Az, hogy miért beszélünk egymással, egyértelmű.
Gondolatainkat szeretnénk kicserélni és egymás közt megértetni magunkat.
Az, hogy pontosan hogyan alakult ki a nyelv, az ezzel szemben nem tejesen világos.
Erre különböző elméletek léteznek.
Ami biztos, hogy a beszéd egy nagyon régi jelenség.
A beszéd előfeltétele bizonyos testi tulajdonságok megléte.
Rájuk azért volt szükség, hogy hangokat tudjuk kiadni magunkból.
Már a neandervölgyieknek is megvolt a képessége arra, hogy használja a hangját.
Ezáltal képesek voltak magukat az állatoktól megkülönböztetni.
Továbbá szükség volt egy hangos, erős hangra az önvédelem során.
A segítségével az ellenségeket meg lehetett fenyegetni vagy elijeszteni.
Akkoriban már gyártottak eszközöket és csináltak tüzet is.
Ezt a tudást valahogyan tovább kellett adni.
A csoportos vadászathoz is szükség volt a beszédre.
Már 2 millió évvel ezelőtt létezett egy nagyon egyszerű kommunikációs forma.
Az első beszédelemek jelek és gesztusok voltak.
De az emberek a sötétben is akartak egymással kommunikálni.
Emellett képesnek kellett lenniük arra, hogy úgy is tudjanak beszélni egymással, hogy nem néznek egymás felé.
Ezért fejlődött ki a beszéd, ami felváltotta a jeleket.
A mai napon használt beszéd legalább 50000 éves.
Amikor a homo sapiens elhagyta Afrikát, elterjesztette világszerte.
A különböző régiókban szétváltak a nyelvek egymástól.
Kialakultak a különböző nyelvcsaládok.
Ezek viszont csak a nyelvi rendszerek alapjait foglalták magukba.
Az első nyelvek sokkal egyszerűbben voltak a mostaniaknál.
A nyelvtan, a fonológia és a jelentéstan által fejlődtek tovább.
Tulajdonképpen azt lehet mondani, hogy a különböző nyelvek különböző megoldásokat jelentenek.
A probléma mindig ugyanaz volt: Hogyan mutatom meg, hogy mit gondolok?