Kifejezéstár

hu nagy – kicsi   »   hy մեծ - փոքր

68 [hatvannyolc]

nagy – kicsi

nagy – kicsi

68 [վաթսունութ]

68 [vat’sunut’]

մեծ - փոքր

mets - p’vok’r

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar örmény Lejátszás Több
nagy és kicsi մ-ծ և -ո-ր մ__ և փ___ մ-ծ և փ-ք- ---------- մեծ և փոքր 0
m--s-yev--’-o--r m___ y__ p______ m-t- y-v p-v-k-r ---------------- mets yev p’vok’r
Az elefánt nagy. Փի-ը մ-- է: Փ___ մ__ է_ Փ-ղ- մ-ծ է- ----------- Փիղը մեծ է: 0
P’-ghy ---s e P_____ m___ e P-i-h- m-t- e ------------- P’ighy mets e
Az egér kicsi. Մ--կ------ -: Մ____ փ___ է_ Մ-ւ-ը փ-ք- է- ------------- Մուկը փոքր է: 0
Mu-- p’v-k---e M___ p______ e M-k- p-v-k-r e -------------- Muky p’vok’r e
sötét és világos մ--թ և--ուս-վոր մ___ և լ_______ մ-ւ- և լ-ւ-ա-ո- --------------- մութ և լուսավոր 0
mut’-------sa--r m___ y__ l______ m-t- y-v l-s-v-r ---------------- mut’ yev lusavor
Az éjszaka sötét. Գիշ-ր- --ւթ է: Գ_____ մ___ է_ Գ-շ-ր- մ-ւ- է- -------------- Գիշերը մութ է: 0
Gis--ry-mut’-e G______ m___ e G-s-e-y m-t- e -------------- Gishery mut’ e
A nappal világos. Օ-- -այծ-ռ -: Օ__ պ_____ է_ Օ-ը պ-յ-ա- է- ------------- Օրը պայծառ է: 0
O-y ----sar- e O__ p_______ e O-y p-y-s-r- e -------------- Ory paytsarr e
öreg és fiatal ծե----ե-իտասա-դ ծ__ և ե________ ծ-ր և ե-ի-ա-ա-դ --------------- ծեր և երիտասարդ 0
t-er-ye- ye-i-a--rd t___ y__ y_________ t-e- y-v y-r-t-s-r- ------------------- tser yev yeritasard
A mi nagyapánk nagyon öreg. Մեր-պ-պ-կը-շ-տ-ծ-ր -: Մ__ պ_____ շ__ ծ__ է_ Մ-ր պ-պ-կ- շ-տ ծ-ր է- --------------------- Մեր պապիկը շատ ծեր է: 0
Me--p---ky shat t-e--e M__ p_____ s___ t___ e M-r p-p-k- s-a- t-e- e ---------------------- Mer papiky shat tser e
70 évvel ezelőtt még fiatal volt. Յո-----ո-----ր--ա-ա---- -ր--ասարդ--ր: Յ_________ տ___ ա___ ն_ ե________ է__ Յ-թ-ն-ս-ւ- տ-ր- ա-ա- ն- ե-ի-ա-ա-դ է-: ------------------------------------- Յոթանասուն տարի առաջ նա երիտասարդ էր: 0
Y----n--u- tar--arr-j-n--y-----s--- -r Y_________ t___ a____ n_ y_________ e_ Y-t-a-a-u- t-r- a-r-j n- y-r-t-s-r- e- -------------------------------------- Yot’anasun tari arraj na yeritasard er
szép és csúnya գեղ-ցիկ---տ-եղ գ______ և տ___ գ-ղ-ց-կ և տ-ե- -------------- գեղեցիկ և տգեղ 0
g----ts’ik-y-v -g-gh g_________ y__ t____ g-g-e-s-i- y-v t-e-h -------------------- geghets’ik yev tgegh
A pillangó szép. Թ-թեռը-գե-ե-իկ է: Թ_____ գ______ է_ Թ-թ-ռ- գ-ղ-ց-կ է- ----------------- Թիթեռը գեղեցիկ է: 0
T’--’y-r----eg-e-s----e T_________ g_________ e T-i-’-e-r- g-g-e-s-i- e ----------------------- T’it’yerry geghets’ik e
A pók csúnya. Սա-դը ---- է: Ս____ տ___ է_ Ս-ր-ը տ-ե- է- ------------- Սարդը տգեղ է: 0
Sa-----geg--e S____ t____ e S-r-y t-e-h e ------------- Sardy tgegh e
kövér és sovány գ-ր-- նիհար գ__ և ն____ գ-ր և ն-հ-ր ----------- գեր և նիհար 0
ge- -e- ---ar g__ y__ n____ g-r y-v n-h-r ------------- ger yev nihar
Egy nő 100 kilóval kövér. Կի-ը----յ-ւ- կի---րա-ո- ----է: Կ___ հ______ կ_________ գ__ է_ Կ-ն- հ-ր-ո-ր կ-լ-գ-ա-ո- գ-ր է- ------------------------------ Կինը հարյուր կիլոգրամով գեր է: 0
K--y ha--u---ilogr---v---r-e K___ h_____ k_________ g__ e K-n- h-r-u- k-l-g-a-o- g-r e ---------------------------- Kiny haryur kilogramov ger e
Egy férfi 50 kilóval sovány. Տ-ա-ա--ը-հիսու--կի---րա-ով նիհ---է: Տ_______ հ_____ կ_________ ն____ է_ Տ-ա-ա-դ- հ-ս-ւ- կ-լ-գ-ա-ո- ն-հ-ր է- ----------------------------------- Տղամարդը հիսուն կիլոգրամով նիհար է: 0
T-h-ma--y --sun k-l-gramov ---ar-e T________ h____ k_________ n____ e T-h-m-r-y h-s-n k-l-g-a-o- n-h-r e ---------------------------------- Tghamardy hisun kilogramov nihar e
drága és olcsó թ--- - է-ան թ___ և է___ թ-ն- և է-ա- ----------- թանկ և էժան 0
t--n----- e--an t____ y__ e____ t-a-k y-v e-h-n --------------- t’ank yev ezhan
Az autó drága. Մեք-ն-- -ա----: Մ______ թ___ է_ Մ-ք-ն-ն թ-ն- է- --------------- Մեքենան թանկ է: 0
Me-’ye-a-----n--e M________ t____ e M-k-y-n-n t-a-k e ----------------- Mek’yenan t’ank e
Az újság olcsó. Թ---ը----ն-է: Թ____ է___ է_ Թ-ր-ը է-ա- է- ------------- Թերթը էժան է: 0
T---r-’- e-han e T_______ e____ e T-y-r-’- e-h-n e ---------------- T’yert’y ezhan e

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

MP3 magyar + örmény (1-100) MP3 örmény (1-100)

Kód csere

Egyre több ember kétnyelvűen nő fel. Több mint egy nyelven képesek beszélni. Sokan ezek közül az emberek közül gyakran váltogatják a nyelveket. Szituációtól függően döntik el, melyik nyelvet használják. A munka során például más nyelvet használnak, mint otthon. Így alkalmazkodnak a környezetükhöz. Lehetőség van ugyanakkor arra is, hogy a nyelvet spontán váltsuk. Ezt a jelenséget code-switching -nek hívják. A code-switching alatt a nyelvet beszéd közben változtatjuk. Hogy erre miért van szükség, annak számos oka lehet. Sokszor nem találjuk meg a megfelelő szót az adott nyelven. Jobban tudjuk magunkat a másik nyelven kifejezni. Lehet az is, hogy jobban érezzünk magunkat a másik nyelvben. Ezt a nyelvet válasszuk ilyenkor személyes és privát dolgokra. Van amikor nem létezik az adott nyelven egy bizonyos szó. Ebben az esetben váltani kell a nyelvet. Vagy azért váltunk nyelvet hogy ne értsenek meg. A code-switching ilyenkor úgy működik mint egy titkos nyelv. Régebben kritizálták a nyelvek keverését. Úgy gondolták, hogy egyik nyelvet sem ismeri megfelelően a használója. Manapság már másképpen tekintenek erre. A code-switching-et mint különleges nyelvi szakértelmet ismerik el. A code-switching közben hallgatni valakit nagyon érdekes lehet. Ugyanis ilyenkor sokszor nem csak a nyelvet változtatják meg. Egyéb kommunikációs elem is változik. Sokan egy másik nyelven gyorsabban, hangosabban, hangsúlyosabban beszélnek. Vagy hirtelen többet gesztikulálnak vagy több mimikát használnak. A code-switching tehát mindig egy kicsit a kultúra cseréje is…