Kifejezéstár

hu Bevásárlás   »   uz Shopping

54 [ötvennégy]

Bevásárlás

Bevásárlás

54 [ellik tort]

Shopping

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar üzbég Lejátszás Több
Szeretnék venni egy ajándékot. M-- --vga ol---c--man. Men sovga olmoqchiman. M-n s-v-a o-m-q-h-m-n- ---------------------- Men sovga olmoqchiman. 0
De nem túl drágát. L-k-n ju-a -imm-t n--sa. Lekin juda qimmat narsa. L-k-n j-d- q-m-a- n-r-a- ------------------------ Lekin juda qimmat narsa. 0
Talán egy kézitáskát? Eh-----,-su--a? Ehtimol, sumka? E-t-m-l- s-m-a- --------------- Ehtimol, sumka? 0
Milyen színt szeretne? Qa--- --n-n---oh-ay---? Qaysi rangni xohlaysiz? Q-y-i r-n-n- x-h-a-s-z- ----------------------- Qaysi rangni xohlaysiz? 0
Feketét, barnát vagy fehéret? Qor-, -ig-r--ng -o-----? Qora, jigarrang yoki oq? Q-r-, j-g-r-a-g y-k- o-? ------------------------ Qora, jigarrang yoki oq? 0
Egy nagyot, vagy egy kicsit? Kattami --k- ki-hi-m-? Kattami yoki kichikmi? K-t-a-i y-k- k-c-i-m-? ---------------------- Kattami yoki kichikmi? 0
Meg szabad ezt néznem? bun- -o-s-m -ayl--i buni korsam maylimi b-n- k-r-a- m-y-i-i ------------------- buni korsam maylimi 0
Bőrből van? Bu--eri--? Bu terimi? B- t-r-m-? ---------- Bu terimi? 0
Vagy műbőrből van? Yo---pl-s-ik-an-qili--an-i? Yoki plastikdan qilinganmi? Y-k- p-a-t-k-a- q-l-n-a-m-? --------------------------- Yoki plastikdan qilinganmi? 0
Bőrből természetesen. Al-a-ta,-----. Albatta, teri. A-b-t-a- t-r-. -------------- Albatta, teri. 0
Ez egy különösen jó minőségű áru. Bu----ni---, y-x--i--i--t. Bu, ayniqsa, yaxshi sifat. B-, a-n-q-a- y-x-h- s-f-t- -------------------------- Bu, ayniqsa, yaxshi sifat. 0
És a kézitáska ára valóban nagyon kedvezö. Va -u--a-ha-i--t-n ----a-z-n. Va sumka haqiqatan ham arzon. V- s-m-a h-q-q-t-n h-m a-z-n- ----------------------------- Va sumka haqiqatan ham arzon. 0
Ez tetszik nekem. Me-----o--apt-. Menga yoqyapti. M-n-a y-q-a-t-. --------------- Menga yoqyapti. 0
Ezt veszem. M---b-n--ola---. Men buni olaman. M-n b-n- o-a-a-. ---------------- Men buni olaman. 0
Esetleg visszacserélhetem ezt? M------rn----m-s-tirs-- bo-----i? Men ularni almashtirsam boladimi? M-n u-a-n- a-m-s-t-r-a- b-l-d-m-? --------------------------------- Men ularni almashtirsam boladimi? 0
Magától értetődő. A--at-a. Albatta. A-b-t-a- -------- Albatta. 0
Becsomagoljuk mint egy ajándék. Bi- ul-rn--sov------ati-- --ab--lam-z. Biz ularni sovga sifatida orab olamiz. B-z u-a-n- s-v-a s-f-t-d- o-a- o-a-i-. -------------------------------------- Biz ularni sovga sifatida orab olamiz. 0
A túloldalon van a pénztár. Ka--- a--a-at--a-a-- --r--. Kassa apparati ana u yerda. K-s-a a-p-r-t- a-a u y-r-a- --------------------------- Kassa apparati ana u yerda. 0

Ki ért meg kit?

Körülbelül 7 milliárd ember él a földön. Mindegyiküknek van egy nyelve. Sajnos ez nem mindig ugyanaz. Annak érdekében tehát, hogy más nemzetekkel beszéljünk, nyelveket kell tanulnunk. Ez sokszor nagyon nehézkes. Vannak azonban nyelvek, amelyen nagyon hasonlítanak egymásra. Használóik megértik egymást anélkül hogy tanulták volna a másik nyelvet. Ezt a jelenséget mutual intelligibility -nek nevezik. Itt két féle változatot különböztetünk meg. Az első a szóbeli egymás közti megértés. Ilyenkor szavakban érti meg egymást a két nyelv használója. A másik nyelv írott változatát azonban nem értik meg. Ez amiatt van, mert a nyelveknek más-más az írásuk. Egy példa erre a Hindi és az Urdu nyelv. A másik lehetőség, az írás megértése egymás között. Ilyen esetben a nyelv írásos formáját értik meg egymás között. Azonban amikor beszélgetésre kerül sor, nehezen értik meg egymást a két nyelv képviselői. Ennek oka a nagyon eltérő kiejtés. Erre jó példa a Német és a Holland. A legtöbb szoros rokonságban lévő nyelv mindkét változatot tartalmazza. Ez annyit jelent, hogy mind írásban mind szóban mutually intelligible a két nyelv. Jó példa erre az orosz és az ukrán valamint a táj és a lao. Létezik azonban a mutual intelligibility -nek egy aszimmetrikus változata is. Ez abban az esetben áll fenn, amikor az egyes nyelv képviselői egymástól eltérő mértékben értik meg egymást. A portugálok jobban megértik a spanyolokat mint a spanyolok a portugálokat. Az osztrákok is jobban megértik a németeket mint fordítva. Ezeknél a példáknál a kiejtés és a dialektus jelentik az akadályt. Aki igazán jó beszélgetéseket akar folytatni kénytelen tanulni…