Kifejezéstár

hu Bevásárlás   »   ti ምግዛእ

54 [ötvennégy]

Bevásárlás

Bevásárlás

54 [ሓምሳንኣርባዕተን]

54 [ḥamisani’ariba‘iteni]

ምግዛእ

migiza’i

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar tigrinya Lejátszás Több
Szeretnék venni egy ajándékot. ኣ---- -ያብ ክ--እ -ል-። ኣ_ ሓ_ ህ__ ክ___ ደ___ ኣ- ሓ- ህ-ብ ክ-ዝ- ደ-የ- ------------------- ኣነ ሓደ ህያብ ክገዝእ ደልየ። 0
a----̣ad--hi-a-i-----zi-- deliy-። a__ ḥ___ h_____ k_______ d______ a-e h-a-e h-y-b- k-g-z-’- d-l-y-። --------------------------------- ane ḥade hiyabi kigezi’i deliye።
De nem túl drágát. ግን---ዩ --ር-ዘ-ኮነ። ግ_ ኣ__ ክ__ ዘ____ ግ- ኣ-ዩ ክ-ር ዘ-ኮ-። ---------------- ግን ኣዝዩ ክቡር ዘይኮነ። 0
gin- -zi-u-k-b-----ey-k--e። g___ a____ k_____ z________ g-n- a-i-u k-b-r- z-y-k-n-። --------------------------- gini aziyu kiburi zeyikone።
Talán egy kézitáskát? ም-ልባት -ይ-ኢ---ን-? ም____ ና_ ኢ_ ሳ___ ም-ል-ት ና- ኢ- ሳ-ጣ- ---------------- ምናልባት ናይ ኢድ ሳንጣ? 0
m-na--ba-i -------i s--it--? m_________ n___ ī__ s_______ m-n-l-b-t- n-y- ī-i s-n-t-a- ---------------------------- minalibati nayi īdi sanit’a?
Milyen színt szeretne? ኣ--- ሕ----ሊኹም? ኣ___ ሕ__ ደ____ ኣ-ና- ሕ-ሪ ደ-ኹ-? -------------- ኣየናይ ሕብሪ ደሊኹም? 0
a----yi-------- d---h--m-? a______ ḥ_____ d________ a-e-a-i h-i-i-ī d-l-h-u-i- -------------------------- ayenayi ḥibirī delīẖumi?
Feketét, barnát vagy fehéret? ጸሊም፣-----ወይ ጻ--? ጸ___ ቡ__ ወ_ ጻ___ ጸ-ም- ቡ-ዊ ወ- ጻ-ዳ- ---------------- ጸሊም፣ ቡናዊ ወይ ጻዕዳ? 0
t-’e---i- -u------e-- -s’a-i--? t________ b_____ w___ t________ t-’-l-m-፣ b-n-w- w-y- t-’-‘-d-? ------------------------------- ts’elīmi፣ bunawī weyi ts’a‘ida?
Egy nagyot, vagy egy kicsit? ዓባይ--- --ሽ-ይ? ዓ__ ወ_ ን_____ ዓ-ይ ወ- ን-ሽ-ይ- ------------- ዓባይ ወይ ንእሽቶይ? 0
‘----i w--i---’--------? ‘_____ w___ n___________ ‘-b-y- w-y- n-’-s-i-o-i- ------------------------ ‘abayi weyi ni’ishitoyi?
Meg szabad ezt néznem? ክር---እ--ል ዲ-? ክ___ እ___ ዲ__ ክ-እ- እ-እ- ዲ-? ------------- ክርእያ እኽእል ዲየ? 0
ki-i-i-a --̱i-i-- ---e? k_______ i______ d____ k-r-’-y- i-̱-’-l- d-y-? ----------------------- kiri’iya iẖi’ili dīye?
Bőrből van? ካ- ብቆርበት ድያ? ካ_ ብ____ ድ__ ካ- ብ-ር-ት ድ-? ------------ ካብ ብቆርበት ድያ? 0
kab- -i-’-----t- d---? k___ b__________ d____ k-b- b-k-o-i-e-i d-y-? ---------------------- kabi bik’oribeti diya?
Vagy műbőrből van? ወይ---ብ --ስቲክ--ይነ- --? ወ__ ካ_ ብ____ ዓ___ ኢ__ ወ-ስ ካ- ብ-ስ-ክ ዓ-ነ- ኢ-? --------------------- ወይስ ካብ ብላስቲክ ዓይነት ኢያ? 0
w----i k-b--bil--i--ki--------- -ya? w_____ k___ b_________ ‘_______ ī___ w-y-s- k-b- b-l-s-t-k- ‘-y-n-t- ī-a- ------------------------------------ weyisi kabi bilasitīki ‘ayineti īya?
Bőrből természetesen. ብ---ት ---ር-ከ-- ደኣ። ብ____ እ___ ከ__ ደ__ ብ-ር-ት እ-በ- ከ-ይ ደ-። ------------------ ብቆርበት እምበር ከመይ ደኣ። 0
b-k-------i--m--e-- ke--yi--e--። b__________ i______ k_____ d____ b-k-o-i-e-i i-i-e-i k-m-y- d-’-። -------------------------------- bik’oribeti imiberi kemeyi de’a።
Ez egy különösen jó minőségű áru. እ- -- --ዩ --ጽ--ዩ። እ_ ሓ_ ኣ__ ብ__ እ__ እ- ሓ- ኣ-ዩ ብ-ጽ እ-። ----------------- እዚ ሓደ ኣዝዩ ብሉጽ እዩ። 0
iz--ḥa---a-i-- --l-t--- i--። i__ ḥ___ a____ b_______ i___ i-ī h-a-e a-i-u b-l-t-’- i-u- ----------------------------- izī ḥade aziyu biluts’i iyu።
És a kézitáska ára valóban nagyon kedvezö. ዋ- ናይታ---ጣ-ይ-ኢ- -ጣ-- -ሱ----። ዋ_ ና__ ሳ__ ይ ኢ_ ብ___ ሕ__ እ__ ዋ- ና-ታ ሳ-ጣ ይ ኢ- ብ-ዕ- ሕ-ር እ-። ---------------------------- ዋጋ ናይታ ሳንጣ ይ ኢድ ብጣዕሚ ሕሱር እዩ። 0
wag----yi----a-i-’a y--īd--b---a---- ----u-i --u። w___ n_____ s______ y_ ī__ b________ ḥ_____ i___ w-g- n-y-t- s-n-t-a y- ī-i b-t-a-i-ī h-i-u-i i-u- ------------------------------------------------- waga nayita sanit’a yi īdi bit’a‘imī ḥisuri iyu።
Ez tetszik nekem. ደስ----ኒ-ኣ-። ደ_ ኢ___ ኣ__ ደ- ኢ-ት- ኣ-። ----------- ደስ ኢላትኒ ኣላ። 0
de---īla--n--al-። d___ ī______ a___ d-s- ī-a-i-ī a-a- ----------------- desi īlatinī ala።
Ezt veszem. ክወ-ዳ--የ። ክ___ እ__ ክ-ስ- እ-። -------- ክወስዳ እየ። 0
k--e--da -y-። k_______ i___ k-w-s-d- i-e- ------------- kiwesida iye።
Esetleg visszacserélhetem ezt? ም-ል-ት-- --ይ- -ኽእ- ዲየ-? ም____ ከ ክ___ እ___ ዲ_ ? ም-ል-ት ከ ክ-ይ- እ-እ- ዲ- ? ---------------------- ምናልባት ከ ክቕይራ እኽእል ዲየ ? 0
mi-a----ti-ke --------r- ---i’i-----y--? m_________ k_ k________ i______ d___ ? m-n-l-b-t- k- k-k-’-y-r- i-̱-’-l- d-y- ? ---------------------------------------- minalibati ke kiḵ’iyira iẖi’ili dīye ?
Magától értetődő. ከ----ኣ። ከ__ ደ__ ከ-ይ ደ-። ------- ከመይ ደኣ። 0
ke-ey--de-a። k_____ d____ k-m-y- d-’-። ------------ kemeyi de’a።
Becsomagoljuk mint egy ajándék. ከም-ህ-ብ ጌ-ና ክ---ጎ --። ከ_ ህ__ ጌ__ ክ____ ኢ__ ከ- ህ-ብ ጌ-ና ክ-ዕ-ጎ ኢ-። -------------------- ከም ህያብ ጌርና ክንዕሽጎ ኢና። 0
k-mi--iyabi gēr-na ---i‘--hi---ī--። k___ h_____ g_____ k__________ ī___ k-m- h-y-b- g-r-n- k-n-‘-s-i-o ī-a- ----------------------------------- kemi hiyabi gērina kini‘ishigo īna።
A túloldalon van a pénztár. ካሳ-ኣብቲ-----ኢዩ-ዘሎ። ካ_ ኣ__ ን__ ኢ_ ዘ__ ካ- ኣ-ቲ ን-ው ኢ- ዘ-። ----------------- ካሳ ኣብቲ ንየው ኢዩ ዘሎ። 0
k-s- a-itī --ye-- --u--e--። k___ a____ n_____ ī__ z____ k-s- a-i-ī n-y-w- ī-u z-l-። --------------------------- kasa abitī niyewi īyu zelo።

Ki ért meg kit?

Körülbelül 7 milliárd ember él a földön. Mindegyiküknek van egy nyelve. Sajnos ez nem mindig ugyanaz. Annak érdekében tehát, hogy más nemzetekkel beszéljünk, nyelveket kell tanulnunk. Ez sokszor nagyon nehézkes. Vannak azonban nyelvek, amelyen nagyon hasonlítanak egymásra. Használóik megértik egymást anélkül hogy tanulták volna a másik nyelvet. Ezt a jelenséget mutual intelligibility -nek nevezik. Itt két féle változatot különböztetünk meg. Az első a szóbeli egymás közti megértés. Ilyenkor szavakban érti meg egymást a két nyelv használója. A másik nyelv írott változatát azonban nem értik meg. Ez amiatt van, mert a nyelveknek más-más az írásuk. Egy példa erre a Hindi és az Urdu nyelv. A másik lehetőség, az írás megértése egymás között. Ilyen esetben a nyelv írásos formáját értik meg egymás között. Azonban amikor beszélgetésre kerül sor, nehezen értik meg egymást a két nyelv képviselői. Ennek oka a nagyon eltérő kiejtés. Erre jó példa a Német és a Holland. A legtöbb szoros rokonságban lévő nyelv mindkét változatot tartalmazza. Ez annyit jelent, hogy mind írásban mind szóban mutually intelligible a két nyelv. Jó példa erre az orosz és az ukrán valamint a táj és a lao. Létezik azonban a mutual intelligibility -nek egy aszimmetrikus változata is. Ez abban az esetben áll fenn, amikor az egyes nyelv képviselői egymástól eltérő mértékben értik meg egymást. A portugálok jobban megértik a spanyolokat mint a spanyolok a portugálokat. Az osztrákok is jobban megértik a németeket mint fordítva. Ezeknél a példáknál a kiejtés és a dialektus jelentik az akadályt. Aki igazán jó beszélgetéseket akar folytatni kénytelen tanulni…