Kifejezéstár

hu Birtokos névmások 2   »   zh 物主代词2

67 [hatvanhét]

Birtokos névmások 2

Birtokos névmások 2

67[六十七]

67 [Liùshíqī]

物主代词2

wù zhǔ dàicí 2

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar kínai (egyszerűsített) Lejátszás Több
a szemüveg 眼- 眼_ 眼- -- 眼镜 0
y---ì-g y______ y-n-ì-g ------- yǎnjìng
Elfelejtette a szemüvegét. 他-把 他的----- 了 。 他 把 他_ 眼_ 忘 了 。 他 把 他- 眼- 忘 了 。 --------------- 他 把 他的 眼镜 忘 了 。 0
t- -ǎ--ā-d- -ǎn--n- -à-g--. t_ b_ t_ d_ y______ w______ t- b- t- d- y-n-ì-g w-n-l-. --------------------------- tā bǎ tā de yǎnjìng wàngle.
Hol van hát a szemüvege? 他的-眼--到- - - ? 他_ 眼_ 到_ 在 哪 ? 他- 眼- 到- 在 哪 ? -------------- 他的 眼镜 到底 在 哪 ? 0
Tā--e-yǎ-j--g --odǐ--ài n-? T_ d_ y______ d____ z__ n__ T- d- y-n-ì-g d-o-ǐ z-i n-? --------------------------- Tā de yǎnjìng dàodǐ zài nǎ?
az óra 钟,表 钟__ 钟-表 --- 钟,表 0
Zhōn-,----o Z_____ b___ Z-ō-g- b-ǎ- ----------- Zhōng, biǎo
Az órája elromlott. 他的 - 坏 了-。 他_ 表 坏 了 。 他- 表 坏 了 。 ---------- 他的 表 坏 了 。 0
t---e-biǎ-----i-e. t_ d_ b___ h______ t- d- b-ǎ- h-à-l-. ------------------ tā de biǎo huàile.
Az óra a falon van. 钟 -在-墙 上 。 钟 挂_ 墙 上 。 钟 挂- 墙 上 。 ---------- 钟 挂在 墙 上 。 0
Z-ō-- -uà-zài q-án---hà--. Z____ g__ z__ q____ s_____ Z-ō-g g-à z-i q-á-g s-à-g- -------------------------- Zhōng guà zài qiáng shàng.
az útlevél -照 护_ 护- -- 护照 0
Hùz-ào H_____ H-z-à- ------ Hùzhào
Elveszítette az útlevelét. 他----- -照 丢 了 。 他 把 他_ 护_ 丢 了 。 他 把 他- 护- 丢 了 。 --------------- 他 把 他的 护照 丢 了 。 0
t- bǎ tā de--ù--à- di--e. t_ b_ t_ d_ h_____ d_____ t- b- t- d- h-z-à- d-ū-e- ------------------------- tā bǎ tā de hùzhào diūle.
Hol van hát az ő útlevele? 他- 护- -- 在 哪里 ? 他_ 护_ 到_ 在 哪_ ? 他- 护- 到- 在 哪- ? --------------- 他的 护照 到底 在 哪里 ? 0
T- -- h--h-- d-o----ài n-l-? T_ d_ h_____ d____ z__ n____ T- d- h-z-à- d-o-ǐ z-i n-l-? ---------------------------- Tā de hùzhào dàodǐ zài nǎlǐ?
ők – övék 她--的 她___ 她-她- ---- 她–她的 0
T- ---- de T_ – t_ d_ T- – t- d- ---------- Tā – tā de
A gyerekek nem tudják megtalálni a szüleiket. 孩------找- 他----母 孩__ 不_ 找_ 他__ 父_ 孩-们 不- 找- 他-的 父- ---------------- 孩子们 不能 找到 他们的 父母 0
há-zi-e- --n-----h-od-o tāme- -- ---ǔ h_______ b_____ z______ t____ d_ f___ h-i-i-e- b-n-n- z-ǎ-d-o t-m-n d- f-m- ------------------------------------- háizimen bùnéng zhǎodào tāmen de fùmǔ
De ott jönnek már a szüleik! 但是 -们- -- 来了-! 但_ 他__ 父_ 来_ ! 但- 他-的 父- 来- ! -------------- 但是 他们的 父母 来了 ! 0
dàns---tām-n -e--ùm- lá-le! d_____ t____ d_ f___ l_____ d-n-h- t-m-n d- f-m- l-i-e- --------------------------- dànshì tāmen de fùmǔ láile!
Ön – Öné 您–您的 您___ 您-您- ---- 您–您的 0
N---–---n--e N__ – n__ d_ N-n – n-n d- ------------ Nín – nín de
Milyen volt az útja, Müller úr? 米勒-生, -的----怎么样 ? 米____ 您_ 旅_ 怎__ ? 米-先-, 您- 旅- 怎-样 ? ----------------- 米勒先生, 您的 旅行 怎么样 ? 0
mǐ --i xiān-h--g, nín --------g-zě--e---n-? m_ l__ x_________ n__ d_ l_____ z____ y____ m- l-i x-ā-s-ē-g- n-n d- l-x-n- z-n-e y-n-? ------------------------------------------- mǐ lēi xiānshēng, nín de lǚxíng zěnme yàng?
Hol van a felesége, Müller úr? 米--生--您的----- -- ? 米____ 您_ 太_ 在 哪_ ? 米-先-, 您- 太- 在 哪- ? ------------------ 米勒先生, 您的 太太 在 哪里 ? 0
Mǐ -ēi -i-n-hēn-,---n--e--à--à------nǎlǐ? M_ l__ x_________ n__ d_ t_____ z__ n____ M- l-i x-ā-s-ē-g- n-n d- t-i-à- z-i n-l-? ----------------------------------------- Mǐ lēi xiānshēng, nín de tàitài zài nǎlǐ?
Ön – Öné 您–-的 您___ 您-您- ---- 您–您的 0
N---– n-- -e N__ – n__ d_ N-n – n-n d- ------------ Nín – nín de
Milyen volt az utazás, Schmidt asszony? 施密特女士, -- 旅行 -么--? 施_____ 您_ 旅_ 怎__ ? 施-特-士- 您- 旅- 怎-样 ? ------------------ 施密特女士, 您的 旅行 怎么样 ? 0
sh--m- -è --sh-,-ní- de l-xí-g-z-n-- y-n-? s__ m_ t_ n_____ n__ d_ l_____ z____ y____ s-ī m- t- n-s-ì- n-n d- l-x-n- z-n-e y-n-? ------------------------------------------ shī mì tè nǚshì, nín de lǚxíng zěnme yàng?
Hol van a férje, Schmidt asszony? 施---士------生-在 哪--? 施_____ 您_ 先_ 在 哪_ ? 施-特-士- 您- 先- 在 哪- ? ------------------- 施密特女士, 您的 先生 在 哪里 ? 0
S-ī mì t--nǚs-ì- nín-d- xi--s---------nǎlǐ? S__ m_ t_ n_____ n__ d_ x________ z__ n____ S-ī m- t- n-s-ì- n-n d- x-ā-s-ē-g z-i n-l-? ------------------------------------------- Shī mì tè nǚshì, nín de xiānshēng zài nǎlǐ?

Genetikai mutáció miatt vagyunk képesek beszélni

A világ összes élőlénye közül csak az ember képes beszélni. Ez különböztet meg minket az állatoktól és a növényektől. Természetesen az állatok és a növények is kommunikálnak egymással. De ők nem képesek összetett szótagok formálására. Miért is tud az ember beszélni? A beszédhez különböző szervi tulajdonságokkal kell rendelkezni. Ezek a testi tulajdonságok csak az embereknél találhatók meg. De nem feltétlenül szükségszerű, hogy az embernél ezek kialakultak. Az evolúció során semmi sem történik ok nélkül. Valamikor az ember elkezdett beszélni. Hogy ez pontosan mikor volt, nem tudjuk. Valaminek azonban történnie kellet, hogy az ember elkezdett beszélni. Kutatók úgy vélik, hogy ezért genetikai mutáció a felelős. Antropológusok különböző élőlények genomjait hasonlították össze egymással. Ismert, hogy egy bizonyos gén hatással van a beszédkészségre. Azoknál az embereknél, akiknél ez a gén sérült, nehézségeik akadnak a beszéddel. Nem képesek megfelelően kifejezni magukat és rosszabbul értik meg a szavakat. Ezt a gént az embernél, a majmoknál és az egereknél is megvizsgálták. Ezek az embernél és a csimpánznál nagyon hasonlóak. Csak két kis különbség mutatható ki. Ezek a különbségek viszont az agyban jelentkeznek. Más génekkel együtt befolyásolják az agyi aktivitást. Ezáltal az ember képes beszélni, a majom viszont nem. Az emberi beszéd titkát azonban ezzel még nem fejtették meg. Ugyanis a génmutáció önmagában még nem elég ahhoz, hogy beszélni tudjunk. Tudósok az emberi génváltozatot egerekbe ültették. De emiatt még nem tudtak beszélni… A sípolásuknak viszont más hangja volt!