ н_ в____ л___ Ј- н- в-л-м л-к- ---------------- Ја не волим лук. 0
Ja-n- v--i- l-k. J_ n_ v____ l___ J- n- v-l-m l-k- ---------------- Ja ne volim luk.
Nem szeretem az olivabogyót. Ј- н- -оли--ма-лин-. Ј_ н_ в____ м_______ Ј- н- в-л-м м-с-и-е- -------------------- Ја не волим маслине. 0
J---e --li- ma-l---. J_ n_ v____ m_______ J- n- v-l-m m-s-i-e- -------------------- Ja ne volim masline.
Nem szeretem a gombát. Ја -е в---м г--в-. Ј_ н_ в____ г_____ Ј- н- в-л-м г-и-е- ------------------ Ја не волим гљиве. 0
Ja ne-v-lim--l-ive. J_ n_ v____ g______ J- n- v-l-m g-j-v-. ------------------- Ja ne volim gljive.

Tonális nyelvek

A legtöbb világszerte beszélt nyelv tonális nyelv. A tonális nyelveknél a hangok magassága a mérvadó. Ez határozza meg, hogy az egyes szavak vagy szótagok milyen jelentőséggel bírnak. Ezáltal a hang szorosan kapcsolódik a szóhoz. A legtöbb Ázsiában beszélt nyelv tonális nyelv. A kínai, a thai és a vietnámi nyelv is ide tartozik. Afrikában is léteznek különböző tonális nyelvek. Sok Amerikában honos nyelv szintén tonális. Az indogermán nyelvek legtöbbször csak hanglejtési elemeket tartalmaznak. Ez a svéd és a szerb nyelvben van például így. A hangmagasságok száma az egyes nyelvekben különböző. A kínai nyelv négy hangmagasságot különböztet meg. A ma szótagnak négy jelentőséggel bírhat. Ezek az anya, kender, ló és káromkodás . Érdekes még, hogy a hallásunkra is kihatással vannak. Az abszolút hallással való kutatások kimutatták ezt. Az abszolút hallás a hallott hangok pontos beazonosítására irányuló képesség. Európában és Észak-Amerikában nagyon ritka az abszolút hallás. 10000-ből 1 ember rendelkezik vele. A kínai anyanyelvűeknél ez másképp van. Náluk 9-szer többen rendelkeznek ezzel a képességgel. Kisgyerekként mindannyian rendelkezünk abszolút hallással. Szükségünk van ugyanis rá, hogy rendesen megtanuljunk beszélni. Sajnos a legtöbb ember esetében ez a tulajdonság elvész. A hangok magassága természetesen a zenében is fontos. Ez főleg azoknál a kultúráknál van így melyek tonális nyelveket beszélnek. Nekik pontosan be kell tartani a dallamot. Különben egy szép szerelmi dalból egy értelmetlen ének lesz!