Kifejezéstár

hu Kérdések 1   »   be Задаваць пытанні 1

62 [hatvankettő]

Kérdések 1

Kérdések 1

62 [шэсцьдзесят два]

62 [shests’dzesyat dva]

Задаваць пытанні 1

[Zadavats’ pytannі 1]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar belorusz Lejátszás Több
tanulni ву-ыцца вучыцца в-ч-ц-а ------- вучыцца 0
v---y-s-sa vuchytstsa v-c-y-s-s- ---------- vuchytstsa
Az iskolások sokat tanulnak? В---і ву----- ш--т? Вучні вучацца шмат? В-ч-і в-ч-ц-а ш-а-? ------------------- Вучні вучацца шмат? 0
V-c-n--vuch---t-- sh---? Vuchnі vuchatstsa shmat? V-c-n- v-c-a-s-s- s-m-t- ------------------------ Vuchnі vuchatstsa shmat?
Nem, keveset tanulnak. Н-, яны-ву-а-ца ---а. Не, яны вучацца мала. Н-, я-ы в-ч-ц-а м-л-. --------------------- Не, яны вучацца мала. 0
Ne,-y-ny -u--a---sa-m-l-. Ne, yany vuchatstsa mala. N-, y-n- v-c-a-s-s- m-l-. ------------------------- Ne, yany vuchatstsa mala.
kérdezni п--а-ь пытаць п-т-ц- ------ пытаць 0
p-t-t-’ pytats’ p-t-t-’ ------- pytats’
Sokszor megkérdezi ön a tanárt? В------а п-таеце---ст--ні-а? Вы часта пытаеце настаўніка? В- ч-с-а п-т-е-е н-с-а-н-к-? ---------------------------- Вы часта пытаеце настаўніка? 0
V----a-t------et----a-t---і--? Vy chasta pytaetse nastaunіka? V- c-a-t- p-t-e-s- n-s-a-n-k-? ------------------------------ Vy chasta pytaetse nastaunіka?
Nem, nem kérdezem sokszor. Н-,---пы-а---г--няч-с-а. Не, я пытаю яго нячаста. Н-, я п-т-ю я-о н-ч-с-а- ------------------------ Не, я пытаю яго нячаста. 0
N-- ya -y---u ya---ny---as--. Ne, ya pytayu yago nyachasta. N-, y- p-t-y- y-g- n-a-h-s-a- ----------------------------- Ne, ya pytayu yago nyachasta.
válaszolni а-к--в-ць адказваць а-к-з-а-ь --------- адказваць 0
a---z---s’ adkazvats’ a-k-z-a-s- ---------- adkazvats’
Válaszoljon kérem! А-ка------- к-лі -аск-. Адказвайце, калі ласка. А-к-з-а-ц-, к-л- л-с-а- ----------------------- Адказвайце, калі ласка. 0
A-k--vay-se- k-lі l-s--. Adkazvaytse, kalі laska. A-k-z-a-t-e- k-l- l-s-a- ------------------------ Adkazvaytse, kalі laska.
Válaszolok. Я ад---в-ю. Я адказваю. Я а-к-з-а-. ----------- Я адказваю. 0
Ya-adka-vay-. Ya adkazvayu. Y- a-k-z-a-u- ------------- Ya adkazvayu.
dolgozni п-ац-в--ь працаваць п-а-а-а-ь --------- працаваць 0
pr-tsa--ts’ pratsavats’ p-a-s-v-t-’ ----------- pratsavats’
Éppen dolgozik? Ён-ц-пе--прац--? Ён цяпер працуе? Ё- ц-п-р п-а-у-? ---------------- Ён цяпер працуе? 0
En-ts-ap-------sue? En tsyaper pratsue? E- t-y-p-r p-a-s-e- ------------------- En tsyaper pratsue?
Igen, éppen dolgozik. Т--, ё---я-ер-----уе. Так, ён цяпер працуе. Т-к- ё- ц-п-р п-а-у-. --------------------- Так, ён цяпер працуе. 0
T-k,-y-- t---pe- --a--u-. Tak, yon tsyaper pratsue. T-k- y-n t-y-p-r p-a-s-e- ------------------------- Tak, yon tsyaper pratsue.
jönni пр--о-з-ць прыходзіць п-ы-о-з-ц- ---------- прыходзіць 0
p-y-h---і-s’ prykhodzіts’ p-y-h-d-і-s- ------------ prykhodzіts’
Jönnek önök? В- -рый-з--е? Вы прыйдзеце? В- п-ы-д-е-е- ------------- Вы прыйдзеце? 0
Vy-p-yydze--e? Vy pryydzetse? V- p-y-d-e-s-? -------------- Vy pryydzetse?
Igen, mindjárt jövünk. Т-к, -- --ра------д---. Так, мы зараз прыйдзем. Т-к- м- з-р-з п-ы-д-е-. ----------------------- Так, мы зараз прыйдзем. 0
T-k, my--a-a-------z--. Tak, my zaraz pryydzem. T-k- m- z-r-z p-y-d-e-. ----------------------- Tak, my zaraz pryydzem.
lakni жы-ь жыць ж-ц- ---- жыць 0
zh-t-’ zhyts’ z-y-s- ------ zhyts’
Berlinben lakik? В- ---яц- --Б-р--не? Вы жывяце ў Берліне? В- ж-в-ц- ў Б-р-і-е- -------------------- Вы жывяце ў Берліне? 0
V---h---atse u-Ber--n-? Vy zhyvyatse u Berlіne? V- z-y-y-t-e u B-r-і-e- ----------------------- Vy zhyvyatse u Berlіne?
Igen, Berlinben lakom. Та-, я -ы-- ў-Б-р----. Так, я жыву ў Берліне. Т-к- я ж-в- ў Б-р-і-е- ---------------------- Так, я жыву ў Берліне. 0
T-k, -- ---v--u--e-l---. Tak, ya zhyvu u Berlіne. T-k- y- z-y-u u B-r-і-e- ------------------------ Tak, ya zhyvu u Berlіne.

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Aki beszélni akar annak írnia is kell!

Idegen nyelveket megtanulni nem mindig egyszerű feladat. Az elején különösen a kiejtés okoz sokszor problémát a diákok számára. Sokan közülük nem mernek mondatokat kimondani az idegen nyelven. Túlságosan is félnek attól, hogy hibákat követnek el. Az ilyen diákok számára az írás jelenthet megoldást. Ugyanis aki helyesen akar beszélni, annak minél többet kell írnia! Az írás segít nekünk abban, hogy megszokjunk egy idegen nyelvet. Ennek több oka is van. Az írás másként működik mint a beszéd. Ez egy sokkal összetettebb folyamat. Írás közben többet gondolkodunk azon, hogy mely szavakat válasszuk. Ezáltal agyunk sokkal intenzívebben fogalakozik az új nyelvvel. Továbbá írás közben sokkal kiegyensúlyozottabbak vagyunk. Nincsen velünk senki aki válaszra várna. Így lassan elveszíthetjük félelmünket az új nyelvvel szemben. Az írás emellett a kreativitást is segíti. Szabadabban érezzük magunkat és inkább játszunk az új nyelvvel. Az írás több időt is biztosít nekünk mint a beszéd. És támogatja az emlékező képességünket is! Az írás legnagyobb előnye viszont a távolságtartó formája. Ez annyit jelent, hogy a írásunk eredményét pontosan látjuk. Mindent világosan magunk előtt látunk. Így hibáinkat magunk tudjuk javítani és eközben tanulunk is. Azt, hogy miket írunk az új nyelven tulajdonképpen teljesen mindegy. A fontos az, hogy rendszeresen fogalmazzunk egész mondatokat. Aki ezt gyakorolni akarja, kereshet magának egy külföldi levélbarátot. Aztán valamikor találkozhat vele személyesen is. Meg fogja látni: A beszéd most már sokkal könnyebben megy!