Amikor szavakat tanulunk, agyunk új tartalmakat raktároz.
A tanulás viszont csak folyamatos ismétlés által működik.
Az, hogy agyunk hogyan tárolja a szavakat, számos tényezőtől függ.
A legfontosabb azonban az, hogy rendszeresen ismételjük a szavakat.
Csak azok a szavak kerülnek tárolásra, melyeket gyakran olvasunk vagy írunk.
Azt lehet mondani, hogy ezek a szavak mint képek kerülnek archiválásra.
A tanulás ilyen formája a majmokra is igaz.
A majmok képesek szavak ‘olvasására’, ha elégszer látják azokat.
Annak ellenére hogy nem értik a szavakat, képesek megkülönböztetni őket formájuk alapján.
Ahhoz, hogy egy nyelvet folyékonyan beszéljük, sok szóra van szükségünk.
Ennek érdekében a szavaknak rendezett állapotban kell lenniük.
Az agyunk ugyanis úgy működik, mint egy archívum.
Annak érdekében, hogy gyorsan megtaláljon egy szót, tudnia kell hol keresse azt.
Ezért az a jó, ha egy szót a megfelelő környezetében tanuljuk meg.
Így agyunk mindig a megfelelő könyvtárat tudja kinyitni.
De azt is, amit jól megtanultunk, képesek vagyunk elfelejteni.
A tudás ilyenkor az aktív memóriából a passzívba vándorol.
A felejtés által megszabadulunk olyan tudástól, amelyre már nincsen szükségünk.
Így teremt az agyunk helyet új és fontos tartalmak számára.
Ezért fontos, hogy tudásunkat rendszeresen aktivizáljuk.
Az ami a passzív memóriában tárolódik, nem veszett el örökre.
Ha meglátunk egy elfelejtett szót, emlékszünk rá megint.
Amit egyszer már megtanultunk, másodjára gyorsabban fogjuk megtanulni.
Aki a szókincsét bővíteni kívánja, a hobbijait is bővítenie kell.
Mindannyiunknak vannak bizonyos érdeklődési körei.
Ezért legtöbbször ugyanazokkal a dolgokkal foglalkozunk.
Egy nyelv azonban sok különböző szóterületből áll.
Akit a politika érdekel, néha elővehet egy sportújságot is!