Kifejezéstár

hu Sorszámok   »   hi क्रमसूचक संख्याएँ

61 [hatvanegy]

Sorszámok

Sorszámok

६१ [इकसठ]

61 [ikasath]

क्रमसूचक संख्याएँ

[kramasoochak sankhyaen]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar hindi Lejátszás Több
Az első hónap a január. प-ल- म--ना-ज--र--है पहल- मह-न- जनवर- ह- प-ल- म-ी-ा ज-व-ी ह- ------------------- पहला महीना जनवरी है 0
pa-a-a m------ --n-var-e-h-i pahala maheena janavaree hai p-h-l- m-h-e-a j-n-v-r-e h-i ---------------------------- pahala maheena janavaree hai
A második hónap a február. दूस-- म--ना--रव-- है द-सर- मह-न- फरवर- ह- द-स-ा म-ी-ा फ-व-ी ह- -------------------- दूसरा महीना फरवरी है 0
d-----a-m-h---a -har-var---hai doosara maheena pharavaree hai d-o-a-a m-h-e-a p-a-a-a-e- h-i ------------------------------ doosara maheena pharavaree hai
A harmadik hónap a március. त-स-ा -ह-ना--ा-्च--ै त-सर- मह-न- म-र-च ह- त-स-ा म-ी-ा म-र-च ह- -------------------- तीसरा महीना मार्च है 0
t---ar----hee-- m-a--h --i teesara maheena maarch hai t-e-a-a m-h-e-a m-a-c- h-i -------------------------- teesara maheena maarch hai
A negyedik hónap az április. चौ-- म--ना-अप-रै- -ै च-थ- मह-न- अप-र-ल ह- च-थ- म-ी-ा अ-्-ै- ह- -------------------- चौथा महीना अप्रैल है 0
c--u--a ---ee-a-a-r--- h-i chautha maheena aprail hai c-a-t-a m-h-e-a a-r-i- h-i -------------------------- chautha maheena aprail hai
Az ötödik hónap a május. पाँच-ा --ी----ई है प--चव- मह-न- मई ह- प-ँ-व- म-ी-ा म- ह- ------------------ पाँचवा महीना मई है 0
p-an-ha-a---h-en--m-e- h-i paanchava maheena maee hai p-a-c-a-a m-h-e-a m-e- h-i -------------------------- paanchava maheena maee hai
A hatodik hónap a június. छ-------ा ज-- -ै छठ- मह-न- ज-न ह- छ-ा म-ी-ा ज-न ह- ---------------- छठा महीना जून है 0
c----ha --h---a--oo- -ai chhatha maheena joon hai c-h-t-a m-h-e-a j-o- h-i ------------------------ chhatha maheena joon hai
Hat hónap az egy félév. छः --ी--ं-का-आध----्--होत- है छ- मह-न-- क- आध- वर-ष ह-त- ह- छ- म-ी-ो- क- आ-ा व-्- ह-त- ह- ----------------------------- छः महीनों का आधा वर्ष होता है 0
c---h-mah----n ka aad-- v-r-- ---a --i chhah maheenon ka aadha varsh hota hai c-h-h m-h-e-o- k- a-d-a v-r-h h-t- h-i -------------------------------------- chhah maheenon ka aadha varsh hota hai
Január, február, március, जन---,-फ-वरी- म-र-च, जनवर-, फरवर-, म-र-च, ज-व-ी- फ-व-ी- म-र-च- -------------------- जनवरी, फरवरी, मार्च, 0
ja-ava--e- --a---------m-a---, janavaree, pharavaree, maarch, j-n-v-r-e- p-a-a-a-e-, m-a-c-, ------------------------------ janavaree, pharavaree, maarch,
április, május és június. अप-रै-, -ई ---ज-न अप-र-ल, मई और ज-न अ-्-ै-, म- औ- ज-न ----------------- अप्रैल, मई और जून 0
apr-il--m-e----- --on aprail, maee aur joon a-r-i-, m-e- a-r j-o- --------------------- aprail, maee aur joon
A hetedik hónap a július. स--व-ँ-म--ना-ज------ै स-तव-- मह-न- ज-ल-ई ह- स-त-ा- म-ी-ा ज-ल-ई ह- --------------------- सातवाँ महीना जुलाई है 0
s-at----n m-h-ena jul-ee hai saatavaan maheena julaee hai s-a-a-a-n m-h-e-a j-l-e- h-i ---------------------------- saatavaan maheena julaee hai
A nyolcadik hónap az augusztus. आ-वाँ--ह-ना अ---त--ै आठव-- मह-न- अगस-त ह- आ-व-ँ म-ी-ा अ-स-त ह- -------------------- आठवाँ महीना अगस्त है 0
a-tha--an ma-e--- -g--t h-i aathavaan maheena agast hai a-t-a-a-n m-h-e-a a-a-t h-i --------------------------- aathavaan maheena agast hai
A kilencedik hónap a szeptember. नवाँ म-ी-ा---त-्ब--है नव-- मह-न- स-तम-बर ह- न-ा- म-ी-ा स-त-्-र ह- --------------------- नवाँ महीना सितम्बर है 0
navaan---h--na s-tamb---hai navaan maheena sitambar hai n-v-a- m-h-e-a s-t-m-a- h-i --------------------------- navaan maheena sitambar hai
A tizedik hónap az október. द--ाँ-मह--ा --्तू-र -ै दसव-- मह-न- अक-त-बर ह- द-व-ँ म-ी-ा अ-्-ू-र ह- ---------------------- दसवाँ महीना अक्तूबर है 0
da---a-n m-hee---a-toob-- --i dasavaan maheena aktoobar hai d-s-v-a- m-h-e-a a-t-o-a- h-i ----------------------------- dasavaan maheena aktoobar hai
A tizenegyedik hónap a november. ग्-ा---ाँ-म-ी-- नव-बर -ै ग-य-रहव-- मह-न- नव-बर ह- ग-य-र-व-ँ म-ी-ा न-ं-र ह- ------------------------ ग्यारहवाँ महीना नवंबर है 0
gyaa-ah-vaan-m--e-n----v---a--h-i gyaarahavaan maheena navambar hai g-a-r-h-v-a- m-h-e-a n-v-m-a- h-i --------------------------------- gyaarahavaan maheena navambar hai
A tizenkettedik hónap a december. ब----ाँ ---ना------र--ै ब-रहव-- मह-न- द-स-बर ह- ब-र-व-ँ म-ी-ा द-स-ब- ह- ----------------------- बारहवाँ महीना दिसंबर है 0
baa---a-aa--m-he-----is--b-r -ai baarahavaan maheena disambar hai b-a-a-a-a-n m-h-e-a d-s-m-a- h-i -------------------------------- baarahavaan maheena disambar hai
Tizenkét hónap az egy év. ब--ह म--नों क--ए- वर-ष-होता-है ब-रह मह-न-- क- एक वर-ष ह-त- ह- ब-र- म-ी-ो- क- ए- व-्- ह-त- ह- ------------------------------ बारह महीनों का एक वर्ष होता है 0
b---a- -ah----- k---k var-- ho----ai baarah maheenon ka ek varsh hota hai b-a-a- m-h-e-o- k- e- v-r-h h-t- h-i ------------------------------------ baarah maheenon ka ek varsh hota hai
Július, augusztus, szeptember, ज--ाई--अ--्त, स---्--, ज-ल-ई, अगस-त, स-तम-बर, ज-ल-ई- अ-स-त- स-त-्-र- ---------------------- जुलाई, अगस्त, सितम्बर, 0
j-laee--agas-,-si-a-bar, julaee, agast, sitambar, j-l-e-, a-a-t- s-t-m-a-, ------------------------ julaee, agast, sitambar,
október, november és december. अ----ब-,-नवं-र--दि-ंबर अक-त-बर, नव-बर, द-स-बर अ-्-ू-र- न-ं-र- द-स-ब- ---------------------- अक्तूबर, नवंबर, दिसंबर 0
a-tooba----a------- ----m--r aktoobar, navambar, disambar a-t-o-a-, n-v-m-a-, d-s-m-a- ---------------------------- aktoobar, navambar, disambar

Az anyanyelv mindig a legfontosabb nyelv marad

Az anyanyelvünk az első nyelv amit megtanulunk. Ez tudat alatt történik, tehát észre sem vesszük. A legtöbb embernek csak egy anyanyelve van. Az összes többi nyelvet idegen nyelvként tanulják. Természetesen léteznek olyan emberek, akik több nyelvvel nőnek fel. Ők azonban legtöbbször nem egyformán beszélik ezeket a nyelveket. Sokszor máshogyan is használják ezeket a nyelveket. Az egyiket például a munka közben használják. A másikat pedig otthon. Az, hogy milyen jól beszélünk egy nyelvet, különböző tényezőktől függ. Ha kis gyerekként tanuljuk meg, akkor legtöbbször nagyon jól beszéljük. Beszédközpontunk ezekben az életévekben a leghatékonyabb. Az is fontos még, hogy milyen gyakran beszélünk egy nyelvet. Minél többször használjuk, annál jobban beszéljük. Kutatók viszont úgy gondolják, hogy sose vagyunk képesek ugyanolyan jól beszélni két nyelvet. Az egyik nyelv mindig fontosabb lesz. Úgy tűnik a kutatások igazolják ezt az elméletet. Egy kutatás keretein belül különböző embereket vizsgáltak meg. A vizsgált alanyok egy része két nyelven beszélt folyékonyan. Az egyik a kínai volt, mint anyanyelv, a másik az angol. Az alanyok másik csoportja csak angolul beszélt. Az kísérleti alanyoknak egyszerű feladatokat kellett angol nyelven megfejteniük. Közben mérték az agyi aktivitásukat. És különbségek mutatkoztak a vizsgált alanyok agyi tevékenysége között. A többnyelvűeknél egy bizonyos terület kifejezetten aktív volt. Az egy nyelvet beszélőknél ez a régió nem mutatott semmiféle aktivitást. Mindkét csoport ugyanolyan jól és gyorsan oldotta meg a feladatokat. Mégis a kínaiak először mindent lefordítottak anyanyelvükre…