Kifejezéstár

hu Bevásárlás   »   uz Xarid qilish

54 [ötvennégy]

Bevásárlás

Bevásárlás

54 [ellik tort]

Xarid qilish

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar üzbég Lejátszás Több
Szeretnék venni egy ajándékot. M-n ----a ---o--h-man. M__ s____ o___________ M-n s-v-a o-m-q-h-m-n- ---------------------- Men sovga olmoqchiman. 0
De nem túl drágát. L--i---u-a---m-----ar--. L____ j___ q_____ n_____ L-k-n j-d- q-m-a- n-r-a- ------------------------ Lekin juda qimmat narsa. 0
Talán egy kézitáskát? Ehtimol,-sum-a? E_______ s_____ E-t-m-l- s-m-a- --------------- Ehtimol, sumka? 0
Milyen színt szeretne? Q---i rangn--x--lays-z? Q____ r_____ x_________ Q-y-i r-n-n- x-h-a-s-z- ----------------------- Qaysi rangni xohlaysiz? 0
Feketét, barnát vagy fehéret? Qo--, j-ga--an------ oq? Q____ j________ y___ o__ Q-r-, j-g-r-a-g y-k- o-? ------------------------ Qora, jigarrang yoki oq? 0
Egy nagyot, vagy egy kicsit? Kattam---ok-----hi-mi? K______ y___ k________ K-t-a-i y-k- k-c-i-m-? ---------------------- Kattami yoki kichikmi? 0
Meg szabad ezt néznem? b-ni --rsam-m---imi b___ k_____ m______ b-n- k-r-a- m-y-i-i ------------------- buni korsam maylimi 0
Bőrből van? Bu ---imi? B_ t______ B- t-r-m-? ---------- Bu terimi? 0
Vagy műbőrből van? Yok--plastikd---q-lin-a-mi? Y___ p_________ q__________ Y-k- p-a-t-k-a- q-l-n-a-m-? --------------------------- Yoki plastikdan qilinganmi? 0
Bőrből természetesen. Alb---a,--e--. A_______ t____ A-b-t-a- t-r-. -------------- Albatta, teri. 0
Ez egy különösen jó minőségű áru. B---ay-iq-a,---xs-- -i--t. B__ a_______ y_____ s_____ B-, a-n-q-a- y-x-h- s-f-t- -------------------------- Bu, ayniqsa, yaxshi sifat. 0
És a kézitáska ára valóban nagyon kedvezö. V---um-a--a-iq-t-- ham-arz-n. V_ s____ h________ h__ a_____ V- s-m-a h-q-q-t-n h-m a-z-n- ----------------------------- Va sumka haqiqatan ham arzon. 0
Ez tetszik nekem. M-n-a-----a--i. M____ y________ M-n-a y-q-a-t-. --------------- Menga yoqyapti. 0
Ezt veszem. M-n -u-i -----n. M__ b___ o______ M-n b-n- o-a-a-. ---------------- Men buni olaman. 0
Esetleg visszacserélhetem ezt? M-- -lar-i--l-a---irsa- ----d--i? M__ u_____ a___________ b________ M-n u-a-n- a-m-s-t-r-a- b-l-d-m-? --------------------------------- Men ularni almashtirsam boladimi? 0
Magától értetődő. Al---t-. A_______ A-b-t-a- -------- Albatta. 0
Becsomagoljuk mint egy ajándék. Bi--ular-- -o-g---i--tid--o-ab --a---. B__ u_____ s____ s_______ o___ o______ B-z u-a-n- s-v-a s-f-t-d- o-a- o-a-i-. -------------------------------------- Biz ularni sovga sifatida orab olamiz. 0
A túloldalon van a pénztár. K-s-a---p-ra-i---a----er-a. K____ a_______ a__ u y_____ K-s-a a-p-r-t- a-a u y-r-a- --------------------------- Kassa apparati ana u yerda. 0

Ki ért meg kit?

Körülbelül 7 milliárd ember él a földön. Mindegyiküknek van egy nyelve. Sajnos ez nem mindig ugyanaz. Annak érdekében tehát, hogy más nemzetekkel beszéljünk, nyelveket kell tanulnunk. Ez sokszor nagyon nehézkes. Vannak azonban nyelvek, amelyen nagyon hasonlítanak egymásra. Használóik megértik egymást anélkül hogy tanulták volna a másik nyelvet. Ezt a jelenséget mutual intelligibility -nek nevezik. Itt két féle változatot különböztetünk meg. Az első a szóbeli egymás közti megértés. Ilyenkor szavakban érti meg egymást a két nyelv használója. A másik nyelv írott változatát azonban nem értik meg. Ez amiatt van, mert a nyelveknek más-más az írásuk. Egy példa erre a Hindi és az Urdu nyelv. A másik lehetőség, az írás megértése egymás között. Ilyen esetben a nyelv írásos formáját értik meg egymás között. Azonban amikor beszélgetésre kerül sor, nehezen értik meg egymást a két nyelv képviselői. Ennek oka a nagyon eltérő kiejtés. Erre jó példa a Német és a Holland. A legtöbb szoros rokonságban lévő nyelv mindkét változatot tartalmazza. Ez annyit jelent, hogy mind írásban mind szóban mutually intelligible a két nyelv. Jó példa erre az orosz és az ukrán valamint a táj és a lao. Létezik azonban a mutual intelligibility -nek egy aszimmetrikus változata is. Ez abban az esetben áll fenn, amikor az egyes nyelv képviselői egymástól eltérő mértékben értik meg egymást. A portugálok jobban megértik a spanyolokat mint a spanyolok a portugálokat. Az osztrákok is jobban megértik a németeket mint fordítva. Ezeknél a példáknál a kiejtés és a dialektus jelentik az akadályt. Aki igazán jó beszélgetéseket akar folytatni kénytelen tanulni…