Kifejezéstár

hu valamit szabad, lehet (-hat, -het)   »   et midagi tohtima

73 [hetvenhárom]

valamit szabad, lehet (-hat, -het)

valamit szabad, lehet (-hat, -het)

73 [seitsekümmend kolm]

midagi tohtima

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar észt Lejátszás Több
Vezethetsz már autót? To-i- sa --ba a--og--sõi--? T____ s_ j___ a_____ s_____ T-h-d s- j-b- a-t-g- s-i-a- --------------------------- Tohid sa juba autoga sõita? 0
Ihatsz már alkoholt? Tohi--s- ju-a a--o-o-i ---a? T____ s_ j___ a_______ j____ T-h-d s- j-b- a-k-h-l- j-u-? ---------------------------- Tohid sa juba alkoholi juua? 0
Mehetsz már egyedül külfödre? T-hi- s---u-a -ksi -äl----a-e sõ--a? T____ s_ j___ ü___ v_________ s_____ T-h-d s- j-b- ü-s- v-l-s-a-l- s-i-a- ------------------------------------ Tohid sa juba üksi välismaale sõita? 0
szabad (-hat, -het) toh---a t______ t-h-i-a ------- tohtima 0
Dohányozhatunk itt? To--me----s-----u-tsetad-? T_____ m_ s___ s__________ T-h-m- m- s-i- s-i-s-t-d-? -------------------------- Tohime me siin suitsetada? 0
Szabad itt dohányozni? T---- -iin-s---se-ad-? T____ s___ s__________ T-h-b s-i- s-i-s-t-d-? ---------------------- Tohib siin suitsetada? 0
(Szabad) Lehet itt hitelkártyával fizetni? T-h----iin --e--i--aa----a--ak-t-? T____ s___ k______________ m______ T-h-b s-i- k-e-i-t-a-r-i-a m-k-t-? ---------------------------------- Tohib siin krediitkaardiga maksta? 0
(Szabad) Lehet itt csekkel fizetni? To-i- s--n-t--kiga makst-? T____ s___ t______ m______ T-h-b s-i- t-e-i-a m-k-t-? -------------------------- Tohib siin tšekiga maksta? 0
Csak készpénzzel lehet fizetni? T-----s---------t s-------- --k-t-? T____ s___ a_____ s________ m______ T-h-b s-i- a-n-l- s-l-r-h-s m-k-t-? ----------------------------------- Tohib siin ainult sularahas maksta? 0
Szabad telefonálnom? To-in -a-he---l h-li-t-d-? T____ m_ h_____ h_________ T-h-n m- h-t-e- h-l-s-a-a- -------------------------- Tohin ma hetkel helistada? 0
Kérdezhetek valamit? T------- -----l mi-a---küsi-a? T____ m_ h_____ m_____ k______ T-h-n m- h-t-e- m-d-g- k-s-d-? ------------------------------ Tohin ma hetkel midagi küsida? 0
Mondhatok valamit? Tohi--m- --tk---mi-agi öelda? T____ m_ h_____ m_____ ö_____ T-h-n m- h-t-e- m-d-g- ö-l-a- ----------------------------- Tohin ma hetkel midagi öelda? 0
Nem aludhat a parkban. Ta -- -oh---a--i---a-a--. T_ e_ t___ p_____ m______ T- e- t-h- p-r-i- m-g-d-. ------------------------- Ta ei tohi pargis magada. 0
Nem aludhat az autóban. T- e- tohi--uto--m--a--. T_ e_ t___ a____ m______ T- e- t-h- a-t-s m-g-d-. ------------------------ Ta ei tohi autos magada. 0
Nem aludhat a pályaudvaron. T--ei t--- r---i---m----aga--. T_ e_ t___ r__________ m______ T- e- t-h- r-n-i-a-m-s m-g-d-. ------------------------------ Ta ei tohi rongijaamas magada. 0
Leülhetünk? Toh-me-me-ist--a? T_____ m_ i______ T-h-m- m- i-t-d-? ----------------- Tohime me istuda? 0
Kaphatunk egy étlapot? Tohim- m--men-üd s-a--? T_____ m_ m_____ s_____ T-h-m- m- m-n-ü- s-a-a- ----------------------- Tohime me menüüd saada? 0
Fizethetünk külön? T-hi-- -- --al-- ma--ta? T_____ m_ e_____ m______ T-h-m- m- e-a-d- m-k-t-? ------------------------ Tohime me eraldi maksta? 0

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

MP3 magyar + észt (1-100) MP3 észt (1-100)

Hogyan tanulja meg agyunk az új szavakat

Amikor szavakat tanulunk, agyunk új tartalmakat raktároz. A tanulás viszont csak folyamatos ismétlés által működik. Az, hogy agyunk hogyan tárolja a szavakat, számos tényezőtől függ. A legfontosabb azonban az, hogy rendszeresen ismételjük a szavakat. Csak azok a szavak kerülnek tárolásra, melyeket gyakran olvasunk vagy írunk. Azt lehet mondani, hogy ezek a szavak mint képek kerülnek archiválásra. A tanulás ilyen formája a majmokra is igaz. A majmok képesek szavak ‘olvasására’, ha elégszer látják azokat. Annak ellenére hogy nem értik a szavakat, képesek megkülönböztetni őket formájuk alapján. Ahhoz, hogy egy nyelvet folyékonyan beszéljük, sok szóra van szükségünk. Ennek érdekében a szavaknak rendezett állapotban kell lenniük. Az agyunk ugyanis úgy működik, mint egy archívum. Annak érdekében, hogy gyorsan megtaláljon egy szót, tudnia kell hol keresse azt. Ezért az a jó, ha egy szót a megfelelő környezetében tanuljuk meg. Így agyunk mindig a megfelelő könyvtárat tudja kinyitni. De azt is, amit jól megtanultunk, képesek vagyunk elfelejteni. A tudás ilyenkor az aktív memóriából a passzívba vándorol. A felejtés által megszabadulunk olyan tudástól, amelyre már nincsen szükségünk. Így teremt az agyunk helyet új és fontos tartalmak számára. Ezért fontos, hogy tudásunkat rendszeresen aktivizáljuk. Az ami a passzív memóriában tárolódik, nem veszett el örökre. Ha meglátunk egy elfelejtett szót, emlékszünk rá megint. Amit egyszer már megtanultunk, másodjára gyorsabban fogjuk megtanulni. Aki a szókincsét bővíteni kívánja, a hobbijait is bővítenie kell. Mindannyiunknak vannak bizonyos érdeklődési körei. Ezért legtöbbször ugyanazokkal a dolgokkal foglalkozunk. Egy nyelv azonban sok különböző szóterületből áll. Akit a politika érdekel, néha elővehet egy sportújságot is!