Kifejezéstár

hu Bevásárlás   »   hy գնումներ

54 [ötvennégy]

Bevásárlás

Bevásárlás

54 [հիսունչորս]

54 [hisunch’vors]

գնումներ

[gnumner]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar örmény Lejátszás Több
Szeretnék venni egy ajándékot. Ես--ւ-ո-մ -մ----ն-ե- --ե-: Ե_ ո_____ ե_ մ_ ն___ գ____ Ե- ո-զ-ւ- ե- մ- ն-ե- գ-ե-: -------------------------- Ես ուզում եմ մի նվեր գնել: 0
Ye- --u- --m ---n--r g--l Y__ u___ y__ m_ n___ g___ Y-s u-u- y-m m- n-e- g-e- ------------------------- Yes uzum yem mi nver gnel
De nem túl drágát. Բա-ց -- -ա-կ: Բ___ ո_ թ____ Բ-յ- ո- թ-ն-: ------------- Բայց ոչ թանկ: 0
Bay--’-----’ -’a-k B_____ v____ t____ B-y-s- v-c-’ t-a-k ------------------ Bayts’ voch’ t’ank
Talán egy kézitáskát? Մի-ո-ցե մ- --յ--սա--: Մ______ մ_ պ_________ Մ-գ-ւ-ե մ- պ-յ-ւ-ա-կ- --------------------- Միգուցե մի պայուսա՞կ: 0
Mig-t-’ye-mi p-y-sa՞k M________ m_ p_______ M-g-t-’-e m- p-y-s-՞- --------------------- Miguts’ye mi payusa՞k
Milyen színt szeretne? Ո՞- -ո-յ-ն-ե- ---ո--: Ո__ գ_____ ե_ ո______ Ո-ր գ-ւ-ն- ե- ո-զ-ւ-: --------------------- Ո՞ր գույնն եք ուզում: 0
VO-r g-ynn ye-’ ---m V___ g____ y___ u___ V-՞- g-y-n y-k- u-u- -------------------- VO՞r guynn yek’ uzum
Feketét, barnát vagy fehéret? Սև՞--մ-խրագ--՞յն,--ե- -պ-տ--: Ս___ մ___________ թ__ ս______ Ս-՞- մ-խ-ա-ո-՞-ն- թ-՞ ս-ի-ա-: ----------------------------- Սև՞, մոխրագու՞յն, թե՞ սպիտակ: 0
Se----m---r-gu՞-n----y-՞ --itak S____ m___________ t____ s_____ S-v-, m-k-r-g-՞-n- t-y-՞ s-i-a- ------------------------------- Sev՞, mokhragu՞yn, t’ye՞ spitak
Egy nagyot, vagy egy kicsit? Փո՞-ր թ- մե-ծ: Փ____ թ_ մ____ Փ-՞-ր թ- մ-՞-: -------------- Փո՞քր թե մե՞ծ: 0
P’vo՞k’- t’y- m-՞-s P_______ t___ m____ P-v-՞-’- t-y- m-՞-s ------------------- P’vo՞k’r t’ye me՞ts
Meg szabad ezt néznem? Կ-ր--ի՞ --սա-տեսնե-: Կ______ է ս_ տ______ Կ-ր-լ-՞ է ս- տ-ս-ե-: -------------------- Կարելի՞ է սա տեսնեմ: 0
K---l-՞ - -a-t-sn-m K______ e s_ t_____ K-r-l-՞ e s- t-s-e- ------------------- Kareli՞ e sa tesnem
Bőrből van? Սա կ--------: Ս_ կ______ է_ Ս- կ-շ-ի-ց է- ------------- Սա կաշվի՞ց է: 0
S- -a-hv-՞----e S_ k_________ e S- k-s-v-՞-s- e --------------- Sa kashvi՞ts’ e
Vagy műbőrből van? Թ-- արհ--տա--ն --շվից: Թ__ ա_________ կ______ Թ-՞ ա-հ-ս-ա-ա- կ-շ-ի-: ---------------------- Թե՞ արհեստական կաշվից: 0
T-ye- a-h-sta-a-----h-its’ T____ a_________ k________ T-y-՞ a-h-s-a-a- k-s-v-t-’ -------------------------- T’ye՞ arhestakan kashvits’
Bőrből természetesen. Կաշվ----ար--: Կ____ ի______ Կ-շ-ե ի-ա-կ-: ------------- Կաշվե իհարկե: 0
Ka------h-r-e K_____ i_____ K-s-v- i-a-k- ------------- Kashve iharke
Ez egy különösen jó minőségű áru. Սա -ատկ-պե- --վ ո-ակի է: Ս_ հ_______ լ__ ո____ է_ Ս- հ-տ-ա-ե- լ-վ ո-ա-ի է- ------------------------ Սա հատկապես լավ որակի է: 0
Sa-ha--a-es -a- v-ra-i-e S_ h_______ l__ v_____ e S- h-t-a-e- l-v v-r-k- e ------------------------ Sa hatkapes lav voraki e
És a kézitáska ára valóban nagyon kedvezö. Ե- -այ------ ի-----ս-շ-տ էժ-- է: Ե_ պ________ ի______ շ__ է___ է_ Ե- պ-յ-ւ-ա-ը ի-կ-պ-ս շ-տ է-ա- է- -------------------------------- Եվ պայուսակը իսկապես շատ էժան է: 0
Yev pa--s-ky----a--s-s--- --han e Y__ p_______ i______ s___ e____ e Y-v p-y-s-k- i-k-p-s s-a- e-h-n e --------------------------------- Yev payusaky iskapes shat ezhan e
Ez tetszik nekem. Սա-ի-- դու----գ---ս: Ս_ ի__ դ___ է գ_____ Ս- ի-ձ դ-ւ- է գ-լ-ս- -------------------- Սա ինձ դուր է գալիս: 0
S--in-z-d-- --ga--s S_ i___ d__ e g____ S- i-d- d-r e g-l-s ------------------- Sa indz dur e galis
Ezt veszem. Սա---րց--ւմ--մ: Ս_ վ_______ ե__ Ս- վ-ր-ն-ւ- ե-: --------------- Սա վերցնում եմ: 0
S- verts’n-- --m S_ v________ y__ S- v-r-s-n-m y-m ---------------- Sa verts’num yem
Esetleg visszacserélhetem ezt? Կ----- --------ակ--: Կ_____ ե_ փ_________ Կ-ր-՞- ե- փ-խ-ն-կ-լ- -------------------- Կարո՞ղ եմ փոխանակել: 0
Kar---- --m p-v-k-a----l K______ y__ p___________ K-r-՞-h y-m p-v-k-a-a-e- ------------------------ Karo՞gh yem p’vokhanakel
Magától értetődő. Իհ--կ-: Ի______ Ի-ա-կ-: ------- Իհարկե: 0
Ih-rke I_____ I-a-k- ------ Iharke
Becsomagoljuk mint egy ajándék. Մեն--ո-պ---նվե- --ա---ավ-րե--: Մ___ ո____ ն___ կ_____________ Մ-ն- ո-պ-ս ն-ե- կ-ա-ե-ա-ո-ե-ք- ------------------------------ Մենք որպես նվեր կփաթեթավորենք: 0
M--k- -o---s n-er -p-a---e--av--e--’ M____ v_____ n___ k_________________ M-n-’ v-r-e- n-e- k-’-t-y-t-a-o-e-k- ------------------------------------ Menk’ vorpes nver kp’at’yet’avorenk’
A túloldalon van a pénztár. Ա-նտ----ր-մար--ն-է: Ա_____ դ________ է_ Ա-ն-ե- դ-ա-ա-կ-ն է- ------------------- Այնտեղ դրամարկղն է: 0
A---eg- --amar--hn-e A______ d_________ e A-n-e-h d-a-a-k-h- e -------------------- Ayntegh dramarkghn e

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

MP3 magyar + örmény (1-100) MP3 örmény (1-100)

Ki ért meg kit?

Körülbelül 7 milliárd ember él a földön. Mindegyiküknek van egy nyelve. Sajnos ez nem mindig ugyanaz. Annak érdekében tehát, hogy más nemzetekkel beszéljünk, nyelveket kell tanulnunk. Ez sokszor nagyon nehézkes. Vannak azonban nyelvek, amelyen nagyon hasonlítanak egymásra. Használóik megértik egymást anélkül hogy tanulták volna a másik nyelvet. Ezt a jelenséget mutual intelligibility -nek nevezik. Itt két féle változatot különböztetünk meg. Az első a szóbeli egymás közti megértés. Ilyenkor szavakban érti meg egymást a két nyelv használója. A másik nyelv írott változatát azonban nem értik meg. Ez amiatt van, mert a nyelveknek más-más az írásuk. Egy példa erre a Hindi és az Urdu nyelv. A másik lehetőség, az írás megértése egymás között. Ilyen esetben a nyelv írásos formáját értik meg egymás között. Azonban amikor beszélgetésre kerül sor, nehezen értik meg egymást a két nyelv képviselői. Ennek oka a nagyon eltérő kiejtés. Erre jó példa a Német és a Holland. A legtöbb szoros rokonságban lévő nyelv mindkét változatot tartalmazza. Ez annyit jelent, hogy mind írásban mind szóban mutually intelligible a két nyelv. Jó példa erre az orosz és az ukrán valamint a táj és a lao. Létezik azonban a mutual intelligibility -nek egy aszimmetrikus változata is. Ez abban az esetben áll fenn, amikor az egyes nyelv képviselői egymástól eltérő mértékben értik meg egymást. A portugálok jobban megértik a spanyolokat mint a spanyolok a portugálokat. Az osztrákok is jobban megértik a németeket mint fordítva. Ezeknél a példáknál a kiejtés és a dialektus jelentik az akadályt. Aki igazán jó beszélgetéseket akar folytatni kénytelen tanulni…