Kifejezéstár

hu Testrészek   »   hy մարմնի մասեր

58 [ötvennyolc]

Testrészek

Testrészek

58 [հիսունութ]

58 [hisunut’]

մարմնի մասեր

[marmni maser]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar örmény Lejátszás Több
Rajzolok egy férfit. Ե- -- ------մ -կարում: Ե_ մ_ մ___ ե_ ն_______ Ե- մ- մ-ր- ե- ն-ա-ո-մ- ---------------------- Ես մի մարդ եմ նկարում: 0
Y-------ard yem-n----m Y__ m_ m___ y__ n_____ Y-s m- m-r- y-m n-a-u- ---------------------- Yes mi mard yem nkarum
Először a fejét. Սկզ-ո---գլո-խ-: Ս______ գ______ Ս-զ-ո-մ գ-ո-խ-: --------------- Սկզբում գլուխը: 0
S----m-gl--hy S_____ g_____ S-z-u- g-u-h- ------------- Skzbum glukhy
A férfi kalapot hord. Այդ---րդը--լխ----- -րել: Ա__ մ____ գ_____ է դ____ Ա-դ մ-ր-ը գ-խ-ր- է դ-ե-: ------------------------ Այդ մարդը գլխարկ է դրել: 0
Ay- ---dy gl---rk-e ---l A__ m____ g______ e d___ A-d m-r-y g-k-a-k e d-e- ------------------------ Ayd mardy glkhark e drel
A hajat nem lehet látni. Մազ----չ-ն-ե--ու-: Մ_____ չ__ ե______ Մ-զ-ր- չ-ն ե-և-ւ-: ------------------ Մազերը չեն երևում: 0
Ma-e-- ch’ye---er-v-m M_____ c_____ y______ M-z-r- c-’-e- y-r-v-m --------------------- Mazery ch’yen yerevum
A füleket sem lehet látni. Ականջնե---ն-ւ---ե----ն-ե-----: Ա________ ն_______ չ__ ե______ Ա-ա-ջ-ե-ը ն-ւ-ն-ե- չ-ն ե-և-ւ-: ------------------------------ Ականջները նույնպես չեն երևում: 0
Ak-n-ner- n-ynpe--c-’yen y--e--m A________ n______ c_____ y______ A-a-j-e-y n-y-p-s c-’-e- y-r-v-m -------------------------------- Akanjnery nuynpes ch’yen yerevum
A hátat sem lehet látni. Մե-ք- ն-ւյ------ի-ե-և---: Մ____ ն_______ չ_ ե______ Մ-ջ-ը ն-ւ-ն-ե- չ- ե-և-ւ-: ------------------------- Մեջքը նույնպես չի երևում: 0
Mej--y--u-n-es ---i -erev-m M_____ n______ c___ y______ M-j-’- n-y-p-s c-’- y-r-v-m --------------------------- Mejk’y nuynpes ch’i yerevum
Lerajzolom a szemeket és a szájat. Ե---կ-րու- -մ ա--ե-ը --բ-----: Ե_ ն______ ե_ ա_____ և բ______ Ե- ն-ա-ո-մ ե- ա-ք-ր- և բ-ր-ն-: ------------------------------ Ես նկարում եմ աչքերը և բերանը: 0
Yes-n-a--- -e- -c-’k------yev -era-y Y__ n_____ y__ a_________ y__ b_____ Y-s n-a-u- y-m a-h-k-y-r- y-v b-r-n- ------------------------------------ Yes nkarum yem ach’k’yery yev berany
A férfi táncol és nevet. Մա--ը--ա---մ - - ----ղ-ւմ: Մ____ պ_____ է և ծ________ Մ-ր-ը պ-ր-ւ- է և ծ-ծ-ղ-ւ-: -------------------------- Մարդը պարում է և ծիծաղում: 0
Mard- --r-- --ye- t-i-sag-um M____ p____ e y__ t_________ M-r-y p-r-m e y-v t-i-s-g-u- ---------------------------- Mardy parum e yev tsitsaghum
A férfinek hosszú orra van. Մարդ- ---ա----թ-ուն-: Մ____ ե____ ք__ ո____ Մ-ր-ը ե-կ-ր ք-թ ո-ն-: --------------------- Մարդը երկար քիթ ունի: 0
M-r-- -er--r k-it’---i M____ y_____ k____ u__ M-r-y y-r-a- k-i-’ u-i ---------------------- Mardy yerkar k’it’ uni
Visz egy botot a kezében. Նր--ձե--ի- -ի----տ---: Ն__ ձ_____ մ_ փ___ կ__ Ն-ա ձ-ռ-ի- մ- փ-յ- կ-: ---------------------- Նրա ձեռքին մի փայտ կա: 0
N-- d---rk-in -i -’--t--a N__ d________ m_ p____ k_ N-a d-e-r-’-n m- p-a-t k- ------------------------- Nra dzerrk’in mi p’ayt ka
Egy sálat is hord a nyaka körül. Ն---պարանո-ին մ- -ար--- փ--ա---: Ն__ պ________ մ_ շ___ է փ_______ Ն-ա պ-ր-ն-ց-ն մ- շ-ր- է փ-թ-թ-ծ- -------------------------------- Նրա պարանոցին մի շարֆ է փաթաթած: 0
N-- p--ano-s-i- -----arf e p--t--t’ats N__ p__________ m_ s____ e p__________ N-a p-r-n-t-’-n m- s-a-f e p-a-’-t-a-s -------------------------------------- Nra paranots’in mi sharf e p’at’at’ats
Tél van és hideg. Ձ-եռ-- և-ց---տ: Ձ___ է և ց_____ Ձ-ե- է և ց-ւ-տ- --------------- Ձմեռ է և ցուրտ: 0
Dz--rr ----v t---rt D_____ e y__ t_____ D-m-r- e y-v t-’-r- ------------------- Dzmerr e yev ts’urt
A karok erősek. Ձեռք-ր--ա---կ------: Ձ______ ա_______ ե__ Ձ-ռ-ե-ը ա-ր-կ-զ- ե-: -------------------- Ձեռքերը ամրակազմ են: 0
D--r-k------a-rak-zm yen D__________ a_______ y__ D-e-r-’-e-y a-r-k-z- y-n ------------------------ Dzerrk’yery amrakazm yen
A lábak szintén erősek. Ոտ-երը---ւյն--ս-ա-ր-կ-զ--ե-: Ո_____ ն_______ ա_______ ե__ Ո-ք-ր- ն-ւ-ն-ե- ա-ր-կ-զ- ե-: ---------------------------- Ոտքերը նույնպես ամրակազմ են: 0
V--k-y--y n--n-es a---k-zm-y-n V________ n______ a_______ y__ V-t-’-e-y n-y-p-s a-r-k-z- y-n ------------------------------ Votk’yery nuynpes amrakazm yen
A férfi hóból van. Մա--ը-ձյու-ից----ա---ս----: Մ____ ձ______ է պ__________ Մ-ր-ը ձ-ո-ն-ց է պ-տ-ա-տ-ա-: --------------------------- Մարդը ձյունից է պատրաստված: 0
Ma--y-d-y--its--e --tr----ats M____ d________ e p__________ M-r-y d-y-n-t-’ e p-t-a-t-a-s ----------------------------- Mardy dzyunits’ e patrastvats
Nem visel nadrágot és kabátot. Նա վարտ-ք----երար-ո- չի-կ--ւմ: Ն_ վ_____ և վ_______ չ_ կ_____ Ն- վ-ր-ի- և վ-ր-ր-ո- չ- կ-ո-մ- ------------------------------ Նա վարտիք և վերարկու չի կրում: 0
Na-v--tik’ yev----ark----’i krum N_ v______ y__ v______ c___ k___ N- v-r-i-’ y-v v-r-r-u c-’- k-u- -------------------------------- Na vartik’ yev verarku ch’i krum
De a férfi nem fagy meg. Բայց մ--դ- -ի մր---մ: Բ___ մ____ չ_ մ______ Բ-յ- մ-ր-ը չ- մ-ս-ւ-: --------------------- Բայց մարդը չի մրսում: 0
B--t-’ m-rd---h---m--um B_____ m____ c___ m____ B-y-s- m-r-y c-’- m-s-m ----------------------- Bayts’ mardy ch’i mrsum
Ő egy hóember. Նա --եմա-դ--: Ն_ ձ______ է_ Ն- ձ-ե-ա-դ է- ------------- Նա ձնեմարդ է: 0
Na-dz-ema-- e N_ d_______ e N- d-n-m-r- e ------------- Na dznemard e

Az őseink nyelve

A modern nyelveket a nyelvészek képesek elemezni. Ehhez különböző módszereket használnak. De hogyan beszéltek évezredekkel ezelőtt az emberek? Erre a kérdésre megtalálni a választ már sokkal nehezebb. Ennek ellenére ez régóta foglalkoztatja a tudósokat. Szeretnék kideríteni, hogyan beszéltek régebben az emberek. Ezért megpróbálják a régi nyelvi formákat rekonstruálni. Amerikai tudósok izgalmas felfedezésre jutottak. Több mint 2000 nyelvet vizsgáltak meg. Ezalatt leginkább a különböző nyelvek mondat felépítését vizsgálták. A kutatásuk eredménye nagyon érdekes volt. Körülbelül a nyelvek felének a felépítése A-T-I. Ez annyit jelent hogy alany, tárgy, ige. Több mint 700 nyelv követte ezt a szerkezetet. Körülbelül 160 nyelv a T-I-A szerkezet szerint működik. Az I-T-A mintát mindössze 40 nyelv használja. 120 nyelv ezek keverékét használja. T-I-A és a T-A-I viszont lényegesen ritkább rendszerek. A megvizsgált nyelvek többsége tehát az A-T-I szerkezet szerint működik. Ide tartoznak például a perzsa, a japán és a török nyelvek. A legtöbb élő nyelv viszont az A-I-T mintát követi. Az indogermán nyelvcsaládban manapság ez a mondatfelépítés dominál. A kutatók úgy gondolják, hogy régen az A-T-I minta szerint beszéltek. Ez a rendszer minden nyelv alapja. Később azonban a nyelvek szétváltak egymástól. Hogy ez miért történt, azt nem tudjuk. A mondatfelépítés variálásának viszont meg kellett hogy legyen az oka. Ugyanis az evolúció során csak az marad fenn aminek megvannak az előnyei…