Kifejezéstár

hu A taxiban   »   bg В таксито

38 [harmincnyolc]

A taxiban

A taxiban

38 [трийсет и осем]

38 [triyset i osem]

В таксито

V taksito

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar bolgár Lejátszás Több
Hívjon kérem egy taxit. М--я,-и--ика-т- т-к--. М____ и________ т_____ М-л-, и-в-к-й-е т-к-и- ---------------------- Моля, извикайте такси. 0
M--ya---zvi-ayt- -a-si. M_____ i________ t_____ M-l-a- i-v-k-y-e t-k-i- ----------------------- Molya, izvikayte taksi.
Mennyibe kerül a vasútállomásig? К-л----тру-а до-----т-? К____ с_____ д_ г______ К-л-о с-р-в- д- г-р-т-? ----------------------- Колко струва до гарата? 0
Ko-k--struva do---rata? K____ s_____ d_ g______ K-l-o s-r-v- d- g-r-t-? ----------------------- Kolko struva do garata?
Mennyibe kerül a repülőtérig? Ко--- с--у-- -о -ет-щ--о? К____ с_____ д_ л________ К-л-о с-р-в- д- л-т-щ-т-? ------------------------- Колко струва до летището? 0
K-l-o -t--va--o--etis-chet-? K____ s_____ d_ l___________ K-l-o s-r-v- d- l-t-s-c-e-o- ---------------------------- Kolko struva do letishcheto?
Egyenesen előre, kérem! М-л-----п-а--. М____ н_______ М-л-, н-п-а-о- -------------- Моля, направо. 0
Mo-y----a-r-vo. M_____ n_______ M-l-a- n-p-a-o- --------------- Molya, napravo.
Itt jobbra, kérem! М--я- --к н---с--. М____ т__ н_______ М-л-, т-к н-д-с-о- ------------------ Моля, тук надясно. 0
Mo--a---uk ---y---o. M_____ t__ n________ M-l-a- t-k n-d-a-n-. -------------------- Molya, tuk nadyasno.
Ott a sarkon balra, kérem! М-л-,--ам--- -гъ-а -аля-о. М____ т__ н_ ъ____ н______ М-л-, т-м н- ъ-ъ-а н-л-в-. -------------------------- Моля, там на ъгъла наляво. 0
Mo--a- --m--a --yla ----avo. M_____ t__ n_ y____ n_______ M-l-a- t-m n- y-y-a n-l-a-o- ---------------------------- Molya, tam na ygyla nalyavo.
Sietek. Б-рз-м. Б______ Б-р-а-. ------- Бързам. 0
B-----. B______ B-r-a-. ------- Byrzam.
Van időm. И-а--врем-. И___ в_____ И-а- в-е-е- ----------- Имам време. 0
I--- v-e-e. I___ v_____ I-a- v-e-e- ----------- Imam vreme.
Kérem, menjen lassabban! К-рай----о----но,-----. К______ п________ м____ К-р-й-е п---а-н-, м-л-. ----------------------- Карайте по-бавно, моля. 0
K-ray---po-ba---, -o-ya. K______ p________ m_____ K-r-y-e p---a-n-, m-l-a- ------------------------ Karayte po-bavno, molya.
Álljon meg itt, kérem! С-р-те-т--, -ол-. С_____ т___ м____ С-р-т- т-к- м-л-. ----------------- Спрете тук, моля. 0
S----e -uk, -o--a. S_____ t___ m_____ S-r-t- t-k- m-l-a- ------------------ Sprete tuk, molya.
Várjon egy pillanatot, kérem! Из--к-йте--д-- --мен-- м-ля. И________ е___ м______ м____ И-ч-к-й-е е-и- м-м-н-, м-л-. ---------------------------- Изчакайте един момент, моля. 0
Iz----a-te-y-d-- --me--, mo-ya. I_________ y____ m______ m_____ I-c-a-a-t- y-d-n m-m-n-, m-l-a- ------------------------------- Izchakayte yedin moment, molya.
Mindjárt jövök. Ве---га-с---р--а-. В______ с_ в______ В-д-а-а с- в-ъ-а-. ------------------ Веднага се връщам. 0
Vedna----e--r-s--ham. V______ s_ v_________ V-d-a-a s- v-y-h-h-m- --------------------- Vednaga se vryshcham.
Kérem adjon nekem egy nyugtát! М-ля, ----- -и-кв---нци-. М____ д____ м_ к_________ М-л-, д-й-е м- к-и-а-ц-я- ------------------------- Моля, дайте ми квитанция. 0
M----- -ay-- ---k--tants-ya. M_____ d____ m_ k___________ M-l-a- d-y-e m- k-i-a-t-i-a- ---------------------------- Molya, dayte mi kvitantsiya.
Nincs aprópénzem. Ням-- -реб-и п-р-. Н____ д_____ п____ Н-м-м д-е-н- п-р-. ------------------ Нямам дребни пари. 0
N--mam d-ebn-----i. N_____ d_____ p____ N-a-a- d-e-n- p-r-. ------------------- Nyamam drebni pari.
Rendben, a maradék az öné. Та-- е д-бр-,--е-то-о-- -- Ва-. Т___ е д_____ р______ е з_ В___ Т-к- е д-б-е- р-с-о-о е з- В-с- ------------------------------- Така е добре, рестото е за Вас. 0
Tak--y--d--re- ---tot- y---- Vas. T___ y_ d_____ r______ y_ z_ V___ T-k- y- d-b-e- r-s-o-o y- z- V-s- --------------------------------- Taka ye dobre, restoto ye za Vas.
Kérem, vigyen el erre a címre! З-к----те-ме н-----и---р-с. З________ м_ н_ т___ а_____ З-к-р-й-е м- н- т-з- а-р-с- --------------------------- Закарайте ме на този адрес. 0
Zak----t- me-n- -ozi adr--. Z________ m_ n_ t___ a_____ Z-k-r-y-e m- n- t-z- a-r-s- --------------------------- Zakarayte me na tozi adres.
Vigyen el a szállodámba! Зак-ра--е ----- -оя-хо-е-. З________ м_ д_ м__ х_____ З-к-р-й-е м- д- м-я х-т-л- -------------------------- Закарайте ме до моя хотел. 0
Z-k-r-yte--e--- ---a---otel. Z________ m_ d_ m___ k______ Z-k-r-y-e m- d- m-y- k-o-e-. ---------------------------- Zakarayte me do moya khotel.
Vigyen el a strandra! Зак-р---- ме ----л-ж-. З________ м_ н_ п_____ З-к-р-й-е м- н- п-а-а- ---------------------- Закарайте ме на плажа. 0
Za-ara-t- -- -- ---z--. Z________ m_ n_ p______ Z-k-r-y-e m- n- p-a-h-. ----------------------- Zakarayte me na plazha.

Nyelvzsenik

A legtöbb ember örül, ha egy idegen nyelvet képes megtanulni. De vannak olyan emberek, akik 70 nyelven beszélnek. Ők ezeket a nyelveken képesek folyékonyan beszélni és helyesen írni. Azt lehet mondani, hogy ezek az emberek poliglottak, avagy többnyelvűek. A többnyelvűség jelensége évszázadok óta ismert. Sok beszámoló létezik ilyen képességű emberekről. Azt, hogy honnan jön ez a tehetség, még nem sikerült kideríteni. A tudományban különböző elméletek léteznek erre. Néhányan úgy gondolják hogy a poliglottak agya más felépítésű. Ez a különbség főleg a Broca-területen jelentkezik. Az agy ezen területén keletkezik a beszéd. A poliglottoknál az agy ezen részén a sejtek más felépítésűek. Lehetséges, hogy emiatt ők az információkat jobban képesek feldolgozni. Ennek az elméletnek a bizonyítására viszont még szükség van további vizsgálatokra. Lehet hogy csak a megfelelő motiváció a mérvadó. Gyerekek egymástól nagyon gyorsan képesek idegen nyelveket elsajátítani. Ez azzal van összefüggésbe, hogy játék közben be akarnak illeszkedni. A csoport részévé akarnak válni és a másikkal kommunikálni. A tanulási sikereik tehát, a beilleszkedésre való akaratukkal van összefüggésben. Egy másik elmélet szerint az agytömegünk a tanulással nő. Ezáltal minél többet tanulunk annál egyszerűbb lesz az. Emellett egyszerűbb megtanulni olyan nyelveket, melyek hasonlítanak egymásra. Aki tehát beszéli a dán nyelvet, gyorsabban fog svédül vagy norvégül megtanulni. Egyelőre sok a nyitott kérdés. Az viszont biztos, hogy ebben az intelligencia nem játszik szerepet. Sok ember alacsony intelligencia mellett is sok nyelvet beszél. De a legnagyobb nyelvzseninek is nagy önfegyelemre van szüksége. Ez azért valamennyire megvigasztal minket, nem?