П-рвия---е-ец е-ян-а--.
П______ м____ е я______
П-р-и-т м-с-ц е я-у-р-.
-----------------------
Първият месец е януари. 0 Pyrvi-at-me-----ye ---u-r-.P_______ m_____ y_ y_______P-r-i-a- m-s-t- y- y-n-a-i----------------------------Pyrviyat mesets ye yanuari.
Вто-и----е--ц-е -ев-уари.
В______ м____ е ф________
В-о-и-т м-с-ц е ф-в-у-р-.
-------------------------
Вторият месец е февруари. 0 Vt--iya- ---ets ye--ev-u---.V_______ m_____ y_ f________V-o-i-a- m-s-t- y- f-v-u-r-.----------------------------Vtoriyat mesets ye fevruari.
Т-е-ият-----ц е -ар-.
Т______ м____ е м____
Т-е-и-т м-с-ц е м-р-.
---------------------
Третият месец е март. 0 T--------mes--s-ye ma--.T_______ m_____ y_ m____T-e-i-a- m-s-t- y- m-r-.------------------------Tretiyat mesets ye mart.
Ш-с-и-т---сец е -ни.
Ш______ м____ е ю___
Ш-с-и-т м-с-ц е ю-и-
--------------------
Шестият месец е юни. 0 Sh-sti--t mes-ts -- y-ni.S________ m_____ y_ y____S-e-t-y-t m-s-t- y- y-n-.-------------------------Shestiyat mesets ye yuni.
ап---,--------н-.
а_____ м__ и ю___
а-р-л- м-й и ю-и-
-----------------
април, май и юни. 0 april, -a- i -uni.a_____ m__ i y____a-r-l- m-y i y-n-.------------------april, may i yuni.
о-то--ри,-н--мвр- и де---вр-.
о________ н______ и д________
о-т-м-р-, н-е-в-и и д-к-м-р-.
-----------------------------
октомври, ноември и декември. 0 o-to-vri- noemvri-- d-ke-v--.o________ n______ i d________o-t-m-r-, n-e-v-i i d-k-m-r-.-----------------------------oktomvri, noemvri i dekemvri.
Az anyanyelvünk az első nyelv amit megtanulunk.
Ez tudat alatt történik, tehát észre sem vesszük.
A legtöbb embernek csak egy anyanyelve van.
Az összes többi nyelvet idegen nyelvként tanulják.
Természetesen léteznek olyan emberek, akik több nyelvvel nőnek fel.
Ők azonban legtöbbször nem egyformán beszélik ezeket a nyelveket.
Sokszor máshogyan is használják ezeket a nyelveket.
Az egyiket például a munka közben használják.
A másikat pedig otthon.
Az, hogy milyen jól beszélünk egy nyelvet, különböző tényezőktől függ.
Ha kis gyerekként tanuljuk meg, akkor legtöbbször nagyon jól beszéljük.
Beszédközpontunk ezekben az életévekben a leghatékonyabb.
Az is fontos még, hogy milyen gyakran beszélünk egy nyelvet.
Minél többször használjuk, annál jobban beszéljük.
Kutatók viszont úgy gondolják, hogy sose vagyunk képesek ugyanolyan jól beszélni két nyelvet.
Az egyik nyelv mindig fontosabb lesz.
Úgy tűnik a kutatások igazolják ezt az elméletet.
Egy kutatás keretein belül különböző embereket vizsgáltak meg.
A vizsgált alanyok egy része két nyelven beszélt folyékonyan.
Az egyik a kínai volt, mint anyanyelv, a másik az angol.
Az alanyok másik csoportja csak angolul beszélt.
Az kísérleti alanyoknak egyszerű feladatokat kellett angol nyelven megfejteniük.
Közben mérték az agyi aktivitásukat.
És különbségek mutatkoztak a vizsgált alanyok agyi tevékenysége között.
A többnyelvűeknél egy bizonyos terület kifejezetten aktív volt.
Az egy nyelvet beszélőknél ez a régió nem mutatott semmiféle aktivitást.
Mindkét csoport ugyanolyan jól és gyorsan oldotta meg a feladatokat.
Mégis a kínaiak először mindent lefordítottak anyanyelvükre…