Kifejezéstár

hu valamit akarni, kedvelni, szeretni   »   zh 喜欢某事

70 [hetven]

valamit akarni, kedvelni, szeretni

valamit akarni, kedvelni, szeretni

70[七十]

70 [Qīshí]

喜欢某事

[xǐhuān mǒu shì]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar kínai (egyszerűsített) Lejátszás Több
Szeretne dohányozni / rágyújtani? 您-- 抽- 吗 ？ 您 想 抽_ 吗 ？ 您 想 抽- 吗 ？ ---------- 您 想 抽烟 吗 ？ 0
ní---i--g -hōuyā--ma? n__ x____ c______ m__ n-n x-ǎ-g c-ō-y-n m-? --------------------- nín xiǎng chōuyān ma?
Szeretne táncolni? 您---跳舞-吗 ？ 您 想 跳_ 吗 ？ 您 想 跳- 吗 ？ ---------- 您 想 跳舞 吗 ？ 0
N-- --ǎng----o-- --? N__ x____ t_____ m__ N-n x-ǎ-g t-à-w- m-? -------------------- Nín xiǎng tiàowǔ ma?
Szeretne sétálni? 您 想 去 -- - ？ 您 想 去 散_ 吗 ？ 您 想 去 散- 吗 ？ ------------ 您 想 去 散步 吗 ？ 0
Ní- ----g-q--s-------? N__ x____ q_ s____ m__ N-n x-ǎ-g q- s-n-ù m-? ---------------------- Nín xiǎng qù sànbù ma?
Szeretnék dohányozni / rágyújtani. 我-想 -烟-。 我 想 抽_ 。 我 想 抽- 。 -------- 我 想 抽烟 。 0
Wǒ--i-n---hō--ā-. W_ x____ c_______ W- x-ǎ-g c-ō-y-n- ----------------- Wǒ xiǎng chōuyān.
Szeretnél egy cigarettát? 你 - 要 -支-- 吗 ？ 你 想 要 一_ 烟 吗 ？ 你 想 要 一- 烟 吗 ？ -------------- 你 想 要 一支 烟 吗 ？ 0
Nǐ xiǎ-------y------y-n--a? N_ x____ y__ y_ z__ y__ m__ N- x-ǎ-g y-o y- z-ī y-n m-? --------------------------- Nǐ xiǎng yào yī zhī yān ma?
Ő tüzet szeretne. 他-想 要---机 。 他 想 要 打__ 。 他 想 要 打-机 。 ----------- 他 想 要 打火机 。 0
T---iǎn---à--d--uǒ-ī. T_ x____ y__ d_______ T- x-ǎ-g y-o d-h-ǒ-ī- --------------------- Tā xiǎng yào dǎhuǒjī.
Szeretnék inni valamit. 我 - --- -- 。 我 想 喝__ 东_ 。 我 想 喝-儿 东- 。 ------------ 我 想 喝点儿 东西 。 0
Wǒ-xi-ng-hē --ǎn-e--dōn---. W_ x____ h_ d___ e_ d______ W- x-ǎ-g h- d-ǎ- e- d-n-x-. --------------------------- Wǒ xiǎng hē diǎn er dōngxī.
Szeretnék enni valamit. 我-- -点儿 东西 。 我 想 吃__ 东_ 。 我 想 吃-儿 东- 。 ------------ 我 想 吃点儿 东西 。 0
Wǒ--i-n----- ---n er--ō--xī. W_ x____ c__ d___ e_ d______ W- x-ǎ-g c-ī d-ǎ- e- d-n-x-. ---------------------------- Wǒ xiǎng chī diǎn er dōngxī.
Szeretném kicsit kipihenni magam. 我 想--息 一下 。 我 想 休_ 一_ 。 我 想 休- 一- 。 ----------- 我 想 休息 一下 。 0
W- -i--g x--x- ---i-. W_ x____ x____ y_____ W- x-ǎ-g x-ū-í y-x-à- --------------------- Wǒ xiǎng xiūxí yīxià.
Szeretnék kérdezni öntől valamit. 我---问 - -- 事- 。 我 想 问 您 一_ 事_ 。 我 想 问 您 一- 事- 。 --------------- 我 想 问 您 一些 事情 。 0
W--xiǎ----èn -í---īxiē --ìq-ng. W_ x____ w__ n__ y____ s_______ W- x-ǎ-g w-n n-n y-x-ē s-ì-í-g- ------------------------------- Wǒ xiǎng wèn nín yīxiē shìqíng.
Szeretném önt megkérni valamire. 我-想-求-- 点- 事情-。 我 想 求 您 点_ 事_ 。 我 想 求 您 点- 事- 。 --------------- 我 想 求 您 点儿 事情 。 0
Wǒ xi--g---ú--ín -iǎ- -r-s-ì-í-g. W_ x____ q__ n__ d___ e_ s_______ W- x-ǎ-g q-ú n-n d-ǎ- e- s-ì-í-g- --------------------------------- Wǒ xiǎng qiú nín diǎn er shìqíng.
Szeretném önt meghívni valamire. 我-- -- 您-。 我 想 邀_ 您 。 我 想 邀- 您 。 ---------- 我 想 邀请 您 。 0
W--xi--g yā--ǐ-g-nín. W_ x____ y______ n___ W- x-ǎ-g y-o-ǐ-g n-n- --------------------- Wǒ xiǎng yāoqǐng nín.
Mit szeretne, kérem? 请问-- 要-点---- ？ 请_ 您 要 点_ 什_ ？ 请- 您 要 点- 什- ？ -------------- 请问 您 要 点儿 什么 ？ 0
Q--gwèn-----yà----n er-shénme? Q______ n__ y______ e_ s______ Q-n-w-n n-n y-o-i-n e- s-é-m-? ------------------------------ Qǐngwèn nín yàodiǎn er shénme?
Szeretne egy kávét? 您----- 吗-？ 您 要 咖_ 吗 ？ 您 要 咖- 吗 ？ ---------- 您 要 咖啡 吗 ？ 0
Nín--à--k-fēi m-? N__ y__ k____ m__ N-n y-o k-f-i m-? ----------------- Nín yào kāfēi ma?
Vagy inkább egy teát szeretne? 或者-您 -喜欢 -- ？ 或_ 您 更__ 喝_ ？ 或- 您 更-欢 喝- ？ ------------- 或者 您 更喜欢 喝茶 ？ 0
Huò-h- -í- gè-g---huān-h- ---? H_____ n__ g___ x_____ h_ c___ H-ò-h- n-n g-n- x-h-ā- h- c-á- ------------------------------ Huòzhě nín gèng xǐhuān hē chá?
Haza szeretnénk menni. 我- 想 回--。 我_ 想 回_ 。 我- 想 回- 。 --------- 我们 想 回家 。 0
Wǒmen ----g h---j--. W____ x____ h__ j___ W-m-n x-ǎ-g h-í j-ā- -------------------- Wǒmen xiǎng huí jiā.
Szeretnétek egy taxit? 你- 要 打出-- - ？ 你_ 要 打___ 吗 ？ 你- 要 打-租- 吗 ？ ------------- 你们 要 打出租车 吗 ？ 0
N---n yà--dǎ-c-ū------ --? N____ y__ d_ c____ c__ m__ N-m-n y-o d- c-ū-ū c-ē m-? -------------------------- Nǐmen yào dǎ chūzū chē ma?
Telefonálni szeretnének. 他- - 打 电话-。 他_ 想 打 电_ 。 他- 想 打 电- 。 ----------- 他们 想 打 电话 。 0
Tāmen -i-ng--- ---nh--. T____ x____ d_ d_______ T-m-n x-ǎ-g d- d-à-h-à- ----------------------- Tāmen xiǎng dǎ diànhuà.

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

MP3 magyar + kínai (egyszerűsített) (1-100) MP3 kínai (egyszerűsített) (1-100)

Két nyelv = két nyelvi centrum!

Az, hogy mikor tanulunk meg egy második nyelvet agyunk számára nem mindegy. Ez azért van, mert az agyunk más és más tárhellyel rendelkezik a különböző nyelvek számára. Nem egy helyen kerül tárolásra az összes nyelv amit megtanulunk. Azon nyelvek melyeket felnőttként tanulunk meg, saját tárhellyel rendelkeznek. Ez azt jelenti, hogy agyunk az új szabályokat egy másik helyen dolgozza fel. Nem az anyanyelvvel együtt kerülnek tárolásra. Viszont azok az emberek akik kétnyelvűen nőnek fel, csak egy területet használnak. Erre az eredményre jutott több kutatás is. Neurológusok megvizsgáltak több tesztalanyt is. Az alanyok két nyelven beszéltek folyékonyan. Az alanyok egy része azonban két nyelvvel nőtt fel. A csoport másik része viszont később tanulta meg a második nyelvet. A nyelvi feladványok közben a kutatók mérték az agyi aktivitást. Így meg tudták vizsgálni, hogy a tesztek alatt az agy mely részei dolgoztak. És azt látták hogy azok akik később tanulták meg a nyelvet, két nyelv központtal rendelkeztek! Azt, hogy ez így van, már rég óta sejtették a kutatók. Az agyi sérülésekkel rendelkező emberek különböző tünetekkel rendelkeznek. Így az agy sérülése beszédproblémákhoz is vezethet. Az érintettek ilyenkor rosszabbul tudnak szavakat kifejezni vagy megérteni. A kétnyelvű sérültek viszont néha különleges tünetekkel rendelkeznek. A nyelvi nehézségeik nem feltétlenül érintik mindkét nyelvet. Ha csak az egyik terület sérült, a másik még működhet. Ilyenkor a beteg az egyik nyelvet jobban beszéli mint a másikat. A két nyelvet ilyenkor különböző gyorsasággal tanulják meg újra. Ez bizonyítja, hogy a két nyelv nem ugyanott tárolódik. Mivel nem egyszerre lettek elsajátítva, két centrum alakult ki. Azt, hogy hogyan kezeli az agyunk a különböző nyelveket, még nem tudjuk. Az új felismerések új tanulási módszerekhez vezethetnek…