Kifejezéstár

hu Munka   »   hi काम करना

55 [ötvenöt]

Munka

Munka

५५ [पचपन]

55 [pachapan]

काम करना

[kaam karana]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar hindi Lejátszás Több
Mi a foglalkozása? आप क्-----म----े /---ती----? आप क-य- क-म करत- / करत- ह--? आ- क-य- क-म क-त- / क-त- ह-ं- ---------------------------- आप क्या काम करते / करती हैं? 0
a-p-k-a -aa- ----t--- -a-a-ee---i-? aap kya kaam karate / karatee hain? a-p k-a k-a- k-r-t- / k-r-t-e h-i-? ----------------------------------- aap kya kaam karate / karatee hain?
A férjem foglalkozása orvos. म----पति डॉक्टर---ं म-र- पत- ड-क-टर ह-- म-र- प-ि ड-क-ट- ह-ं ------------------- मेरे पति डॉक्टर हैं 0
m--e---t--d-k-ar---in mere pati doktar hain m-r- p-t- d-k-a- h-i- --------------------- mere pati doktar hain
Én félnapot dolgozom, mint ápolónő. म-ं--ध- -ि- पर---र-का-क----- -रत----ँ म-- आध- द-न पर-च-र-क- क- क-म करत- ह-- म-ं आ-ा द-न प-ि-ा-ि-ा क- क-म क-त- ह-ँ ------------------------------------- मैं आधा दिन परिचारिका का काम करती हूँ 0
ma-n--ad-a---n p-ri--aa---a----ka-m---ra--- h-on main aadha din parichaarika ka kaam karatee hoon m-i- a-d-a d-n p-r-c-a-r-k- k- k-a- k-r-t-e h-o- ------------------------------------------------ main aadha din parichaarika ka kaam karatee hoon
Nemsokára kapunk nyugdíjat. जल्--ह- हम-----न ल-ं-े जल-द ह- हम प--शन ल--ग- ज-्- ह- ह- प-ं-न ल-ं-े ---------------------- जल्द ही हम पेंशन लेंगे 0
j--d-h-e-ham -e-sh-n---nge jald hee ham penshan lenge j-l- h-e h-m p-n-h-n l-n-e -------------------------- jald hee ham penshan lenge
De az adók magasak. लेक-न-कर -------य--ा --ं ल-क-न कर बह-त ज़-य-द- ह-- ल-क-न क- ब-ु- ज़-य-द- ह-ं ------------------------ लेकिन कर बहुत ज़्यादा हैं 0
l--i- k-r--a-ut z-aada -a-n lekin kar bahut zyaada hain l-k-n k-r b-h-t z-a-d- h-i- --------------------------- lekin kar bahut zyaada hain
És a betegbiztosítás drága. और-बी-- ज़-य-दा है और ब-म- ज़-य-द- ह- औ- ब-म- ज़-य-द- ह- ----------------- और बीमा ज़्यादा है 0
aur bee-a zyaad- --i aur beema zyaada hai a-r b-e-a z-a-d- h-i -------------------- aur beema zyaada hai
Mi akarsz egyszer lenni? / Mi szeretnél lenni? त-म-क-य- बन-- -ाहते----ाह-- हो? त-म क-य- बनन- च-हत- / च-हत- ह-? त-म क-य- ब-न- च-ह-े / च-ह-ी ह-? ------------------------------- तुम क्या बनना चाहते / चाहती हो? 0
t-- k-a-banana-ch-ahate /---a--a-ee -o? tum kya banana chaahate / chaahatee ho? t-m k-a b-n-n- c-a-h-t- / c-a-h-t-e h-? --------------------------------------- tum kya banana chaahate / chaahatee ho?
Mérnök szeretnék lenni. मैं इं-ी-ि-र---ना----त- /-चाहत--हूँ म-- इ-ज-न-यर बनन- च-हत- / च-हत- ह-- म-ं इ-ज-न-य- ब-न- च-ह-ा / च-ह-ी ह-ँ ----------------------------------- मैं इंजीनियर बनना चाहता / चाहती हूँ 0
mai---n--eniyar---n--a-cha-hata / c-a-hate- h-on main injeeniyar banana chaahata / chaahatee hoon m-i- i-j-e-i-a- b-n-n- c-a-h-t- / c-a-h-t-e h-o- ------------------------------------------------ main injeeniyar banana chaahata / chaahatee hoon
Az egyetemen akarok tanulni. म---विश----द-य-ल- --------ा--ा-त--/ च--त- -ूँ म-- व-श-वव-द-य-लय म-- पढ-न- च-हत- / च-हत- ह-- म-ं व-श-व-ि-्-ा-य म-ं प-़-ा च-ह-ा / च-ह-ी ह-ँ --------------------------------------------- मैं विश्वविद्यालय में पढ़ना चाहता / चाहती हूँ 0
main vishva--dy-al---me-- ---ha-a c-aa------ c--ahat-e ho-n main vishvavidyaalay mein padhana chaahata / chaahatee hoon m-i- v-s-v-v-d-a-l-y m-i- p-d-a-a c-a-h-t- / c-a-h-t-e h-o- ----------------------------------------------------------- main vishvavidyaalay mein padhana chaahata / chaahatee hoon
Gyakornok vagyok. म---ए--शि--षार्थी --ँ म-- एक श-क-ष-र-थ- ह-- म-ं ए- श-क-ष-र-थ- ह-ँ --------------------- मैं एक शिक्षार्थी हूँ 0
m-in -k--hik---a--hee h-on main ek shikshaarthee hoon m-i- e- s-i-s-a-r-h-e h-o- -------------------------- main ek shikshaarthee hoon
Nem keresek sokat. म-ं-ज़-य--- -ह-- कम-ता-/---ा-ी हूँ म-- ज़-य-द- नह-- कम-त- / कम-त- ह-- म-ं ज़-य-द- न-ी- क-ा-ा / क-ा-ी ह-ँ --------------------------------- मैं ज़्यादा नहीं कमाता / कमाती हूँ 0
m-----ya-d- -a--- ---aa-a-----m--t-e -oon main zyaada nahin kamaata / kamaatee hoon m-i- z-a-d- n-h-n k-m-a-a / k-m-a-e- h-o- ----------------------------------------- main zyaada nahin kamaata / kamaatee hoon
Külföldön csinálok egy szakmai gyakorlatot. मै- वि--श --ं--------ष- -े र-- - -ह--हूँ म-- व-द-श म-- प-रश-क-षण ल- रह- / रह- ह-- म-ं व-द-श म-ं प-र-ि-्-ण ल- र-ा / र-ी ह-ँ ---------------------------------------- मैं विदेश में प्रशिक्षण ले रहा / रही हूँ 0
mai- v--e-- m--- -ra--i-s-------ra---/ -ah-e h-on main videsh mein prashikshan le raha / rahee hoon m-i- v-d-s- m-i- p-a-h-k-h-n l- r-h- / r-h-e h-o- ------------------------------------------------- main videsh mein prashikshan le raha / rahee hoon
Ő a főnököm. वह -ेरे--ाहब -ैं वह म-र- स-हब ह-- व- म-र- स-ह- ह-ं ---------------- वह मेरे साहब हैं 0
vah---r----ah-b h--n vah mere saahab hain v-h m-r- s-a-a- h-i- -------------------- vah mere saahab hain
Kedves kollégáim vannak. म----सह----ी अ------ैं म-र- सहकर-म- अच-छ- ह-- म-र- स-क-्-ी अ-्-े ह-ं ---------------------- मेरे सहकर्मी अच्छे हैं 0
m-----ahakarmee ac--hh--hain mere sahakarmee achchhe hain m-r- s-h-k-r-e- a-h-h-e h-i- ---------------------------- mere sahakarmee achchhe hain
Délben mindig az üzemi konyhába megyünk. द-पह--क--हम-ह-े-- भो--गृ---ा-े ह-ं द-पहर क- हम हम-श- भ-जनग-ह ज-त- ह-- द-प-र क- ह- ह-े-ा भ-ज-ग-ह ज-त- ह-ं ---------------------------------- दोपहर को हम हमेशा भोजनगृह जाते हैं 0
do-a--- -o-h-----m-sha-bh-j--ag-- ---te--a-n dopahar ko ham hamesha bhojanagrh jaate hain d-p-h-r k- h-m h-m-s-a b-o-a-a-r- j-a-e h-i- -------------------------------------------- dopahar ko ham hamesha bhojanagrh jaate hain
Állást keresek. मै- न---ी---ँ- --- / -ही ह-ँ म-- न-कर- ढ--ढ रह- / रह- ह-- म-ं न-क-ी ढ-ँ- र-ा / र-ी ह-ँ ---------------------------- मैं नौकरी ढूँढ रहा / रही हूँ 0
m-in--au-are- d--------a-- /----ee-ho-n main naukaree dhoondh raha / rahee hoon m-i- n-u-a-e- d-o-n-h r-h- / r-h-e h-o- --------------------------------------- main naukaree dhoondh raha / rahee hoon
Már egy éve munkanélküli vagyok. मैं ------ए- वर्--से बेरो----र ह-ँ म-- प-छल- एक वर-ष स- ब-र-ज-ग-र ह-- म-ं प-छ-े ए- व-्- स- ब-र-ज-ग-र ह-ँ ---------------------------------- मैं पिछले एक वर्ष से बेरोज़गार हूँ 0
m--- p---h--e--- --r-h ---b-ro-a--a---oon main pichhale ek varsh se berozagaar hoon m-i- p-c-h-l- e- v-r-h s- b-r-z-g-a- h-o- ----------------------------------------- main pichhale ek varsh se berozagaar hoon
Ebben az országban túl sok munkanélküli van. इ------मे--बह-- ज़----ा-बेर-ज़-ा- ल-----ं इस द-श म-- बह-त ज़-य-द- ब-र-ज-ग-र ल-ग ह-- इ- द-श म-ं ब-ु- ज़-य-द- ब-र-ज-ग-र ल-ग ह-ं ---------------------------------------- इस देश में बहुत ज़्यादा बेरोज़गार लोग हैं 0
is--es--m-in---h-t -y--d--be--zagaa- l-- ha-n is desh mein bahut zyaada berozagaar log hain i- d-s- m-i- b-h-t z-a-d- b-r-z-g-a- l-g h-i- --------------------------------------------- is desh mein bahut zyaada berozagaar log hain

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Az emlékezetnek szüksége van a nyelvre

A legelső iskolanapra a legtöbb ember emlékezik. Viszont azt, hogy mi volt azelőtt legtöbbször nem tudják. Életünk első éveiről alig vannak emlékeink. Miért van ez így? Miért nem emlékszünk arra, hogy csecsemőként min mentünk keresztül? Az okot a fejlődésünkben kell keresni. A beszéd és az emlékezet körülbelül egy időben fejlődnek ki. Annak érdekében, hogy az ember emlékezzen valamire, nyelvre van szüksége. Ez azt jelenti, hogy rendelkeznie kell szavakkal arra vonatkozóan amit átélt. Kutatók különböző vizsgálatokat folytattak gyerekeken. Eközben érdekes felfedezésre jutottak. Amint a gyerekek megtanulnak beszélni, mindent elfelejtenek az azt megelőző időből. A beszéd kezdete tehát az emlékezet kezdete is. Az első három életévükben a gyerekek nagyon sokat tanulnak. Minden nap új dolgokat élnek meg. Szintén ebben a korban szereznek fontos tapasztalatokat. Mégis mindez elvész. Pszichológusok ezt a jelenséget gyermekkori amnéziának nevezik. Csak azokra a dolgokra emlékeznek a gyerekek amelyeket meg tudnak nevezni. Személyes élményeket az önéletrajzi memória őriz meg. Úgy működik mint egy napló. Benne tárolódik mindaz, ami az életünk folyamán fontos. Így formálja a személyiségünket is. A fejlődése viszont az anyanyelvünk elsajátításától függ. És csak a nyelvünk segítségével vagyunk képesek az emlékezetünket aktiválni. Azok a dolgok, amelyeket csecsemőként megélünk, természetesen nem tűnnek el teljesen. Valahol el vannak mentve az agyunkban. De nem tudjuk ezeket igazából lehívni - nagy kár, nem?