მ-გ-ა- -რც----ისე-ძვ-რ-ს.
მ_____ ა__ თ_ ი__ ძ______
მ-გ-ა- ა-ც თ- ი-ე ძ-ი-ი-.
-------------------------
მაგრამ არც თუ ისე ძვირის. 0 ma-r-m--rts t--i-- -zviri-.m_____ a___ t_ i__ d_______m-g-a- a-t- t- i-e d-v-r-s----------------------------magram arts tu ise dzviris.
Körülbelül 7 milliárd ember él a földön.
Mindegyiküknek van egy nyelve.
Sajnos ez nem mindig ugyanaz.
Annak érdekében tehát, hogy más nemzetekkel beszéljünk, nyelveket kell tanulnunk.
Ez sokszor nagyon nehézkes.
Vannak azonban nyelvek, amelyen nagyon hasonlítanak egymásra.
Használóik megértik egymást anélkül hogy tanulták volna a másik nyelvet.
Ezt a jelenséget
mutual intelligibility
-nek nevezik.
Itt két féle változatot különböztetünk meg.
Az első a szóbeli egymás közti megértés.
Ilyenkor szavakban érti meg egymást a két nyelv használója.
A másik nyelv írott változatát azonban nem értik meg.
Ez amiatt van, mert a nyelveknek más-más az írásuk.
Egy példa erre a Hindi és az Urdu nyelv.
A másik lehetőség, az írás megértése egymás között.
Ilyen esetben a nyelv írásos formáját értik meg egymás között.
Azonban amikor beszélgetésre kerül sor, nehezen értik meg egymást a két nyelv képviselői.
Ennek oka a nagyon eltérő kiejtés.
Erre jó példa a Német és a Holland.
A legtöbb szoros rokonságban lévő nyelv mindkét változatot tartalmazza.
Ez annyit jelent, hogy mind írásban mind szóban
mutually intelligible
a két nyelv.
Jó példa erre az orosz és az ukrán valamint a táj és a lao.
Létezik azonban a
mutual intelligibility
-nek egy aszimmetrikus változata is.
Ez abban az esetben áll fenn, amikor az egyes nyelv képviselői egymástól eltérő mértékben értik meg egymást.
A portugálok jobban megértik a spanyolokat mint a spanyolok a portugálokat.
Az osztrákok is jobban megértik a németeket mint fordítva.
Ezeknél a példáknál a kiejtés és a dialektus jelentik az akadályt.
Aki igazán jó beszélgetéseket akar folytatni kénytelen tanulni…