Kifejezéstár

hu Tömegközlekedés   »   zh 公共的郊区运输

36 [harminchat]

Tömegközlekedés

Tömegközlekedés

36[三十六]

36 [Sānshíliù]

公共的郊区运输

[gōnggòng de jiāoqū yùnshū]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar kínai (egyszerűsített) Lejátszás Több
Hol van a buszmegálló? 公共-车站-在-哪里-? 公共汽车站 在 哪里 ? 公-汽-站 在 哪- ? ------------ 公共汽车站 在 哪里 ? 0
g-n-g-ng-qì--- zhàn zài n-l-? gōnggòng qìchē zhàn zài nǎlǐ? g-n-g-n- q-c-ē z-à- z-i n-l-? ----------------------------- gōnggòng qìchē zhàn zài nǎlǐ?
Melyik busz megy a központba? 哪路 ---车 ---市-心 ? 哪路 公共汽车 开往 市中心 ? 哪- 公-汽- 开- 市-心 ? ---------------- 哪路 公共汽车 开往 市中心 ? 0
Nǎ lù -ō-ggòn- qìch----- --ng -h- z-ōngx-n? Nǎ lù gōnggòng qìchē kāi wǎng shì zhōngxīn? N- l- g-n-g-n- q-c-ē k-i w-n- s-ì z-ō-g-ī-? ------------------------------------------- Nǎ lù gōnggòng qìchē kāi wǎng shì zhōngxīn?
Melyik vonalat kell válasszam? 我-- -- 哪一路-- ? 我 得 乘坐 哪一路 车 ? 我 得 乘- 哪-路 车 ? -------------- 我 得 乘坐 哪一路 车 ? 0
Wǒ ---ché--zu- -ǎ yī-- -hē? Wǒ dé chéngzuò nǎ yīlù chē? W- d- c-é-g-u- n- y-l- c-ē- --------------------------- Wǒ dé chéngzuò nǎ yīlù chē?
Át kell szállnom? 我 得-在 中途换--- ? 我 得 在 中途换车 吗 ? 我 得 在 中-换- 吗 ? -------------- 我 得 在 中途换车 吗 ? 0
Wǒ-d- z-- z-ōn-tú --à- -h- ma? Wǒ dé zài zhōngtú huàn chē ma? W- d- z-i z-ō-g-ú h-à- c-ē m-? ------------------------------ Wǒ dé zài zhōngtú huàn chē ma?
Hol kell átszállnom? 我-- ---- 换车-? 我 得 在 哪里 换车 ? 我 得 在 哪- 换- ? ------------- 我 得 在 哪里 换车 ? 0
Wǒ--é z-i n-lǐ-huàn chē? Wǒ dé zài nǎlǐ huàn chē? W- d- z-i n-l- h-à- c-ē- ------------------------ Wǒ dé zài nǎlǐ huàn chē?
Mennyibe kerül egy jegy? 一张--票 -少钱 ? 一张 车票 多少钱 ? 一- 车- 多-钱 ? ----------- 一张 车票 多少钱 ? 0
Y----ān- -h---à---u-s--- q-án? Yī zhāng chēpiào duōshǎo qián? Y- z-ā-g c-ē-i-o d-ō-h-o q-á-? ------------------------------ Yī zhāng chēpiào duōshǎo qián?
Hány megálló van a központig? 到---心 --多少- ? 到 市中心 要 多少站 ? 到 市-心 要 多-站 ? ------------- 到 市中心 要 多少站 ? 0
Dà- sh--zhō-gxīn y-- -u-shǎo-----? Dào shì zhōngxīn yào duōshǎo zhàn? D-o s-ì z-ō-g-ī- y-o d-ō-h-o z-à-? ---------------------------------- Dào shì zhōngxīn yào duōshǎo zhàn?
Itt kell ki- / leszállnia. 您-- --这里-下- 。 您 得 在 这里 下车 。 您 得 在 这- 下- 。 ------------- 您 得 在 这里 下车 。 0
Nín----zài --è---xià --ē. Nín dé zài zhèlǐ xià chē. N-n d- z-i z-è-ǐ x-à c-ē- ------------------------- Nín dé zài zhèlǐ xià chē.
Hátul kell ki- / leszállnia. 您 -- --后-----。 您 必须 从 后面 下车 。 您 必- 从 后- 下- 。 -------------- 您 必须 从 后面 下车 。 0
N-n -ì-ū --n--h----àn-x-à----. Nín bìxū cóng hòumiàn xià chē. N-n b-x- c-n- h-u-i-n x-à c-ē- ------------------------------ Nín bìxū cóng hòumiàn xià chē.
A következő metró 5 perc múlva jön. 下- -- --- 后来 。 下趟 地铁 五分钟 后来 。 下- 地- 五-钟 后- 。 -------------- 下趟 地铁 五分钟 后来 。 0
X---t-ng d--iě-wǔ f-nz-ōng -òu--i. Xià tàng dìtiě wǔ fēnzhōng hòulái. X-à t-n- d-t-ě w- f-n-h-n- h-u-á-. ---------------------------------- Xià tàng dìtiě wǔ fēnzhōng hòulái.
A következő villamos 10 perc múlva jön. 下- -轨电- -分钟 -到 。 下趟 有轨电车 十分钟 后到 。 下- 有-电- 十-钟 后- 。 ---------------- 下趟 有轨电车 十分钟 后到 。 0
X-- tàn- yǒu g---d--nchē shí--ēn--ōn- --u -à-. Xià tàng yǒu guǐ diànchē shí fēnzhōng hòu dào. X-à t-n- y-u g-ǐ d-à-c-ē s-í f-n-h-n- h-u d-o- ---------------------------------------------- Xià tàng yǒu guǐ diànchē shí fēnzhōng hòu dào.
A következő busz 15 perc múlva jön. 下- 公-汽车 十--钟 后- 。 下趟 公共汽车 十五分钟 后到 。 下- 公-汽- 十-分- 后- 。 ----------------- 下趟 公共汽车 十五分钟 后到 。 0
Xià -àng -ōng--ng q------h-wǔ fē-z--ng --u -ào. Xià tàng gōnggòng qìchē shíwǔ fēnzhōng hòu dào. X-à t-n- g-n-g-n- q-c-ē s-í-ǔ f-n-h-n- h-u d-o- ----------------------------------------------- Xià tàng gōnggòng qìchē shíwǔ fēnzhōng hòu dào.
Mikor megy az utolsó metró? 最后-班 地- 什- 时----? 最后一班 地铁 什么 时候 开 ? 最-一- 地- 什- 时- 开 ? ----------------- 最后一班 地铁 什么 时候 开 ? 0
Z-ì-òu y- --- d-ti- -hé--e--híh-u---i? Zuìhòu yī bān dìtiě shénme shíhòu kāi? Z-ì-ò- y- b-n d-t-ě s-é-m- s-í-ò- k-i- -------------------------------------- Zuìhòu yī bān dìtiě shénme shíhòu kāi?
Mikor megy az utolsó villamos? 最后-班--轨电车--么 -候 --? 最后一班 有轨电车 什么 时候 开 ? 最-一- 有-电- 什- 时- 开 ? ------------------- 最后一班 有轨电车 什么 时候 开 ? 0
Z-ìhòu-yī---n yǒ---uǐ -iàn-h--s--nm---h--ò- k--? Zuìhòu yī bān yǒu guǐ diànchē shénme shíhòu kāi? Z-ì-ò- y- b-n y-u g-ǐ d-à-c-ē s-é-m- s-í-ò- k-i- ------------------------------------------------ Zuìhòu yī bān yǒu guǐ diànchē shénme shíhòu kāi?
Mikor megy az utolsó busz? 最后-- 公----什么--候 --? 最后一班 公共汽车 什么 时候 开 ? 最-一- 公-汽- 什- 时- 开 ? ------------------- 最后一班 公共汽车 什么 时候 开 ? 0
Zu-hòu-yī-bān--ōnggò-g--ì-h--s-é--e sh-hò-----? Zuìhòu yī bān gōnggòng qìchē shénme shíhòu kāi? Z-ì-ò- y- b-n g-n-g-n- q-c-ē s-é-m- s-í-ò- k-i- ----------------------------------------------- Zuìhòu yī bān gōnggòng qìchē shénme shíhòu kāi?
Van jegye? 您 - 车--- ? 您 有 车票 吗 ? 您 有 车- 吗 ? ---------- 您 有 车票 吗 ? 0
Ní- -ǒu ---p--- -a? Nín yǒu chēpiào ma? N-n y-u c-ē-i-o m-? ------------------- Nín yǒu chēpiào ma?
Jegyem? – Nem, nincs nekem. 车--- -- - -有 。 车票 ? 不， 我 没有 。 车- ? 不- 我 没- 。 -------------- 车票 ? 不， 我 没有 。 0
Ch--i-o?--ù,--- m-i---. Chēpiào? Bù, wǒ méiyǒu. C-ē-i-o- B-, w- m-i-ǒ-. ----------------------- Chēpiào? Bù, wǒ méiyǒu.
Akkor büntetést kell fizetnie. 那---必须 --罚金--款-。 那 您 必须 交 罚金/罚款 。 那 您 必- 交 罚-/-款 。 ---------------- 那 您 必须 交 罚金/罚款 。 0
N- n-n-bìxū ji----á-ī-/ f--u--. Nà nín bìxū jiāo fájīn/ fákuǎn. N- n-n b-x- j-ā- f-j-n- f-k-ǎ-. ------------------------------- Nà nín bìxū jiāo fájīn/ fákuǎn.

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

A nyelv fejlődése

Az, hogy miért beszélünk egymással, egyértelmű. Gondolatainkat szeretnénk kicserélni és egymás közt megértetni magunkat. Az, hogy pontosan hogyan alakult ki a nyelv, az ezzel szemben nem tejesen világos. Erre különböző elméletek léteznek. Ami biztos, hogy a beszéd egy nagyon régi jelenség. A beszéd előfeltétele bizonyos testi tulajdonságok megléte. Rájuk azért volt szükség, hogy hangokat tudjuk kiadni magunkból. Már a neandervölgyieknek is megvolt a képessége arra, hogy használja a hangját. Ezáltal képesek voltak magukat az állatoktól megkülönböztetni. Továbbá szükség volt egy hangos, erős hangra az önvédelem során. A segítségével az ellenségeket meg lehetett fenyegetni vagy elijeszteni. Akkoriban már gyártottak eszközöket és csináltak tüzet is. Ezt a tudást valahogyan tovább kellett adni. A csoportos vadászathoz is szükség volt a beszédre. Már 2 millió évvel ezelőtt létezett egy nagyon egyszerű kommunikációs forma. Az első beszédelemek jelek és gesztusok voltak. De az emberek a sötétben is akartak egymással kommunikálni. Emellett képesnek kellett lenniük arra, hogy úgy is tudjanak beszélni egymással, hogy nem néznek egymás felé. Ezért fejlődött ki a beszéd, ami felváltotta a jeleket. A mai napon használt beszéd legalább 50000 éves. Amikor a homo sapiens elhagyta Afrikát, elterjesztette világszerte. A különböző régiókban szétváltak a nyelvek egymástól. Kialakultak a különböző nyelvcsaládok. Ezek viszont csak a nyelvi rendszerek alapjait foglalták magukba. Az első nyelvek sokkal egyszerűbben voltak a mostaniaknál. A nyelvtan, a fonológia és a jelentéstan által fejlődtek tovább. Tulajdonképpen azt lehet mondani, hogy a különböző nyelvek különböző megoldásokat jelentenek. A probléma mindig ugyanaz volt: Hogyan mutatom meg, hogy mit gondolok?