Kifejezéstár

hu Tömegközlekedés   »   zh 公共的郊区运输

36 [harminchat]

Tömegközlekedés

Tömegközlekedés

36[三十六]

36 [Sānshíliù]

公共的郊区运输

[gōnggòng de jiāoqū yùnshū]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar kínai (egyszerűsített) Lejátszás Több
Hol van a buszmegálló? 公--车站 -----? 公____ 在 哪_ ? 公-汽-站 在 哪- ? ------------ 公共汽车站 在 哪里 ? 0
g----òn- q-ch--z------i-nǎlǐ? g_______ q____ z___ z__ n____ g-n-g-n- q-c-ē z-à- z-i n-l-? ----------------------------- gōnggòng qìchē zhàn zài nǎlǐ?
Melyik busz megy a központba? 哪路 公-汽车 -往 -中- ? 哪_ 公___ 开_ 市__ ? 哪- 公-汽- 开- 市-心 ? ---------------- 哪路 公共汽车 开往 市中心 ? 0
Nǎ--- gō-g-òn- q-ch- --- w-n- -hì----n--īn? N_ l_ g_______ q____ k__ w___ s__ z________ N- l- g-n-g-n- q-c-ē k-i w-n- s-ì z-ō-g-ī-? ------------------------------------------- Nǎ lù gōnggòng qìchē kāi wǎng shì zhōngxīn?
Melyik vonalat kell válasszam? 我-得 乘- 哪-路---? 我 得 乘_ 哪__ 车 ? 我 得 乘- 哪-路 车 ? -------------- 我 得 乘坐 哪一路 车 ? 0
W---- ch--gz----ǎ-y--ù--h-? W_ d_ c_______ n_ y___ c___ W- d- c-é-g-u- n- y-l- c-ē- --------------------------- Wǒ dé chéngzuò nǎ yīlù chē?
Át kell szállnom? 我-得-- ------ ? 我 得 在 中___ 吗 ? 我 得 在 中-换- 吗 ? -------------- 我 得 在 中途换车 吗 ? 0
Wǒ -é-zài zhōn-t---uà---hē-m-? W_ d_ z__ z______ h___ c__ m__ W- d- z-i z-ō-g-ú h-à- c-ē m-? ------------------------------ Wǒ dé zài zhōngtú huàn chē ma?
Hol kell átszállnom? 我-得-在 ------? 我 得 在 哪_ 换_ ? 我 得 在 哪- 换- ? ------------- 我 得 在 哪里 换车 ? 0
Wǒ----zà- nǎ-ǐ h-àn c--? W_ d_ z__ n___ h___ c___ W- d- z-i n-l- h-à- c-ē- ------------------------ Wǒ dé zài nǎlǐ huàn chē?
Mennyibe kerül egy jegy? 一张 -票-多少钱 ? 一_ 车_ 多__ ? 一- 车- 多-钱 ? ----------- 一张 车票 多少钱 ? 0
Yī zhā-- -hēp-à----ō--ǎo---á-? Y_ z____ c______ d______ q____ Y- z-ā-g c-ē-i-o d-ō-h-o q-á-? ------------------------------ Yī zhāng chēpiào duōshǎo qián?
Hány megálló van a központig? 到--中- 要-多-- ? 到 市__ 要 多__ ? 到 市-心 要 多-站 ? ------------- 到 市中心 要 多少站 ? 0
Dào--hì --ōn-xīn yào--uōs-ǎ--zh-n? D__ s__ z_______ y__ d______ z____ D-o s-ì z-ō-g-ī- y-o d-ō-h-o z-à-? ---------------------------------- Dào shì zhōngxīn yào duōshǎo zhàn?
Itt kell ki- / leszállnia. 您-得 --这里-下--。 您 得 在 这_ 下_ 。 您 得 在 这- 下- 。 ------------- 您 得 在 这里 下车 。 0
N-n-dé zà--z--lǐ xià -hē. N__ d_ z__ z____ x__ c___ N-n d- z-i z-è-ǐ x-à c-ē- ------------------------- Nín dé zài zhèlǐ xià chē.
Hátul kell ki- / leszállnia. 您-必- 从--面 -车 。 您 必_ 从 后_ 下_ 。 您 必- 从 后- 下- 。 -------------- 您 必须 从 后面 下车 。 0
Ní--bìx---ó-- ---mi-n--i- c--. N__ b___ c___ h______ x__ c___ N-n b-x- c-n- h-u-i-n x-à c-ē- ------------------------------ Nín bìxū cóng hòumiàn xià chē.
A következő metró 5 perc múlva jön. 下- ----分--后来 。 下_ 地_ 五__ 后_ 。 下- 地- 五-钟 后- 。 -------------- 下趟 地铁 五分钟 后来 。 0
X----à-g --t-- ----ē--h--- ----ái. X__ t___ d____ w_ f_______ h______ X-à t-n- d-t-ě w- f-n-h-n- h-u-á-. ---------------------------------- Xià tàng dìtiě wǔ fēnzhōng hòulái.
A következő villamos 10 perc múlva jön. 下- --电车 十-钟-后到 。 下_ 有___ 十__ 后_ 。 下- 有-电- 十-钟 后- 。 ---------------- 下趟 有轨电车 十分钟 后到 。 0
X-à---n- yǒu---- ---n--ē shí -ēn-hōn----u----. X__ t___ y__ g__ d______ s__ f_______ h__ d___ X-à t-n- y-u g-ǐ d-à-c-ē s-í f-n-h-n- h-u d-o- ---------------------------------------------- Xià tàng yǒu guǐ diànchē shí fēnzhōng hòu dào.
A következő busz 15 perc múlva jön. 下趟 公--- -五分--后- 。 下_ 公___ 十___ 后_ 。 下- 公-汽- 十-分- 后- 。 ----------------- 下趟 公共汽车 十五分钟 后到 。 0
X-à---ng ----gòng -ìch- -híwǔ-f--zhōng h-u dà-. X__ t___ g_______ q____ s____ f_______ h__ d___ X-à t-n- g-n-g-n- q-c-ē s-í-ǔ f-n-h-n- h-u d-o- ----------------------------------------------- Xià tàng gōnggòng qìchē shíwǔ fēnzhōng hòu dào.
Mikor megy az utolsó metró? 最--班-地-----时候---? 最___ 地_ 什_ 时_ 开 ? 最-一- 地- 什- 时- 开 ? ----------------- 最后一班 地铁 什么 时候 开 ? 0
Z-ìh-u yī-b-n ---iě shé-m- s--hò----i? Z_____ y_ b__ d____ s_____ s_____ k___ Z-ì-ò- y- b-n d-t-ě s-é-m- s-í-ò- k-i- -------------------------------------- Zuìhòu yī bān dìtiě shénme shíhòu kāi?
Mikor megy az utolsó villamos? 最后-- 有--车 什--时候 - ? 最___ 有___ 什_ 时_ 开 ? 最-一- 有-电- 什- 时- 开 ? ------------------- 最后一班 有轨电车 什么 时候 开 ? 0
Zu------ī--ān ----g-ǐ -iàn--ē-sh-n-e----h-u k--? Z_____ y_ b__ y__ g__ d______ s_____ s_____ k___ Z-ì-ò- y- b-n y-u g-ǐ d-à-c-ē s-é-m- s-í-ò- k-i- ------------------------------------------------ Zuìhòu yī bān yǒu guǐ diànchē shénme shíhòu kāi?
Mikor megy az utolsó busz? 最后-- -共------时- --? 最___ 公___ 什_ 时_ 开 ? 最-一- 公-汽- 什- 时- 开 ? ------------------- 最后一班 公共汽车 什么 时候 开 ? 0
Z--h---yī --n-gō--g--- -ìc-- -hénm- --í-ò- ---? Z_____ y_ b__ g_______ q____ s_____ s_____ k___ Z-ì-ò- y- b-n g-n-g-n- q-c-ē s-é-m- s-í-ò- k-i- ----------------------------------------------- Zuìhòu yī bān gōnggòng qìchē shénme shíhòu kāi?
Van jegye? 您-有------? 您 有 车_ 吗 ? 您 有 车- 吗 ? ---------- 您 有 车票 吗 ? 0
N-n---- chēpià- -a? N__ y__ c______ m__ N-n y-u c-ē-i-o m-? ------------------- Nín yǒu chēpiào ma?
Jegyem? – Nem, nincs nekem. 车--? 不- - ---。 车_ ? 不_ 我 没_ 。 车- ? 不- 我 没- 。 -------------- 车票 ? 不， 我 没有 。 0
C----ào?--ù- wǒ mé-y--. C_______ B__ w_ m______ C-ē-i-o- B-, w- m-i-ǒ-. ----------------------- Chēpiào? Bù, wǒ méiyǒu.
Akkor büntetést kell fizetnie. 那-您-必须----金/罚--。 那 您 必_ 交 罚____ 。 那 您 必- 交 罚-/-款 。 ---------------- 那 您 必须 交 罚金/罚款 。 0
N- n-- b-xū jiā- fájīn/ ----ǎ-. N_ n__ b___ j___ f_____ f______ N- n-n b-x- j-ā- f-j-n- f-k-ǎ-. ------------------------------- Nà nín bìxū jiāo fájīn/ fákuǎn.

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

MP3 magyar + kínai (egyszerűsített) (1-100) MP3 kínai (egyszerűsített) (1-100)

A nyelv fejlődése

Az, hogy miért beszélünk egymással, egyértelmű. Gondolatainkat szeretnénk kicserélni és egymás közt megértetni magunkat. Az, hogy pontosan hogyan alakult ki a nyelv, az ezzel szemben nem tejesen világos. Erre különböző elméletek léteznek. Ami biztos, hogy a beszéd egy nagyon régi jelenség. A beszéd előfeltétele bizonyos testi tulajdonságok megléte. Rájuk azért volt szükség, hogy hangokat tudjuk kiadni magunkból. Már a neandervölgyieknek is megvolt a képessége arra, hogy használja a hangját. Ezáltal képesek voltak magukat az állatoktól megkülönböztetni. Továbbá szükség volt egy hangos, erős hangra az önvédelem során. A segítségével az ellenségeket meg lehetett fenyegetni vagy elijeszteni. Akkoriban már gyártottak eszközöket és csináltak tüzet is. Ezt a tudást valahogyan tovább kellett adni. A csoportos vadászathoz is szükség volt a beszédre. Már 2 millió évvel ezelőtt létezett egy nagyon egyszerű kommunikációs forma. Az első beszédelemek jelek és gesztusok voltak. De az emberek a sötétben is akartak egymással kommunikálni. Emellett képesnek kellett lenniük arra, hogy úgy is tudjanak beszélni egymással, hogy nem néznek egymás felé. Ezért fejlődött ki a beszéd, ami felváltotta a jeleket. A mai napon használt beszéd legalább 50000 éves. Amikor a homo sapiens elhagyta Afrikát, elterjesztette világszerte. A különböző régiókban szétváltak a nyelvek egymástól. Kialakultak a különböző nyelvcsaládok. Ezek viszont csak a nyelvi rendszerek alapjait foglalták magukba. Az első nyelvek sokkal egyszerűbben voltak a mostaniaknál. A nyelvtan, a fonológia és a jelentéstan által fejlődtek tovább. Tulajdonképpen azt lehet mondani, hogy a különböző nyelvek különböző megoldásokat jelentenek. A probléma mindig ugyanaz volt: Hogyan mutatom meg, hogy mit gondolok?