Kifejezéstár

hu Sorszámok   »   be Парадкавыя лічэбнікі

61 [hatvanegy]

Sorszámok

Sorszámok

61 [шэсцьдзесят адзін]

61 [shests’dzesyat adzіn]

Парадкавыя лічэбнікі

Paradkavyya lіchebnіkі

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar belorusz Lejátszás Több
Az első hónap a január. Пе-шы -е-я- – с---зе-ь. П____ м____ – с________ П-р-ы м-с-ц – с-у-з-н-. ----------------------- Першы месяц – студзень. 0
Pe-s-- m--ya-s---s---z-n-. P_____ m______ – s________ P-r-h- m-s-a-s – s-u-z-n-. -------------------------- Pershy mesyats – studzen’.
A második hónap a február. Д---і--еся--–----ы. Д____ м____ – л____ Д-у-і м-с-ц – л-т-. ------------------- Другі месяц – люты. 0
D-u---me-yat--–-l-uty. D____ m______ – l_____ D-u-і m-s-a-s – l-u-y- ---------------------- Drugі mesyats – lyuty.
A harmadik hónap a március. Тр-ці ме-я--– с--а-і-. Т____ м____ – с_______ Т-э-і м-с-ц – с-к-в-к- ---------------------- Трэці месяц – сакавік. 0
T-e-s-----yat- –-sa--vіk. T_____ m______ – s_______ T-e-s- m-s-a-s – s-k-v-k- ------------------------- Tretsі mesyats – sakavіk.
A negyedik hónap az április. Ча-в-р----е--- –-кра----к. Ч_______ м____ – к________ Ч-ц-ё-т- м-с-ц – к-а-а-і-. -------------------------- Чацвёрты месяц – красавік. 0
C--t--er-y me--a---- kras--іk. C_________ m______ – k________ C-a-s-e-t- m-s-a-s – k-a-a-і-. ------------------------------ Chatsverty mesyats – krasavіk.
Az ötödik hónap a május. П-ты мес-ц –-ма-. П___ м____ – м___ П-т- м-с-ц – м-й- ----------------- Пяты месяц – май. 0
P-a-y---syat- ---a-. P____ m______ – m___ P-a-y m-s-a-s – m-y- -------------------- Pyaty mesyats – may.
A hatodik hónap a június. Ш---- м--я----ч-рв-н-. Ш____ м____ – ч_______ Ш-с-ы м-с-ц – ч-р-е-ь- ---------------------- Шосты месяц – чэрвень. 0
Sho-ty-me-ya---–-che-v-n’. S_____ m______ – c________ S-o-t- m-s-a-s – c-e-v-n-. -------------------------- Shosty mesyats – cherven’.
Hat hónap az egy félév. Ш-сць--е--ц---– -э-а -а-ова-го--. Ш____ м______ – г___ п_____ г____ Ш-с-ь м-с-ц-ў – г-т- п-л-в- г-д-. --------------------------------- Шэсць месяцаў – гэта палова года. 0
Shes-s’ --syat-a- –---ta--a-o---god-. S______ m________ – g___ p_____ g____ S-e-t-’ m-s-a-s-u – g-t- p-l-v- g-d-. ------------------------------------- Shests’ mesyatsau – geta palova goda.
Január, február, március, Сту----ь, л-----сак-в-к, С________ л____ с_______ С-у-з-н-, л-т-, с-к-в-к- ------------------------ Студзень, люты, сакавік, 0
S-ud-en-, ---ty- -akav-k, S________ l_____ s_______ S-u-z-n-, l-u-y- s-k-v-k- ------------------------- Studzen’, lyuty, sakavіk,
április, május és június. к---ав-к,-м---і--э-в--ь. к________ м__ і ч_______ к-а-а-і-, м-й і ч-р-е-ь- ------------------------ красавік, май і чэрвень. 0
kr----і-,-m-y-і----r--n-. k________ m__ і c________ k-a-a-і-, m-y і c-e-v-n-. ------------------------- krasavіk, may і cherven’.
A hetedik hónap a július. С-----е----–--іпень. С___ м____ – л______ С-м- м-с-ц – л-п-н-. -------------------- Сёмы месяц – ліпень. 0
S-m- m--yat-----іp-n-. S___ m______ – l______ S-m- m-s-a-s – l-p-n-. ---------------------- Semy mesyats – lіpen’.
A nyolcadik hónap az augusztus. Во---- --ся----жн-ве--. В_____ м____ – ж_______ В-с-м- м-с-ц – ж-і-е-ь- ----------------------- Восьмы месяц – жнівень. 0
Vo--my --sy--s - zhnі--n-. V_____ m______ – z________ V-s-m- m-s-a-s – z-n-v-n-. -------------------------- Vos’my mesyats – zhnіven’.
A kilencedik hónap a szeptember. Д---яты-ме-я- –----ас-нь. Д______ м____ – в________ Д-е-я-ы м-с-ц – в-р-с-н-. ------------------------- Дзевяты месяц – верасень. 0
Dzevy-ty-mesyat--–-v--a-en’. D_______ m______ – v________ D-e-y-t- m-s-a-s – v-r-s-n-. ---------------------------- Dzevyaty mesyats – verasen’.
A tizedik hónap az október. Дз-сяты -есяц –-к----ыч-і-. Д______ м____ – к__________ Д-е-я-ы м-с-ц – к-с-р-ч-і-. --------------------------- Дзесяты месяц – кастрычнік. 0
D-e-y-ty m---ats---kastrychnі-. D_______ m______ – k___________ D-e-y-t- m-s-a-s – k-s-r-c-n-k- ------------------------------- Dzesyaty mesyats – kastrychnіk.
A tizenegyedik hónap a november. А-зіна-ц-т- м-сяц --л-стап-д. А__________ м____ – л________ А-з-н-ц-а-ы м-с-ц – л-с-а-а-. ----------------------------- Адзінаццаты месяц – лістапад. 0
Adzіnat--sa-- m--y-ts – lі--a---. A____________ m______ – l________ A-z-n-t-t-a-y m-s-a-s – l-s-a-a-. --------------------------------- Adzіnatstsaty mesyats – lіstapad.
A tizenkettedik hónap a december. Дв-нац-------сяц ----еж-н-. Д_________ м____ – с_______ Д-а-а-ц-т- м-с-ц – с-е-а-ь- --------------------------- Дванаццаты месяц – снежань. 0
Dv-n-t--sa---mes-a-- - -n---an-. D___________ m______ – s________ D-a-a-s-s-t- m-s-a-s – s-e-h-n-. -------------------------------- Dvanatstsaty mesyats – snezhan’.
Tizenkét hónap az egy év. Д-анац--ц---есяцаў -----а---д. Д_________ м______ – г___ г___ Д-а-а-ц-ц- м-с-ц-ў – г-т- г-д- ------------------------------ Дванаццаць месяцаў – гэта год. 0
Dva-ats-sats- -esy--sau ----t- -od. D____________ m________ – g___ g___ D-a-a-s-s-t-’ m-s-a-s-u – g-t- g-d- ----------------------------------- Dvanatstsats’ mesyatsau – geta god.
Július, augusztus, szeptember, Ліп---- -н--ен-, в----ень, Л______ ж_______ в________ Л-п-н-, ж-і-е-ь- в-р-с-н-, -------------------------- Ліпень, жнівень, верасень, 0
Lіpe-----hn--e-’,--e----n’, L______ z________ v________ L-p-n-, z-n-v-n-, v-r-s-n-, --------------------------- Lіpen’, zhnіven’, verasen’,
október, november és december. ка---ы--ік,-лі----ад-і с--жань. к__________ л_______ і с_______ к-с-р-ч-і-, л-с-а-а- і с-е-а-ь- ------------------------------- кастрычнік, лістапад і снежань. 0
ka-tryc---k, l-s-apad-- ---zhan’. k___________ l_______ і s________ k-s-r-c-n-k- l-s-a-a- і s-e-h-n-. --------------------------------- kastrychnіk, lіstapad і snezhan’.

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

MP3 magyar + belorusz (1-100) MP3 belorusz (1-100)

Az anyanyelv mindig a legfontosabb nyelv marad

Az anyanyelvünk az első nyelv amit megtanulunk. Ez tudat alatt történik, tehát észre sem vesszük. A legtöbb embernek csak egy anyanyelve van. Az összes többi nyelvet idegen nyelvként tanulják. Természetesen léteznek olyan emberek, akik több nyelvvel nőnek fel. Ők azonban legtöbbször nem egyformán beszélik ezeket a nyelveket. Sokszor máshogyan is használják ezeket a nyelveket. Az egyiket például a munka közben használják. A másikat pedig otthon. Az, hogy milyen jól beszélünk egy nyelvet, különböző tényezőktől függ. Ha kis gyerekként tanuljuk meg, akkor legtöbbször nagyon jól beszéljük. Beszédközpontunk ezekben az életévekben a leghatékonyabb. Az is fontos még, hogy milyen gyakran beszélünk egy nyelvet. Minél többször használjuk, annál jobban beszéljük. Kutatók viszont úgy gondolják, hogy sose vagyunk képesek ugyanolyan jól beszélni két nyelvet. Az egyik nyelv mindig fontosabb lesz. Úgy tűnik a kutatások igazolják ezt az elméletet. Egy kutatás keretein belül különböző embereket vizsgáltak meg. A vizsgált alanyok egy része két nyelven beszélt folyékonyan. Az egyik a kínai volt, mint anyanyelv, a másik az angol. Az alanyok másik csoportja csak angolul beszélt. Az kísérleti alanyoknak egyszerű feladatokat kellett angol nyelven megfejteniük. Közben mérték az agyi aktivitásukat. És különbségek mutatkoztak a vizsgált alanyok agyi tevékenysége között. A többnyelvűeknél egy bizonyos terület kifejezetten aktív volt. Az egy nyelvet beszélőknél ez a régió nem mutatott semmiféle aktivitást. Mindkét csoport ugyanolyan jól és gyorsan oldotta meg a feladatokat. Mégis a kínaiak először mindent lefordítottak anyanyelvükre…