Kifejezéstár

hu nagy – kicsi   »   sr велико – мало

68 [hatvannyolc]

nagy – kicsi

nagy – kicsi

68 [шездесет и осам]

68 [šezdeset i osam]

велико – мало

[veliko – malo]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar szerb Lejátszás Több
nagy és kicsi в-ли---и -а-о велико и мало в-л-к- и м-л- ------------- велико и мало 0
vel-ko - -a-o veliko i malo v-l-k- i m-l- ------------- veliko i malo
Az elefánt nagy. С-он ---в--и-. Слон је велик. С-о- ј- в-л-к- -------------- Слон је велик. 0
Sl-n-je-ve-ik. Slon je velik. S-o- j- v-l-k- -------------- Slon je velik.
Az egér kicsi. М-ш--е-м--ен. Миш је мален. М-ш ј- м-л-н- ------------- Миш је мален. 0
M---je -a-e-. Miš je malen. M-š j- m-l-n- ------------- Miš je malen.
sötét és világos т-м-- и -----о тамно и светло т-м-о и с-е-л- -------------- тамно и светло 0
t-m-----s-etlo tamno i svetlo t-m-o i s-e-l- -------------- tamno i svetlo
Az éjszaka sötét. Ноћ--е-та-на. Ноћ је тамна. Н-ћ ј- т-м-а- ------------- Ноћ је тамна. 0
N--- j--t-mn-. Noc- je tamna. N-c- j- t-m-a- -------------- Noć je tamna.
A nappal világos. Д-- је с--та-. Дан је светао. Д-н ј- с-е-а-. -------------- Дан је светао. 0
D-n-j---v----. Dan je svetao. D-n j- s-e-a-. -------------- Dan je svetao.
öreg és fiatal ста-----м-ад-. старо и младо. с-а-о и м-а-о- -------------- старо и младо. 0
s--r--i -l---. staro i mlado. s-a-o i m-a-o- -------------- staro i mlado.
A mi nagyapánk nagyon öreg. Н-ш -е-- је--ак----ар. Наш деда је јако стар. Н-ш д-д- ј- ј-к- с-а-. ---------------------- Наш деда је јако стар. 0
N-----da je--a----tar. Naš deda je jako star. N-š d-d- j- j-k- s-a-. ---------------------- Naš deda je jako star.
70 évvel ezelőtt még fiatal volt. П-е -- го---а био -е још-мл--. Пре 70 година био је још млад. П-е 7- г-д-н- б-о ј- ј-ш м-а-. ------------------------------ Пре 70 година био је још млад. 0
P-- 70---dina-bi- -e--o- ml--. Pre 70 godina bio je još mlad. P-e 7- g-d-n- b-o j- j-š m-a-. ------------------------------ Pre 70 godina bio je još mlad.
szép és csúnya л--о ----ж-о лепо и ружно л-п- и р-ж-о ------------ лепо и ружно 0
le-o i-r-ž-o lepo i ružno l-p- i r-ž-o ------------ lepo i ružno
A pillangó szép. Лепт-р -е ле-. Лептир је леп. Л-п-и- ј- л-п- -------------- Лептир је леп. 0
L-pt---j--lep. Leptir je lep. L-p-i- j- l-p- -------------- Leptir je lep.
A pók csúnya. Пау- -- -уж--. Паук је ружан. П-у- ј- р-ж-н- -------------- Паук је ружан. 0
Pa-- -e--u-a-. Pauk je ružan. P-u- j- r-ž-n- -------------- Pauk je ružan.
kövér és sovány дебел--и-м-шаво дебело и мршаво д-б-л- и м-ш-в- --------------- дебело и мршаво 0
d-be---i---š-vo debelo i mršavo d-b-l- i m-š-v- --------------- debelo i mršavo
Egy nő 100 kilóval kövér. Ж----од---0----- -е д-б---. Жена од 100 кила је дебела. Ж-н- о- 1-0 к-л- ј- д-б-л-. --------------------------- Жена од 100 кила је дебела. 0
Že-a----100 -i-a--e de----. Žena od 100 kila je debela. Ž-n- o- 1-0 k-l- j- d-b-l-. --------------------------- Žena od 100 kila je debela.
Egy férfi 50 kilóval sovány. Му--а-ац--д 50------је мр--в. Мушкарац од 50 кила је мршав. М-ш-а-а- о- 5- к-л- ј- м-ш-в- ----------------------------- Мушкарац од 50 кила је мршав. 0
Mu-ka-a- o---0--i-- -- -r-a-. Muškarac od 50 kila je mršav. M-š-a-a- o- 5- k-l- j- m-š-v- ----------------------------- Muškarac od 50 kila je mršav.
drága és olcsó с-у-о-и -ефт-но скупо и јефтино с-у-о и ј-ф-и-о --------------- скупо и јефтино 0
skup--i-je--i-o skupo i jeftino s-u-o i j-f-i-o --------------- skupo i jeftino
Az autó drága. А-т- ј- с---о. Ауто је скупо. А-т- ј- с-у-о- -------------- Ауто је скупо. 0
Au-o-----k-po. Auto je skupo. A-t- j- s-u-o- -------------- Auto je skupo.
Az újság olcsó. Н----- ----е---не. Новине су јефтине. Н-в-н- с- ј-ф-и-е- ------------------ Новине су јефтине. 0
N--in- su -e--i-e. Novine su jeftine. N-v-n- s- j-f-i-e- ------------------ Novine su jeftine.

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Kód csere

Egyre több ember kétnyelvűen nő fel. Több mint egy nyelven képesek beszélni. Sokan ezek közül az emberek közül gyakran váltogatják a nyelveket. Szituációtól függően döntik el, melyik nyelvet használják. A munka során például más nyelvet használnak, mint otthon. Így alkalmazkodnak a környezetükhöz. Lehetőség van ugyanakkor arra is, hogy a nyelvet spontán váltsuk. Ezt a jelenséget code-switching -nek hívják. A code-switching alatt a nyelvet beszéd közben változtatjuk. Hogy erre miért van szükség, annak számos oka lehet. Sokszor nem találjuk meg a megfelelő szót az adott nyelven. Jobban tudjuk magunkat a másik nyelven kifejezni. Lehet az is, hogy jobban érezzünk magunkat a másik nyelvben. Ezt a nyelvet válasszuk ilyenkor személyes és privát dolgokra. Van amikor nem létezik az adott nyelven egy bizonyos szó. Ebben az esetben váltani kell a nyelvet. Vagy azért váltunk nyelvet hogy ne értsenek meg. A code-switching ilyenkor úgy működik mint egy titkos nyelv. Régebben kritizálták a nyelvek keverését. Úgy gondolták, hogy egyik nyelvet sem ismeri megfelelően a használója. Manapság már másképpen tekintenek erre. A code-switching-et mint különleges nyelvi szakértelmet ismerik el. A code-switching közben hallgatni valakit nagyon érdekes lehet. Ugyanis ilyenkor sokszor nem csak a nyelvet változtatják meg. Egyéb kommunikációs elem is változik. Sokan egy másik nyelven gyorsabban, hangosabban, hangsúlyosabban beszélnek. Vagy hirtelen többet gesztikulálnak vagy több mimikát használnak. A code-switching tehát mindig egy kicsit a kultúra cseréje is…