Kifejezéstár

hu Kérdések 1   »   bg Задаване на въпроси 1

62 [hatvankettő]

Kérdések 1

Kérdések 1

62 [шейсет и две]

62 [sheyset i dve]

Задаване на въпроси 1

Zadavane na vyprosi 1

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar bolgár Lejátszás Több
tanulni уча у__ у-а --- уча 0
u--a u___ u-h- ---- ucha
Az iskolások sokat tanulnak? У-ени--те у-а--л---н--о? У________ у___ л_ м_____ У-е-и-и-е у-а- л- м-о-о- ------------------------ Учениците учат ли много? 0
Uch-n---it---c--- l---nog-? U__________ u____ l_ m_____ U-h-n-t-i-e u-h-t l- m-o-o- --------------------------- Uchenitsite uchat li mnogo?
Nem, keveset tanulnak. Не,-те---а--ма-к-. Н__ т_ у___ м_____ Н-, т- у-а- м-л-о- ------------------ Не, те учат малко. 0
Ne---e-u-h-- m---o. N__ t_ u____ m_____ N-, t- u-h-t m-l-o- ------------------- Ne, te uchat malko.
kérdezni п---м п____ п-т-м ----- питам 0
pi-am p____ p-t-m ----- pitam
Sokszor megkérdezi ön a tanárt? Чест- л- --та-е у--теля? Ч____ л_ п_____ у_______ Ч-с-о л- п-т-т- у-и-е-я- ------------------------ Често ли питате учителя? 0
C-e-t---i p-t----u----e-ya? C_____ l_ p_____ u_________ C-e-t- l- p-t-t- u-h-t-l-a- --------------------------- Chesto li pitate uchitelya?
Nem, nem kérdezem sokszor. Н-, а- не г---и--м ч-с--. Н__ а_ н_ г_ п____ ч_____ Н-, а- н- г- п-т-м ч-с-о- ------------------------- Не, аз не го питам често. 0
N-,-az ----- p--a--c-e---. N__ a_ n_ g_ p____ c______ N-, a- n- g- p-t-m c-e-t-. -------------------------- Ne, az ne go pitam chesto.
válaszolni от-ов---м о________ о-г-в-р-м --------- отговарям 0
o--o-ar--m o_________ o-g-v-r-a- ---------- otgovaryam
Válaszoljon kérem! О--о---ет-- мо--. О__________ м____ О-г-в-р-т-, м-л-. ----------------- Отговорете, моля. 0
Ot---o-et-- --l-a. O__________ m_____ O-g-v-r-t-, m-l-a- ------------------ Otgovorete, molya.
Válaszolok. Аз --г-варям. А_ о_________ А- о-г-в-р-м- ------------- Аз отговарям. 0
Az o---v--yam. A_ o__________ A- o-g-v-r-a-. -------------- Az otgovaryam.
dolgozni раб-тя р_____ р-б-т- ------ работя 0
rabotya r______ r-b-t-a ------- rabotya
Éppen dolgozik? Той--а-от--ли се--? Т__ р_____ л_ с____ Т-й р-б-т- л- с-г-? ------------------- Той работи ли сега? 0
Toy---boti li -eg-? T__ r_____ l_ s____ T-y r-b-t- l- s-g-? ------------------- Toy raboti li sega?
Igen, éppen dolgozik. Да- --й раб-т--се--. Д__ т__ р_____ с____ Д-, т-й р-б-т- с-г-. -------------------- Да, той работи сега. 0
D-, -o- rab-ti -e-a. D__ t__ r_____ s____ D-, t-y r-b-t- s-g-. -------------------- Da, toy raboti sega.
jönni идвам и____ и-в-м ----- идвам 0
i---m i____ i-v-m ----- idvam
Jönnek önök? И-вате ли? И_____ л__ И-в-т- л-? ---------- Идвате ли? 0
I-vat- -i? I_____ l__ I-v-t- l-? ---------- Idvate li?
Igen, mindjárt jövünk. Да--в--на-- идв-м-. Д__ в______ и______ Д-, в-д-а-а и-в-м-. ------------------- Да, веднага идваме. 0
Da- v-dnaga---va-e. D__ v______ i______ D-, v-d-a-a i-v-m-. ------------------- Da, vednaga idvame.
lakni живея ж____ ж-в-я ----- живея 0
z-iv--a z______ z-i-e-a ------- zhiveya
Berlinben lakik? В Б--лин -и ж-в-е-е? В Б_____ л_ ж_______ В Б-р-и- л- ж-в-е-е- -------------------- В Берлин ли живеете? 0
V-Berl-n--i -h-v---e? V B_____ l_ z________ V B-r-i- l- z-i-e-t-? --------------------- V Berlin li zhiveete?
Igen, Berlinben lakom. Да, аз---в-- в --р-ин. Д__ а_ ж____ в Б______ Д-, а- ж-в-я в Б-р-и-. ---------------------- Да, аз живея в Берлин. 0
Da- -- z-i-eya-v--erlin. D__ a_ z______ v B______ D-, a- z-i-e-a v B-r-i-. ------------------------ Da, az zhiveya v Berlin.

Aki beszélni akar annak írnia is kell!

Idegen nyelveket megtanulni nem mindig egyszerű feladat. Az elején különösen a kiejtés okoz sokszor problémát a diákok számára. Sokan közülük nem mernek mondatokat kimondani az idegen nyelven. Túlságosan is félnek attól, hogy hibákat követnek el. Az ilyen diákok számára az írás jelenthet megoldást. Ugyanis aki helyesen akar beszélni, annak minél többet kell írnia! Az írás segít nekünk abban, hogy megszokjunk egy idegen nyelvet. Ennek több oka is van. Az írás másként működik mint a beszéd. Ez egy sokkal összetettebb folyamat. Írás közben többet gondolkodunk azon, hogy mely szavakat válasszuk. Ezáltal agyunk sokkal intenzívebben fogalakozik az új nyelvvel. Továbbá írás közben sokkal kiegyensúlyozottabbak vagyunk. Nincsen velünk senki aki válaszra várna. Így lassan elveszíthetjük félelmünket az új nyelvvel szemben. Az írás emellett a kreativitást is segíti. Szabadabban érezzük magunkat és inkább játszunk az új nyelvvel. Az írás több időt is biztosít nekünk mint a beszéd. És támogatja az emlékező képességünket is! Az írás legnagyobb előnye viszont a távolságtartó formája. Ez annyit jelent, hogy a írásunk eredményét pontosan látjuk. Mindent világosan magunk előtt látunk. Így hibáinkat magunk tudjuk javítani és eközben tanulunk is. Azt, hogy miket írunk az új nyelven tulajdonképpen teljesen mindegy. A fontos az, hogy rendszeresen fogalmazzunk egész mondatokat. Aki ezt gyakorolni akarja, kereshet magának egy külföldi levélbarátot. Aztán valamikor találkozhat vele személyesen is. Meg fogja látni: A beszéd most már sokkal könnyebben megy!