Kifejezéstár

hu Városnézés   »   hy տեսարժան վայրերի դիտում

42 [negyvenkettő]

Városnézés

Városnézés

42 [քառասուներկու]

42 [k’arrasunerku]

տեսարժան վայրերի դիտում

tesarzhan vayreri ditum

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar örmény Lejátszás Több
Nyitva van a piac vasárnaponként? Շու-ա--կ-ր--ի-օրե---բ-ց -: Շ_____ կ_____ օ____ բ__ է_ Շ-ւ-ա- կ-ր-կ- օ-ե-ը բ-ց է- -------------------------- Շուկան կիրակի օրերը բաց է: 0
Sh-ka--kira-i ---r- -at-’ e S_____ k_____ o____ b____ e S-u-a- k-r-k- o-e-y b-t-’ e --------------------------- Shukan kiraki orery bats’ e
Nyitva van hétfőnként a kiállítás? Տոն-----ռը-կի-ա-ի օրերը բաց -: Տ_________ կ_____ օ____ բ__ է_ Տ-ն-վ-ճ-ռ- կ-ր-կ- օ-ե-ը բ-ց է- ------------------------------ Տոնավաճառը կիրակի օրերը բաց է: 0
Ton-v-c--rr- --r----o-e-y b-ts- e T___________ k_____ o____ b____ e T-n-v-c-a-r- k-r-k- o-e-y b-t-’ e --------------------------------- Tonavacharry kiraki orery bats’ e
Nyitva van keddenként a kiállítás? Ցուց--ա-դ----եր--շ--թի օ-- բաց -: Ց___________ ե________ օ__ բ__ է_ Ց-ւ-ա-ա-դ-ս- ե-ե-շ-բ-ի օ-ը բ-ց է- --------------------------------- Ցուցահանդեսը երեքշաբթի օրը բաց է: 0
Ts--t--ah------ -erek’s--b--i-or- -ats’ e T______________ y____________ o__ b____ e T-’-t-’-h-n-e-y y-r-k-s-a-t-i o-y b-t-’ e ----------------------------------------- Ts’uts’ahandesy yerek’shabt’i ory bats’ e
Nyitva van az állatkert szerdánként? Կ-նդա--բա-ա----ա--ին--ո-ե-շ---ի օր----- -: Կ_____________ ա____ չ_________ օ__ բ__ է_ Կ-ն-ա-ա-ա-ա-ա- ա-գ-ն չ-ր-ք-ա-թ- օ-ը բ-ց է- ------------------------------------------ Կենդանաբանական այգին չորեքշաբթի օրը բաց է: 0
Ke--a---anakan---g---ch-vorek---abt-i--ry b--s- e K_____________ a____ c_______________ o__ b____ e K-n-a-a-a-a-a- a-g-n c-’-o-e-’-h-b-’- o-y b-t-’ e ------------------------------------------------- Kendanabanakan aygin ch’vorek’shabt’i ory bats’ e
Nyitva van a múzeum csütörtökönként? Թ-ն-----ը--ին-շ-բթ- -րը բա---: Թ________ հ________ օ__ բ__ է_ Թ-ն-ա-ա-ը հ-ն-շ-բ-ի օ-ը բ-ց է- ------------------------------ Թանգարանը հինգշաբթի օրը բաց է: 0
T-an--r-n- h-n-s-ab-’i ------ts- e T_________ h__________ o__ b____ e T-a-g-r-n- h-n-s-a-t-i o-y b-t-’ e ---------------------------------- T’angarany hingshabt’i ory bats’ e
Nyitva van a galéria péntekenként? Պ-տկ---ս--հ- ու-------- --- -: Պ___________ ո_____ օ__ բ__ է_ Պ-տ-ե-ա-ր-հ- ո-ր-ա- օ-ը բ-ց է- ------------------------------ Պատկերասրահը ուրբաթ օրը բաց է: 0
P-t--ra--ahy --ba-- o-y ba--’ e P___________ u_____ o__ b____ e P-t-e-a-r-h- u-b-t- o-y b-t-’ e ------------------------------- Patkerasrahy urbat’ ory bats’ e
Szabad fényképezni? Թո-յլատ--ու՞մ - լո-ս-ն-ա-ել: Թ____________ է լ___________ Թ-ւ-լ-տ-վ-ւ-մ է լ-ւ-ա-կ-ր-լ- ---------------------------- Թույլատրվու՞մ է լուսանկարել: 0
T’-y-at---՞m e-lusank-rel T___________ e l_________ T-u-l-t-v-՞- e l-s-n-a-e- ------------------------- T’uylatrvu՞m e lusankarel
Kell belépőt fizetni? Մ-ւ-քը-վ---ո--- է: Մ_____ վ_______ է_ Մ-ւ-ք- վ-ա-ո-ի- է- ------------------ Մուտքը վճարովի՞ է: 0
Mutk’y v-haro--՞-e M_____ v________ e M-t-’- v-h-r-v-՞ e ------------------ Mutk’y vcharovi՞ e
Mennyibe kerül a belépő? Որ---ն է տոմ-ի ար-եքը: Ո_____ է տ____ ա______ Ո-ք-՞- է տ-մ-ի ա-ժ-ք-: ---------------------- Որքա՞ն է տոմսի արժեքը: 0
V-rk’-՞- ----m---a-z---’y V_______ e t____ a_______ V-r-’-՞- e t-m-i a-z-e-’- ------------------------- Vork’a՞n e tomsi arzhek’y
Csoportok számára van kedvezmény? Զ--չ-կա՞--մ-ե-----մ--: Զ___ կ__ խ_____ հ_____ Զ-ղ- կ-՞ խ-բ-ր- հ-մ-ր- ---------------------- Զեղչ կա՞ խմբերի համար: 0
Ze---h- -a՞--hm---i-h--ar Z______ k__ k______ h____ Z-g-c-’ k-՞ k-m-e-i h-m-r ------------------------- Zeghch’ ka՞ khmberi hamar
Gyermekek részére van kedvezmény? Զ-ղ- --՞ --ե--ն-րի--ա-ա-: Զ___ կ__ ե________ հ_____ Զ-ղ- կ-՞ ե-ե-ա-ե-ի հ-մ-ր- ------------------------- Զեղչ կա՞ երեխաների համար: 0
Ze---h- --՞ ye---h-ner--ham-r Z______ k__ y__________ h____ Z-g-c-’ k-՞ y-r-k-a-e-i h-m-r ----------------------------- Zeghch’ ka՞ yerekhaneri hamar
Egyetemisták részére van kedvezmény? Զե-- ----ու-ա-ո---ր- հա-ա-: Զ___ կ__ ո__________ հ_____ Զ-ղ- կ-՞ ո-ս-ն-ղ-ե-ի հ-մ-ր- --------------------------- Զեղչ կա՞ ուսանողների համար: 0
Zegh-----a՞ usan-gh-e-i-hamar Z______ k__ u__________ h____ Z-g-c-’ k-՞ u-a-o-h-e-i h-m-r ----------------------------- Zeghch’ ka՞ usanoghneri hamar
Mi ez az épület? Ս- --նչ-կ--ույց -: Ս_ ի___ կ______ է_ Ս- ի-ն- կ-ռ-ւ-ց է- ------------------ Սա ի՞նչ կառույց է: 0
S---՞nch’-karruyt-’-e S_ i_____ k________ e S- i-n-h- k-r-u-t-’ e --------------------- Sa i՞nch’ karruyts’ e
Milyen idős ez az épület? Ք------------ --այ--շե---: Ք____ տ______ է ա__ շ_____ Ք-ն-՞ տ-ր-կ-ն է ա-ս շ-ն-ը- -------------------------- Քանի՞ տարեկան է այս շենքը: 0
K-an-՞ -a----n e ays-s-e---y K_____ t______ e a__ s______ K-a-i- t-r-k-n e a-s s-e-k-y ---------------------------- K’ani՞ tarekan e ays shenk’y
Ki építette ezt az épületet? Ո՞վ-- --ռ--ցել--յս -ե-ք-: Ո__ է կ_______ ա__ շ_____ Ո-վ է կ-ռ-ւ-ե- ա-ս շ-ն-ը- ------------------------- Ո՞վ է կառուցել այս շենքը: 0
VO-v ---a---ts’--l -y--sh---’y V___ e k__________ a__ s______ V-՞- e k-r-u-s-y-l a-s s-e-k-y ------------------------------ VO՞v e karruts’yel ays shenk’y
Érdekel az építészet. Ես --տաք--րվու--ե- --ր--րապետո-----բ: Ե_ հ___________ ե_ ճ_________________ Ե- հ-տ-ք-ք-վ-ւ- ե- ճ-ր-ա-ա-ե-ո-թ-ա-բ- ------------------------------------- Ես հետաքրքրվում եմ ճարտարապետությամբ: 0
Y-s--et--’r-’-vum ye--ch----rap-----y-mb Y__ h____________ y__ c_________________ Y-s h-t-k-r-’-v-m y-m c-a-t-r-p-t-t-y-m- ---------------------------------------- Yes hetak’rk’rvum yem chartarapetut’yamb
Érdekel a művészet. Ես --տ----րվու---- արվ-ս--վ: Ե_ հ___________ ե_ ա________ Ե- հ-տ-ք-ք-վ-ւ- ե- ա-վ-ս-ո-: ---------------------------- Ես հետաքրքրվում եմ արվեստով: 0
Yes-het-k----r-u--y------estov Y__ h____________ y__ a_______ Y-s h-t-k-r-’-v-m y-m a-v-s-o- ------------------------------ Yes hetak’rk’rvum yem arvestov
Érdekel a festészet. Ե- -ետաք-ք--ու--եմ -կա-չ-ւ-յա--: Ե_ հ___________ ե_ ն____________ Ե- հ-տ-ք-ք-վ-ւ- ե- ն-ա-չ-ւ-յ-մ-: -------------------------------- Ես հետաքրքրվում եմ նկարչությամբ: 0
Y----eta--rk’-vum y-m nk---h-u--yamb Y__ h____________ y__ n_____________ Y-s h-t-k-r-’-v-m y-m n-a-c-’-t-y-m- ------------------------------------ Yes hetak’rk’rvum yem nkarch’ut’yamb

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

MP3 magyar + örmény (1-100) MP3 örmény (1-100)

Gyors nyelvek, lassú nyelvek

Világszerte több mint 6000 különböző nyelv létezik. Mindegyiknek egyazon szerepet van. Segítenek nekünk az információ megosztásában. Ez minden nyelvben különböző formában történik. Ugyanis minden nyelv a saját szabályai alapján működik. A sebesség is, mellyel a nyelvet beszélik különböző. Ezt nyelvkutatók különböző kutatások során bebizonyították. Ehhez rövid szövegrészeket különböző nyelvekre fordítottak. Ezeket a szövegeket aztán anyanyelvűekkel felolvastatták. Az eredmény egyértelmű volt. A japán és a spanyol a leggyorsabb nyelvek. Ezeken a nyelveken beszélők másodpercenként majdnem 8 szótagot ejtenek ki. Lényegesen lassabban beszélnek a kínaiak. Ők 5 szótagot ejtenek ki másodpercenként. A sebesség a szótagok összetettségétől függ. Amennyiben a szótagok összetettebbek, tovább tart kiejteni őket. A német nyelv például 3 szótagot tartalmaz másodpercenként. Ezért viszonylag lassan beszélik. A gyors beszéd viszont nem jelenti azt, hogy sokat mondunk. Sőt, pont ellenkezőleg! A gyorsan kiejtett szótagok kevés információt tartalmaznak. Tehát annak ellenére hogy a japánok gyorsan beszélnek, kevés tartalmat adnak át. A ‘lassabb’ kínai kevesebb szóval többet ad át. Az angol szótagjai is sok információt tartalmaznak. Érdekes: A megvizsgált nyelvek majdnem ugyanannyira hatékonyak! Ez azt jelenti, hogy aki lassabban beszél többet ad át. Aki gyorsabban beszél, annak több szóra van szüksége. Tehát a végén mindenki szinte egyszerre ér célba…