Kifejezéstár

hu valamit akarni, kedvelni, szeretni   »   sv vilja ha något

70 [hetven]

valamit akarni, kedvelni, szeretni

valamit akarni, kedvelni, szeretni

70 [sjuttio]

vilja ha något

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar svéd Lejátszás Több
Szeretne dohányozni / rágyújtani? V--l-ni -öka? V___ n_ r____ V-l- n- r-k-? ------------- Vill ni röka? 0
Szeretne táncolni? V-ll -- -an-a? V___ n_ d_____ V-l- n- d-n-a- -------------- Vill ni dansa? 0
Szeretne sétálni? V--l n-----u------gå? V___ n_ g_ u_ o__ g__ V-l- n- g- u- o-h g-? --------------------- Vill ni gå ut och gå? 0
Szeretnék dohányozni / rágyújtani. J-- --u-le v--ja-rö-a. J__ s_____ v____ r____ J-g s-u-l- v-l-a r-k-. ---------------------- Jag skulle vilja röka. 0
Szeretnél egy cigarettát? Vill du--a-e- -iga-et-? V___ d_ h_ e_ c________ V-l- d- h- e- c-g-r-t-? ----------------------- Vill du ha en cigarett? 0
Ő tüzet szeretne. Han---ll -a ---. H__ v___ h_ e___ H-n v-l- h- e-d- ---------------- Han vill ha eld. 0
Szeretnék inni valamit. J-g-sk-lle -i--- ha n-g-- a-t -ric-a. J__ s_____ v____ h_ n____ a__ d______ J-g s-u-l- v-l-a h- n-g-t a-t d-i-k-. ------------------------------------- Jag skulle vilja ha något att dricka. 0
Szeretnék enni valamit. Jag s-u--- v--ja-äta n---t. J__ s_____ v____ ä__ n_____ J-g s-u-l- v-l-a ä-a n-g-t- --------------------------- Jag skulle vilja äta något. 0
Szeretném kicsit kipihenni magam. Ja------le-----a ---- --g li--. J__ s_____ v____ v___ m__ l____ J-g s-u-l- v-l-a v-l- m-g l-t-. ------------------------------- Jag skulle vilja vila mig lite. 0
Szeretnék kérdezni öntől valamit. Jag --ull---il---frå-a-e---å-o-. J__ s_____ v____ f____ e_ n_____ J-g s-u-l- v-l-a f-å-a e- n-g-t- -------------------------------- Jag skulle vilja fråga er något. 0
Szeretném önt megkérni valamire. J---s-ulle-v-l----e e--o---å--t. J__ s_____ v____ b_ e_ o_ n_____ J-g s-u-l- v-l-a b- e- o- n-g-t- -------------------------------- Jag skulle vilja be er om något. 0
Szeretném önt meghívni valamire. Ja--skul-e v-lj---j-d- i- -r-på -åg--. J__ s_____ v____ b____ i_ e_ p_ n_____ J-g s-u-l- v-l-a b-u-a i- e- p- n-g-t- -------------------------------------- Jag skulle vilja bjuda in er på något. 0
Mit szeretne, kérem? V-- -ill n----? V__ v___ n_ h__ V-d v-l- n- h-? --------------- Vad vill ni ha? 0
Szeretne egy kávét? Vi-- n- -a-en k-f-e? V___ n_ h_ e_ k_____ V-l- n- h- e- k-f-e- -------------------- Vill ni ha en kaffe? 0
Vagy inkább egy teát szeretne? Ell-r -kulle -i he---e---lj- -a -n -e? E____ s_____ n_ h_____ v____ h_ e_ t__ E-l-r s-u-l- n- h-l-r- v-l-a h- e- t-? -------------------------------------- Eller skulle ni hellre vilja ha en te? 0
Haza szeretnénk menni. V------l---i----å-a-h-m. V_ s_____ v____ å__ h___ V- s-u-l- v-l-a å-a h-m- ------------------------ Vi skulle vilja åka hem. 0
Szeretnétek egy taxit? V-ll -i-h------axi? V___ n_ h_ e_ t____ V-l- n- h- e- t-x-? ------------------- Vill ni ha en taxi? 0
Telefonálni szeretnének. D- vil--r--g-. D_ v___ r_____ D- v-l- r-n-a- -------------- De vill ringa. 0

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

MP3 magyar + svéd (1-100) MP3 svéd (1-100)

Két nyelv = két nyelvi centrum!

Az, hogy mikor tanulunk meg egy második nyelvet agyunk számára nem mindegy. Ez azért van, mert az agyunk más és más tárhellyel rendelkezik a különböző nyelvek számára. Nem egy helyen kerül tárolásra az összes nyelv amit megtanulunk. Azon nyelvek melyeket felnőttként tanulunk meg, saját tárhellyel rendelkeznek. Ez azt jelenti, hogy agyunk az új szabályokat egy másik helyen dolgozza fel. Nem az anyanyelvvel együtt kerülnek tárolásra. Viszont azok az emberek akik kétnyelvűen nőnek fel, csak egy területet használnak. Erre az eredményre jutott több kutatás is. Neurológusok megvizsgáltak több tesztalanyt is. Az alanyok két nyelven beszéltek folyékonyan. Az alanyok egy része azonban két nyelvvel nőtt fel. A csoport másik része viszont később tanulta meg a második nyelvet. A nyelvi feladványok közben a kutatók mérték az agyi aktivitást. Így meg tudták vizsgálni, hogy a tesztek alatt az agy mely részei dolgoztak. És azt látták hogy azok akik később tanulták meg a nyelvet, két nyelv központtal rendelkeztek! Azt, hogy ez így van, már rég óta sejtették a kutatók. Az agyi sérülésekkel rendelkező emberek különböző tünetekkel rendelkeznek. Így az agy sérülése beszédproblémákhoz is vezethet. Az érintettek ilyenkor rosszabbul tudnak szavakat kifejezni vagy megérteni. A kétnyelvű sérültek viszont néha különleges tünetekkel rendelkeznek. A nyelvi nehézségeik nem feltétlenül érintik mindkét nyelvet. Ha csak az egyik terület sérült, a másik még működhet. Ilyenkor a beteg az egyik nyelvet jobban beszéli mint a másikat. A két nyelvet ilyenkor különböző gyorsasággal tanulják meg újra. Ez bizonyítja, hogy a két nyelv nem ugyanott tárolódik. Mivel nem egyszerre lettek elsajátítva, két centrum alakult ki. Azt, hogy hogyan kezeli az agyunk a különböző nyelveket, még nem tudjuk. Az új felismerések új tanulási módszerekhez vezethetnek…