Kifejezéstár

hu Sorszámok   »   hy դասական թվականներ

61 [hatvanegy]

Sorszámok

Sorszámok

61 [վաթսունմեկ]

61 [vat’sunmek]

դասական թվականներ

dasakan t’vakanner

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar örmény Lejátszás Több
Az első hónap a január. Ա--ջ-----իսը -ո--վա----: Ա_____ ա____ հ_______ է_ Ա-ա-ի- ա-ի-ը հ-ւ-վ-ր- է- ------------------------ Առաջին ամիսը հունվարն է: 0
Arra-in-a--s- hu-va-- e A______ a____ h______ e A-r-j-n a-i-y h-n-a-n e ----------------------- Arrajin amisy hunvarn e
A második hónap a február. Եր-ր-ր- ա-իս--փե--վ--ն-է: Ե______ ա____ փ_______ է_ Ե-կ-ո-դ ա-ի-ը փ-տ-վ-ր- է- ------------------------- Երկրորդ ամիսը փետրվարն է: 0
Ye-k---- -mis- -’-e---arn e Y_______ a____ p_________ e Y-r-r-r- a-i-y p-y-t-v-r- e --------------------------- Yerkrord amisy p’yetrvarn e
A harmadik hónap a március. Ե-րորդ---ի-ը մա-տն է: Ե_____ ա____ մ____ է_ Ե-ր-ր- ա-ի-ը մ-ր-ն է- --------------------- Երրորդ ամիսը մարտն է: 0
Ye-ro-d-a--s--m-r---e Y______ a____ m____ e Y-r-o-d a-i-y m-r-n e --------------------- Yerrord amisy martn e
A negyedik hónap az április. Չ---որդ-------ապ-ի----: Չ______ ա____ ա_____ է_ Չ-ր-ո-դ ա-ի-ը ա-ր-լ- է- ----------------------- Չորրորդ ամիսը ապրիլն է: 0
C-’v--ro-d -mis--apri-n-e C_________ a____ a_____ e C-’-o-r-r- a-i-y a-r-l- e ------------------------- Ch’vorrord amisy apriln e
Az ötödik hónap a május. Հ----րո-դ ա-իս---ա--ս--է: Հ________ ա____ մ_____ է_ Հ-ն-ե-ո-դ ա-ի-ը մ-յ-ս- է- ------------------------- Հինգերորդ ամիսը մայիսն է: 0
Hi---r-r- a-isy m----n e H________ a____ m_____ e H-n-e-o-d a-i-y m-y-s- e ------------------------ Hingerord amisy mayisn e
A hatodik hónap a június. Վ-ց----դ -մի-- հ-ւ------: Վ_______ ա____ հ______ է_ Վ-ց-ր-ր- ա-ի-ը հ-ւ-ի-ն է- ------------------------- Վեցերորդ ամիսը հունիսն է: 0
Vet--ye-----a---- -u-i-n e V__________ a____ h_____ e V-t-’-e-o-d a-i-y h-n-s- e -------------------------- Vets’yerord amisy hunisn e
Hat hónap az egy félév. Վե----իսն--ը-միա-----ե---արի-է: Վ__ ա_______ մ_____ կ__ տ___ է_ Վ-ց ա-ի-ն-ր- մ-ա-ի- կ-ս տ-ր- է- ------------------------------- Վեց ամիսները միասին կես տարի է: 0
V--s- a--sne---m-as-n-k-----r- e V____ a_______ m_____ k__ t___ e V-t-’ a-i-n-r- m-a-i- k-s t-r- e -------------------------------- Vets’ amisnery miasin kes tari e
Január, február, március, հ-ւն-----փ---վար, մ-րտ, հ_______ փ_______ մ____ հ-ւ-վ-ր- փ-տ-վ-ր- մ-ր-, ----------------------- հունվար, փետրվար, մարտ, 0
h--v-r,-p’y--rva-- m-rt, h______ p_________ m____ h-n-a-, p-y-t-v-r- m-r-, ------------------------ hunvar, p’yetrvar, mart,
április, május és június. ա-րիլ, -ա--ս, հ----ս ա_____ մ_____ հ_____ ա-ր-լ- մ-յ-ս- հ-ւ-ի- -------------------- ապրիլ, մայիս, հունիս 0
a--il,-m--is------s a_____ m_____ h____ a-r-l- m-y-s- h-n-s ------------------- april, mayis, hunis
A hetedik hónap a július. Յ-թե-ո-դ--մի-- հ--լ-սն է: Յ_______ ա____ հ______ է_ Յ-թ-ր-ր- ա-ի-ը հ-ւ-ի-ն է- ------------------------- Յոթերորդ ամիսը հուլիսն է: 0
Yo----ror- -mi-- hu-i-- e Y_________ a____ h_____ e Y-t-y-r-r- a-i-y h-l-s- e ------------------------- Yot’yerord amisy hulisn e
A nyolcadik hónap az augusztus. ՈՒթ---րդ ա-----օգ-ստ-սն է: Ո_______ ա____ օ_______ է_ Ո-թ-ր-ր- ա-ի-ը օ-ո-տ-ս- է- -------------------------- ՈՒթերորդ ամիսը օգոստոսն է: 0
Ut’y-ror- -m-s------t--n e U________ a____ o_______ e U-’-e-o-d a-i-y o-o-t-s- e -------------------------- Ut’yerord amisy ogostosn e
A kilencedik hónap a szeptember. Ին--որ- -միս-----տեմ--րն է: Ի______ ա____ ս_________ է_ Ի-ե-ո-դ ա-ի-ը ս-պ-ե-բ-ր- է- --------------------------- Իներորդ ամիսը սեպտեմբերն է: 0
Iner-rd--m--y --pt-m---n-e I______ a____ s_________ e I-e-o-d a-i-y s-p-e-b-r- e -------------------------- Inerord amisy septembern e
A tizedik hónap az október. Տ-ս-ե--րդ-ամ--ը -ո-տ--բ-րն-է: Տ________ ա____ հ_________ է_ Տ-ս-ե-ո-դ ա-ի-ը հ-կ-ե-բ-ր- է- ----------------------------- Տասներորդ ամիսը հոկտեմբերն է: 0
Ta--e-o-d a---y ho---m---n-e T________ a____ h_________ e T-s-e-o-d a-i-y h-k-e-b-r- e ---------------------------- Tasnerord amisy hoktembern e
A tizenegyedik hónap a november. Տ----ե--րո-դ --ի---նո--մբ-ր---: Տ___________ ա____ ն________ է_ Տ-ս-մ-կ-ր-ր- ա-ի-ը ն-յ-մ-ե-ն է- ------------------------------- Տասնմեկերորդ ամիսը նոյեմբերն է: 0
Ta-nme-e---------- --y--be-n e T___________ a____ n________ e T-s-m-k-r-r- a-i-y n-y-m-e-n e ------------------------------ Tasnmekerord amisy noyembern e
A tizenkettedik hónap a december. Տ--նե---ւ-ր-որ- ամի-ը-դե--ե----- է: Տ______________ ա____ դ_________ է_ Տ-ս-ե-կ-ւ-ր-ո-դ ա-ի-ը դ-կ-ե-բ-ր- է- ----------------------------------- Տասներկուերրորդ ամիսը դեկտեմբերն է: 0
T--ner--e-r-rd--------ek--m-er- e T_____________ a____ d_________ e T-s-e-k-e-r-r- a-i-y d-k-e-b-r- e --------------------------------- Tasnerkuerrord amisy dektembern e
Tizenkét hónap az egy év. Տ---երկ-ւ ամիս--ր-----սին -եկ-տարի է: Տ________ ա_______ մ_____ մ__ տ___ է_ Տ-ս-ե-կ-ւ ա-ի-ն-ր- մ-ա-ի- մ-կ տ-ր- է- ------------------------------------- Տասներկու ամիսները միասին մեկ տարի է: 0
T----rk- -m------ -iasin --k t-ri e T_______ a_______ m_____ m__ t___ e T-s-e-k- a-i-n-r- m-a-i- m-k t-r- e ----------------------------------- Tasnerku amisnery miasin mek tari e
Július, augusztus, szeptember, հ--լ-----գո--ոս,-ս-------ր հ______ օ_______ ս________ հ-ւ-ի-, օ-ո-տ-ս- ս-պ-ե-բ-ր -------------------------- հուլիս, օգոստոս, սեպտեմբեր 0
hul-s- -g--to-,--ept--ber h_____ o_______ s________ h-l-s- o-o-t-s- s-p-e-b-r ------------------------- hulis, ogostos, september
október, november és december. հոկտե-բե-- ն-յե----- -ե---մ--ր հ_________ ն________ դ________ հ-կ-ե-բ-ր- ն-յ-մ-ե-, դ-կ-ե-բ-ր ------------------------------ հոկտեմբեր, նոյեմբեր, դեկտեմբեր 0
ho-----er- --y--b--- dekte-b-r h_________ n________ d________ h-k-e-b-r- n-y-m-e-, d-k-e-b-r ------------------------------ hoktember, noyember, dektember

Az anyanyelv mindig a legfontosabb nyelv marad

Az anyanyelvünk az első nyelv amit megtanulunk. Ez tudat alatt történik, tehát észre sem vesszük. A legtöbb embernek csak egy anyanyelve van. Az összes többi nyelvet idegen nyelvként tanulják. Természetesen léteznek olyan emberek, akik több nyelvvel nőnek fel. Ők azonban legtöbbször nem egyformán beszélik ezeket a nyelveket. Sokszor máshogyan is használják ezeket a nyelveket. Az egyiket például a munka közben használják. A másikat pedig otthon. Az, hogy milyen jól beszélünk egy nyelvet, különböző tényezőktől függ. Ha kis gyerekként tanuljuk meg, akkor legtöbbször nagyon jól beszéljük. Beszédközpontunk ezekben az életévekben a leghatékonyabb. Az is fontos még, hogy milyen gyakran beszélünk egy nyelvet. Minél többször használjuk, annál jobban beszéljük. Kutatók viszont úgy gondolják, hogy sose vagyunk képesek ugyanolyan jól beszélni két nyelvet. Az egyik nyelv mindig fontosabb lesz. Úgy tűnik a kutatások igazolják ezt az elméletet. Egy kutatás keretein belül különböző embereket vizsgáltak meg. A vizsgált alanyok egy része két nyelven beszélt folyékonyan. Az egyik a kínai volt, mint anyanyelv, a másik az angol. Az alanyok másik csoportja csak angolul beszélt. Az kísérleti alanyoknak egyszerű feladatokat kellett angol nyelven megfejteniük. Közben mérték az agyi aktivitásukat. És különbségek mutatkoztak a vizsgált alanyok agyi tevékenysége között. A többnyelvűeknél egy bizonyos terület kifejezetten aktív volt. Az egy nyelvet beszélőknél ez a régió nem mutatott semmiféle aktivitást. Mindkét csoport ugyanolyan jól és gyorsan oldotta meg a feladatokat. Mégis a kínaiak először mindent lefordítottak anyanyelvükre…