Kifejezéstár

hu Kérdések 1   »   ka კითხვის დასმა 1

62 [hatvankettő]

Kérdések 1

Kérdések 1

62 [სამოცდაორი]

62 [samotsdaori]

კითხვის დასმა 1

[k'itkhvis dasma 1]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar grúz Lejátszás Több
tanulni სწა-ლა ს_____ ს-ა-ლ- ------ სწავლა 0
sts'av-a s_______ s-s-a-l- -------- sts'avla
Az iskolások sokat tanulnak? მ-ს-ავ-ე-ბ----ვრ- ს-ავ-ო--ნ? მ__________ ბ____ ს_________ მ-ს-ა-ლ-ე-ი ბ-ვ-ს ს-ა-ლ-ბ-ნ- ---------------------------- მოსწავლეები ბევრს სწავლობენ? 0
mo-t---v-e-bi --v-s s---a------? m____________ b____ s___________ m-s-s-a-l-e-i b-v-s s-s-a-l-b-n- -------------------------------- mosts'avleebi bevrs sts'avloben?
Nem, keveset tanulnak. ა-ა- ი-ი-ი -ოტა----ა-ლ-ბ--. ა___ ი____ ც____ ს_________ ა-ა- ი-ი-ი ც-ტ-ს ს-ა-ლ-ბ-ნ- --------------------------- არა, ისინი ცოტას სწავლობენ. 0
a-a--i-i-- -s-t'----ts'avloben. a___ i____ t______ s___________ a-a- i-i-i t-o-'-s s-s-a-l-b-n- ------------------------------- ara, isini tsot'as sts'avloben.
kérdezni შ--ით-ვ-. შ________ შ-კ-თ-ვ-. --------- შეკითხვა. 0
shek'itk-v-. s___________ s-e-'-t-h-a- ------------ shek'itkhva.
Sokszor megkérdezi ön a tanárt? ხშ--ად ეკითხ---- --სწავლ-ბ-ლ-? ხ_____ ე________ მ____________ ხ-ი-ა- ე-ი-ხ-ბ-თ მ-ს-ა-ლ-ბ-ლ-? ------------------------------ ხშირად ეკითხებით მასწავლებელს? 0
kh-h-ra- ek-it-h---- -a-t-'a--ebel-? k_______ e__________ m______________ k-s-i-a- e-'-t-h-b-t m-s-s-a-l-b-l-? ------------------------------------ khshirad ek'itkhebit masts'avlebels?
Nem, nem kérdezem sokszor. ა-ა--მ--------ი-ა- არ ვე-ი--ები. ა___ მ_ მ__ ხ_____ ა_ ვ_________ ა-ა- მ- მ-ს ხ-ი-ა- ა- ვ-კ-თ-ე-ი- -------------------------------- არა, მე მას ხშირად არ ვეკითხები. 0
ar-- ----as---s-i----ar ve-'--kh--i. a___ m_ m__ k_______ a_ v___________ a-a- m- m-s k-s-i-a- a- v-k-i-k-e-i- ------------------------------------ ara, me mas khshirad ar vek'itkhebi.
válaszolni პას--ი პ_____ პ-ს-ხ- ------ პასუხი 0
p'---khi p_______ p-a-u-h- -------- p'asukhi
Válaszoljon kérem! მიპას--ეთ,-თუ --ი--ე--. მ_________ თ_ შ________ მ-პ-ს-ხ-თ- თ- შ-ი-ლ-ბ-. ----------------------- მიპასუხეთ, თუ შეიძლება. 0
m----s-kh-t,----sheid-l-b-. m___________ t_ s__________ m-p-a-u-h-t- t- s-e-d-l-b-. --------------------------- mip'asukhet, tu sheidzleba.
Válaszolok. ვპასუხ-ბ. ვ________ ვ-ა-უ-ო-. --------- ვპასუხობ. 0
vp--su--ob. v__________ v-'-s-k-o-. ----------- vp'asukhob.
dolgozni მ---ო-ა მ______ მ-შ-ო-ა ------- მუშაობა 0
m-s--oba m_______ m-s-a-b- -------- mushaoba
Éppen dolgozik? ის -ხლა მუშ---ს? ი_ ა___ მ_______ ი- ა-ლ- მ-შ-ო-ს- ---------------- ის ახლა მუშაობს? 0
i- -kh-- -u----b-? i_ a____ m________ i- a-h-a m-s-a-b-? ------------------ is akhla mushaobs?
Igen, éppen dolgozik. დი-ხ, -ს --ლა --შა---. დ____ ი_ ა___ მ_______ დ-ა-, ი- ა-ლ- მ-შ-ო-ს- ---------------------- დიახ, ის ახლა მუშაობს. 0
d-akh- i--ak-l- m---a-bs. d_____ i_ a____ m________ d-a-h- i- a-h-a m-s-a-b-. ------------------------- diakh, is akhla mushaobs.
jönni მ--ვლა მ_____ მ-ს-ლ- ------ მოსვლა 0
m--v-a m_____ m-s-l- ------ mosvla
Jönnek önök? მოდ-ხ-რ-? მ________ მ-დ-ხ-რ-? --------- მოდიხართ? 0
mo-i-h--t? m_________ m-d-k-a-t- ---------- modikhart?
Igen, mindjárt jövünk. დია----ვ-ნ-ახლ----მო-ა--. დ____ ჩ___ ა_____ მ______ დ-ა-, ჩ-ე- ა-ლ-ვ- მ-ვ-ლ-. ------------------------- დიახ, ჩვენ ახლავე მოვალთ. 0
di--h----v-----h-av- mo---t. d_____ c____ a______ m______ d-a-h- c-v-n a-h-a-e m-v-l-. ---------------------------- diakh, chven akhlave movalt.
lakni ცხოვრე-ა ც_______ ც-ო-რ-ბ- -------- ცხოვრება 0
tskho-reba t_________ t-k-o-r-b- ---------- tskhovreba
Berlinben lakik? თ-ვ---ბე-ლინ---ცხო-რო--? თ____ ბ_______ ც________ თ-ვ-ნ ბ-რ-ი-შ- ც-ო-რ-ბ-? ------------------------ თქვენ ბერლინში ცხოვრობთ? 0
tkven ---li--h----kho-ro--? t____ b________ t__________ t-v-n b-r-i-s-i t-k-o-r-b-? --------------------------- tkven berlinshi tskhovrobt?
Igen, Berlinben lakom. დ-ახ---ე---რლ---ი -ცხ-ვ--ბ. დ____ მ_ ბ_______ ვ________ დ-ა-, მ- ბ-რ-ი-შ- ვ-ხ-ვ-ო-. --------------------------- დიახ, მე ბერლინში ვცხოვრობ. 0
di---,-m--berl-ns-i v--khovr--. d_____ m_ b________ v__________ d-a-h- m- b-r-i-s-i v-s-h-v-o-. ------------------------------- diakh, me berlinshi vtskhovrob.

Aki beszélni akar annak írnia is kell!

Idegen nyelveket megtanulni nem mindig egyszerű feladat. Az elején különösen a kiejtés okoz sokszor problémát a diákok számára. Sokan közülük nem mernek mondatokat kimondani az idegen nyelven. Túlságosan is félnek attól, hogy hibákat követnek el. Az ilyen diákok számára az írás jelenthet megoldást. Ugyanis aki helyesen akar beszélni, annak minél többet kell írnia! Az írás segít nekünk abban, hogy megszokjunk egy idegen nyelvet. Ennek több oka is van. Az írás másként működik mint a beszéd. Ez egy sokkal összetettebb folyamat. Írás közben többet gondolkodunk azon, hogy mely szavakat válasszuk. Ezáltal agyunk sokkal intenzívebben fogalakozik az új nyelvvel. Továbbá írás közben sokkal kiegyensúlyozottabbak vagyunk. Nincsen velünk senki aki válaszra várna. Így lassan elveszíthetjük félelmünket az új nyelvvel szemben. Az írás emellett a kreativitást is segíti. Szabadabban érezzük magunkat és inkább játszunk az új nyelvvel. Az írás több időt is biztosít nekünk mint a beszéd. És támogatja az emlékező képességünket is! Az írás legnagyobb előnye viszont a távolságtartó formája. Ez annyit jelent, hogy a írásunk eredményét pontosan látjuk. Mindent világosan magunk előtt látunk. Így hibáinkat magunk tudjuk javítani és eközben tanulunk is. Azt, hogy miket írunk az új nyelven tulajdonképpen teljesen mindegy. A fontos az, hogy rendszeresen fogalmazzunk egész mondatokat. Aki ezt gyakorolni akarja, kereshet magának egy külföldi levélbarátot. Aztán valamikor találkozhat vele személyesen is. Meg fogja látni: A beszéd most már sokkal könnyebben megy!