Kifejezéstár

hu Tömegközlekedés   »   ti ወግዓዊ መጕዓዝያ ኣብ ቀረባ ከባቢ

36 [harminchat]

Tömegközlekedés

Tömegközlekedés

36 [ሰላሳንሽዱሽተን]

36 [selasanishidushiteni]

ወግዓዊ መጕዓዝያ ኣብ ቀረባ ከባቢ

[wegi‘awī megwi‘aziya abi k’ereba kebabī]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar tigrinya Lejátszás Több
Hol van a buszmegálló? ቡ--ስ-ሽን--በ- ኣሎ? ቡ_ ስ___ ኣ__ ኣ__ ቡ- ስ-ሽ- ኣ-ይ ኣ-? --------------- ቡስ ስቴሽን ኣበይ ኣሎ? 0
b----s----hi-i----yi-a--? b___ s________ a____ a___ b-s- s-t-s-i-i a-e-i a-o- ------------------------- busi sitēshini abeyi alo?
Melyik busz megy a központba? ኣ-ናይ -ስ -ዩ-ና- --ከ- ከተ- ዝ---? ኣ___ ቡ_ ኢ_ ና_ ማ___ ከ__ ዝ____ ኣ-ና- ቡ- ኢ- ና- ማ-ከ- ከ-ማ ዝ-ይ-? ---------------------------- ኣየናይ ቡስ ኢዩ ናብ ማእከል ከተማ ዝኸይድ? 0
ay----i b-s- --- --bi---’i-eli ket-m- ziẖeyidi? a______ b___ ī__ n___ m_______ k_____ z________ a-e-a-i b-s- ī-u n-b- m-’-k-l- k-t-m- z-h-e-i-i- ------------------------------------------------ ayenayi busi īyu nabi ma’ikeli ketema ziẖeyidi?
Melyik vonalat kell válasszam? ኣ-ና- መስ-- ቡ--ክ-ስ- ኣ-ኒ? ኣ___ መ___ ቡ_ ክ___ ኣ___ ኣ-ና- መ-መ- ቡ- ክ-ስ- ኣ-ኒ- ---------------------- ኣየናይ መስመር ቡስ ክወስድ ኣለኒ? 0
a--nay----simer- -u---k--e-id- --e-ī? a______ m_______ b___ k_______ a_____ a-e-a-i m-s-m-r- b-s- k-w-s-d- a-e-ī- ------------------------------------- ayenayi mesimeri busi kiwesidi alenī?
Át kell szállnom? ም-ዓዝ--ክ--ር-ኣለኒ ዶ? ም____ ክ___ ኣ__ ዶ_ ም-ዓ-ያ ክ-ይ- ኣ-ኒ ዶ- ----------------- ምጋዓዝያ ክቕይር ኣለኒ ዶ? 0
m--a-a--ya--iḵ’i-iri-a-e-ī--o? m_________ k________ a____ d__ m-g-‘-z-y- k-k-’-y-r- a-e-ī d-? ------------------------------- miga‘aziya kiḵ’iyiri alenī do?
Hol kell átszállnom? ኣ-- ኢየ -ቕይር ዘ-ኒ? ኣ__ ኢ_ ክ___ ዘ___ ኣ-ይ ኢ- ክ-ይ- ዘ-ኒ- ---------------- ኣበይ ኢየ ክቕይር ዘለኒ? 0
a-e-i-ī-e--i-̱’--ir- z--en-? a____ ī__ k________ z______ a-e-i ī-e k-k-’-y-r- z-l-n-? ---------------------------- abeyi īye kiḵ’iyiri zelenī?
Mennyibe kerül egy jegy? ሓ- ቲከ----ደይ ---? ሓ_ ቲ__ ክ___ ዋ___ ሓ- ቲ-ት ክ-ደ- ዋ-ኡ- ---------------- ሓደ ቲከት ክንደይ ዋግኡ? 0
h-a-e----eti --ni-e-- --g---? ḥ___ t_____ k_______ w______ h-a-e t-k-t- k-n-d-y- w-g-’-? ----------------------------- ḥade tīketi kinideyi wagi’u?
Hány megálló van a központig? ክ-ደይ------- --- --ብ -እ-ል --- ? ክ___ ፌ_____ ኢ__ ክ__ ማ___ ከ__ ? ክ-ደ- ፌ-ማ-ታ- ኢ-ም ክ-ብ ማ-ከ- ከ-ማ ? ------------------------------ ክንደይ ፌርማታታት ኢዮም ክሳብ ማእከል ከተማ ? 0
k-n---yi f--im-tat-ti--y--- -i-------’ik-l---e---a-? k_______ f___________ ī____ k_____ m_______ k_____ ? k-n-d-y- f-r-m-t-t-t- ī-o-i k-s-b- m-’-k-l- k-t-m- ? ---------------------------------------------------- kinideyi fērimatatati īyomi kisabi ma’ikeli ketema ?
Itt kell ki- / leszállnia. ኣ-ዚ ክት--ዱ---ኩም። ኣ__ ክ____ ኣ____ ኣ-ዚ ክ-ወ-ዱ ኣ-ኩ-። --------------- ኣብዚ ክትወርዱ ኣለኩም። 0
a---ī---t--e--du-a-ek--i። a____ k_________ a_______ a-i-ī k-t-w-r-d- a-e-u-i- ------------------------- abizī kitiweridu alekumi።
Hátul kell ki- / leszállnia. ብ-ድ-----ትወ-ዱ--ለኩ-። ብ ድ___ ክ____ ኣ____ ብ ድ-ሪ- ክ-ወ-ዱ ኣ-ኩ-። ------------------ ብ ድሕሪት ክትወርዱ ኣለኩም። 0
bi-d-ḥ-r-t- -------id- --ek---። b_ d_______ k_________ a_______ b- d-h-i-ī-i k-t-w-r-d- a-e-u-i- -------------------------------- bi diḥirīti kitiweridu alekumi።
A következő metró 5 perc múlva jön. ብ-- ዘሎ-„ኡ--ን--ትራ-)-ኣ- 5--ቒ--ክ---‘ዩ። ብ__ ዘ_ „__________ ኣ_ 5 ደ__ ክ______ ብ-ጂ ዘ- „---ን-(-ራ-) ኣ- 5 ደ-ቕ ክ-ጽ-‘-። ----------------------------------- ብሕጂ ዘሎ „ኡ-ባን“(ትራም) ኣብ 5 ደቒቕ ክመጽእ‘ዩ። 0
bi-̣i-ī zelo ---b-n-“(-iram-- --i --dek-’īḵ’i--i-ets---i-yu። b_____ z___ „_______________ a__ 5 d_______ k_____________ b-h-i-ī z-l- „---a-i-(-i-a-i- a-i 5 d-k-’-k-’- k-m-t-’-’-‘-u- ------------------------------------------------------------- biḥijī zelo „u-bani“(tirami) abi 5 deḵ’īḵ’i kimets’i’i‘yu።
A következő villamos 10 perc múlva jön. ብ---ዘ- ት-ም----ጽርግያ--ኣ- -- ደቒቕ-ክመጽ-‘ዩ። ብ__ ዘ_ ት_____ ጽ____ ኣ_ 1_ ደ__ ክ______ ብ-ጂ ዘ- ት-ም-ና- ጽ-ግ-) ኣ- 1- ደ-ቕ ክ-ጽ-‘-። ------------------------------------- ብሕጂ ዘሎ ትራም(ናይ ጽርግያ) ኣብ 10 ደቒቕ ክመጽእ‘ዩ። 0
b--̣--- --l--ti---i(---i -s’--i-iy-- a---10 d-k-’-ḵ’i-k-me--’i-i---። b_____ z___ t__________ t__________ a__ 1_ d_______ k_____________ b-h-i-ī z-l- t-r-m-(-a-i t-’-r-g-y-) a-i 1- d-k-’-k-’- k-m-t-’-’-‘-u- --------------------------------------------------------------------- biḥijī zelo tirami(nayi ts’irigiya) abi 10 deḵ’īḵ’i kimets’i’i‘yu።
A következő busz 15 perc múlva jön. ብ-ጂ-ዘሎ ----- 1- ደ-- ክመጽእ--። ብ__ ዘ_ ቡ_ ኣ_ 1_ ደ__ ክ______ ብ-ጂ ዘ- ቡ- ኣ- 1- ደ-ቕ ክ-ጽ-‘-። --------------------------- ብሕጂ ዘሎ ቡስ ኣብ 15 ደቒቕ ክመጽእ‘ዩ። 0
b--̣-j--ze---b-si abi ---dek----̱’i k----s’i-i‘y-። b_____ z___ b___ a__ 1_ d_______ k_____________ b-h-i-ī z-l- b-s- a-i 1- d-k-’-k-’- k-m-t-’-’-‘-u- -------------------------------------------------- biḥijī zelo busi abi 15 deḵ’īḵ’i kimets’i’i‘yu።
Mikor megy az utolsó metró? እ------ወዳ-- --- -ዓስ--- ? እ_ ና_ መ____ ት__ መ__ ኣ_ ? እ- ና- መ-ዳ-ታ ት-ም መ-ስ ኣ- ? ------------------------ እታ ናይ መወዳእታ ትራም መዓስ ኣላ ? 0
ita --yi-me-e-a-i---t--a-i me---i-al- ? i__ n___ m_________ t_____ m_____ a__ ? i-a n-y- m-w-d-’-t- t-r-m- m-‘-s- a-a ? --------------------------------------- ita nayi meweda’ita tirami me‘asi ala ?
Mikor megy az utolsó villamos? እቲ መ-ዳእታ-ት----ይ---ግያ- -ዓስ----ድ-ኢ-? እ_ መ____ ት_____ ጽ____ መ__ ክ___ ኢ__ እ- መ-ዳ-ታ ት-ም-ና- ጽ-ግ-) መ-ስ ክ-ይ- ኢ-? ---------------------------------- እቲ መወዳእታ ትራም(ናይ ጽርግያ) መዓስ ክኸይድ ኢያ? 0
it--m--e-a-ita-t--a-i--a-i t-’---giya) --‘as- ki-̱ey-d- -ya? i__ m_________ t__________ t__________ m_____ k_______ ī___ i-ī m-w-d-’-t- t-r-m-(-a-i t-’-r-g-y-) m-‘-s- k-h-e-i-i ī-a- ------------------------------------------------------------ itī meweda’ita tirami(nayi ts’irigiya) me‘asi kiẖeyidi īya?
Mikor megy az utolsó busz? እ- መ-ረ-ታ--ስ መዓ- -ኸይድ-ኢያ? እ_ መ____ ቡ_ መ__ ክ___ ኢ__ እ- መ-ረ-ታ ቡ- መ-ስ ክ-ይ- ኢ-? ------------------------ እቲ መጨረሽታ ቡስ መዓስ ክኸይድ ኢያ? 0
it--mec-’-r----t---u-i me---i-ki--eyi---ī-a? i__ m____________ b___ m_____ k_______ ī___ i-ī m-c-’-r-s-i-a b-s- m-‘-s- k-h-e-i-i ī-a- -------------------------------------------- itī mech’ereshita busi me‘asi kiẖeyidi īya?
Van jegye? ቲከ---ለ-ም ዶ? ቲ__ ኣ___ ዶ_ ቲ-ት ኣ-ኩ- ዶ- ----------- ቲከት ኣለኩም ዶ? 0
t-keti ------i---? t_____ a______ d__ t-k-t- a-e-u-i d-? ------------------ tīketi alekumi do?
Jegyem? – Nem, nincs nekem. ቲከ- ? -- የ-ለ--። ቲ__ ? ኖ_ የ_____ ቲ-ት ? ኖ- የ-ለ-ን- --------------- ቲከት ? ኖ፣ የብለይን። 0
tīk-t- - n----e--l-----። t_____ ? n__ y__________ t-k-t- ? n-፣ y-b-l-y-n-። ------------------------ tīketi ? no፣ yebileyini።
Akkor büntetést kell fizetnie. እ- -ቕ--- ------ኣለኩ-። እ_ መ____ ክ____ ኣ____ እ- መ-ጻ-ቲ ክ-ከ-ሉ ኣ-ኩ-። -------------------- እሞ መቕጻዕቲ ክትከፍሉ ኣለኩም። 0
i-- -ek---t--a--tī-ki-ikefi-- a-e---i። i__ m____________ k_________ a_______ i-o m-k-’-t-’-‘-t- k-t-k-f-l- a-e-u-i- -------------------------------------- imo meḵ’its’a‘itī kitikefilu alekumi።

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

MP3 magyar + tigrinya (1-100) MP3 tigrinya (1-100)

A nyelv fejlődése

Az, hogy miért beszélünk egymással, egyértelmű. Gondolatainkat szeretnénk kicserélni és egymás közt megértetni magunkat. Az, hogy pontosan hogyan alakult ki a nyelv, az ezzel szemben nem tejesen világos. Erre különböző elméletek léteznek. Ami biztos, hogy a beszéd egy nagyon régi jelenség. A beszéd előfeltétele bizonyos testi tulajdonságok megléte. Rájuk azért volt szükség, hogy hangokat tudjuk kiadni magunkból. Már a neandervölgyieknek is megvolt a képessége arra, hogy használja a hangját. Ezáltal képesek voltak magukat az állatoktól megkülönböztetni. Továbbá szükség volt egy hangos, erős hangra az önvédelem során. A segítségével az ellenségeket meg lehetett fenyegetni vagy elijeszteni. Akkoriban már gyártottak eszközöket és csináltak tüzet is. Ezt a tudást valahogyan tovább kellett adni. A csoportos vadászathoz is szükség volt a beszédre. Már 2 millió évvel ezelőtt létezett egy nagyon egyszerű kommunikációs forma. Az első beszédelemek jelek és gesztusok voltak. De az emberek a sötétben is akartak egymással kommunikálni. Emellett képesnek kellett lenniük arra, hogy úgy is tudjanak beszélni egymással, hogy nem néznek egymás felé. Ezért fejlődött ki a beszéd, ami felváltotta a jeleket. A mai napon használt beszéd legalább 50000 éves. Amikor a homo sapiens elhagyta Afrikát, elterjesztette világszerte. A különböző régiókban szétváltak a nyelvek egymástól. Kialakultak a különböző nyelvcsaládok. Ezek viszont csak a nyelvi rendszerek alapjait foglalták magukba. Az első nyelvek sokkal egyszerűbben voltak a mostaniaknál. A nyelvtan, a fonológia és a jelentéstan által fejlődtek tovább. Tulajdonképpen azt lehet mondani, hogy a különböző nyelvek különböző megoldásokat jelentenek. A probléma mindig ugyanaz volt: Hogyan mutatom meg, hogy mit gondolok?