Д-- -з---р-зб--а- -об-е.
Д__ а_ я р_______ д_____
Д-, а- я р-з-и-а- д-б-е-
------------------------
Да, аз я разбирам добре. 0 D---a- ---ra-b-ra- -----.D__ a_ y_ r_______ d_____D-, a- y- r-z-i-a- d-b-e--------------------------Da, az ya razbiram dobre.
A vak emberek hatékonyabban dolgozzák fel a beszédet
Azok az emberek akik nem képesek látni, jobban hallanak.
Ezáltal könnyebben képesek a mindennapjaikban eligazodni.
A vakok azonban a beszédet is jobban értik!
Erre az eredményre jutott több tudományos kutatás.
A kutatók szövegeket hallgattattak a tesztalanyokkal.
Ezalatt a szövegek sebességét jelentősen megnövelték.
Ennek ellenére a vak tesztalanyok képesek voltak megérteni a szövegeket.
Viszont azok a tesztalanyok, akiknek nem volt gond a látásukkal, alig értették a szövegeket.
Számukra a beszéd sebessége túl gyors volt.
Egy másik kutatás hasonló eredményre jutott.
Látó és vak tesztalanyok különböző mondatokat hallgattak meg.
A mondatok egy részét manipulálták.
Az utolsó szót kicserélték egy értelmetlen szóra.
A tesztalanyoknak értékelniük kellett a mondatokat.
El kellett dönteniük, hogy a mondatok értelmesek voltak-e van értelmetlenek.
A feladat megoldása közben vizsgálták a tesztalanyok agyi tevékenységét.
A kutatók bizonyos agyi hullámokat mértek.
Ennek segítségével mérni tudták, hogy milyen gyorsan oldotta meg az agy a feladatokat.
A vak alanyoknál egy bizonyos hullám nagyon gyorsan jelent meg.
Ez a hullám jelezte, hogy egy mondatot megvizsgáltak.
A látó alanyoknál ez a hullám sokkal később jelentkezett.
Azt, hogy a vakok miért dolgozzák fel hatékonyabban a beszédet, még nem tudják.
A kutatóknak viszont van egy elméletük.
Úgy gondolják, hogy az agyuk egy bizonyos területet intenzívebben használ.
Ez az a terület, mely a látással rendelkező embereknél a vizuális ingerekért felelős.
A vakok ezt a területet nem használják a látáshoz.
Tehát ez még ‘szabad’ egyéb feladatokra.
Ezért a vakok több kapacitással rendelkeznek a beszéd feldolgozására…