Kifejezéstár

hu Melléknevek 2   »   kn ಗುಣವಾಚಕಗಳು ೨

79 [hetvenkilenc]

Melléknevek 2

Melléknevek 2

೭೯ [ಎಪ್ಪತ್ತೊಂಬತ್ತು]

79 [Eppattombattu]

ಗುಣವಾಚಕಗಳು ೨

[guṇavācakagaḷu -2.]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar kannada Lejátszás Több
Egy kék ruha van rajtam. ನ----ಒ-ದು---ಲ- ಅ--ಿ----ು-ಧರಿಸಿದ-ದೇ-ೆ. ನಾ_ ಒಂ_ ನೀ_ ಅಂ____ ಧ______ ನ-ನ- ಒ-ದ- ನ-ಲ- ಅ-ಗ-ಯ-್-ು ಧ-ಿ-ಿ-್-ೇ-ೆ- ------------------------------------- ನಾನು ಒಂದು ನೀಲಿ ಅಂಗಿಯನ್ನು ಧರಿಸಿದ್ದೇನೆ. 0
N--u---d--nīl----g-yan------r--iddē--. N___ o___ n___ a________ d____________ N-n- o-d- n-l- a-g-y-n-u d-a-i-i-d-n-. -------------------------------------- Nānu ondu nīli aṅgiyannu dharisiddēne.
Egy piros ruha van rajtam. ನ--ು------ಕ---ು-ಅಂ--ಯನ್ನ- ಧ--ಸಿ-್ದ-ನ-. ನಾ_ ಒಂ_ ಕೆಂ_ ಅಂ____ ಧ______ ನ-ನ- ಒ-ದ- ಕ-ಂ-ು ಅ-ಗ-ಯ-್-ು ಧ-ಿ-ಿ-್-ೇ-ೆ- -------------------------------------- ನಾನು ಒಂದು ಕೆಂಪು ಅಂಗಿಯನ್ನು ಧರಿಸಿದ್ದೇನೆ. 0
N--- o-d- ke-p--aṅg--annu d---is--dē--. N___ o___ k____ a________ d____________ N-n- o-d- k-m-u a-g-y-n-u d-a-i-i-d-n-. --------------------------------------- Nānu ondu kempu aṅgiyannu dharisiddēne.
Egy zöld ruha van rajtam. ನ-ನ- ಒ-ದು ಹ-ಿ-ು-ಅ----ನ--- -ರಿಸಿ-್--ನೆ. ನಾ_ ಒಂ_ ಹ__ ಅಂ____ ಧ______ ನ-ನ- ಒ-ದ- ಹ-ಿ-ು ಅ-ಗ-ಯ-್-ು ಧ-ಿ-ಿ-್-ೇ-ೆ- -------------------------------------- ನಾನು ಒಂದು ಹಸಿರು ಅಂಗಿಯನ್ನು ಧರಿಸಿದ್ದೇನೆ. 0
N-nu--nd- ---i-u ---iya-nu --ar---ddēne. N___ o___ h_____ a________ d____________ N-n- o-d- h-s-r- a-g-y-n-u d-a-i-i-d-n-. ---------------------------------------- Nānu ondu hasiru aṅgiyannu dharisiddēne.
Veszek egy fekete táskát. ನ--ು -ಂದು ಕಪ--- -ೀ-ವನ-ನ- ಕೊ-್---್ತ--ೆ. ನಾ_ ಒಂ_ ಕ__ ಚೀ____ ಕೊ______ ನ-ನ- ಒ-ದ- ಕ-್-ು ಚ-ಲ-ನ-ನ- ಕ-ಳ-ಳ-ತ-ತ-ನ-. -------------------------------------- ನಾನು ಒಂದು ಕಪ್ಪು ಚೀಲವನ್ನು ಕೊಳ್ಳುತ್ತೇನೆ. 0
Nā-u--n-- k---u-c-lavannu---ḷ-ut-ē-e. N___ o___ k____ c________ k__________ N-n- o-d- k-p-u c-l-v-n-u k-ḷ-u-t-n-. ------------------------------------- Nānu ondu kappu cīlavannu koḷḷuttēne.
Veszek egy barna táskát. ನಾ-ು---ದು ಕಂ-ು-ಚೀಲವ-್ನ--ಕೊಳ್ಳ-ತ-----. ನಾ_ ಒಂ_ ಕಂ_ ಚೀ____ ಕೊ______ ನ-ನ- ಒ-ದ- ಕ-ದ- ಚ-ಲ-ನ-ನ- ಕ-ಳ-ಳ-ತ-ತ-ನ-. ------------------------------------- ನಾನು ಒಂದು ಕಂದು ಚೀಲವನ್ನು ಕೊಳ್ಳುತ್ತೇನೆ. 0
N--- on-u-ka-du -ī-a-------oḷ----ē--. N___ o___ k____ c________ k__________ N-n- o-d- k-n-u c-l-v-n-u k-ḷ-u-t-n-. ------------------------------------- Nānu ondu kandu cīlavannu koḷḷuttēne.
Veszek egy fehér táskát. ನ-ನು-ಒಂ-- -ಿಳ--ಚ-ಲ---ನ- ಕೊ--ಳ--್--ನ-. ನಾ_ ಒಂ_ ಬಿ_ ಚೀ____ ಕೊ______ ನ-ನ- ಒ-ದ- ಬ-ಳ- ಚ-ಲ-ನ-ನ- ಕ-ಳ-ಳ-ತ-ತ-ನ-. ------------------------------------- ನಾನು ಒಂದು ಬಿಳಿ ಚೀಲವನ್ನು ಕೊಳ್ಳುತ್ತೇನೆ. 0
Nān- --d- --ḷ- -ī-ava----ko---ttēne. N___ o___ b___ c________ k__________ N-n- o-d- b-ḷ- c-l-v-n-u k-ḷ-u-t-n-. ------------------------------------ Nānu ondu biḷi cīlavannu koḷḷuttēne.
Szükségem van egy új autóra. ನನಗ--ಒ-ದ- ಹೊ- ಗ--ಿ-ಬೇ--. ನ__ ಒಂ_ ಹೊ_ ಗಾ_ ಬೇ__ ನ-ಗ- ಒ-ದ- ಹ-ಸ ಗ-ಡ- ಬ-ಕ-. ------------------------ ನನಗೆ ಒಂದು ಹೊಸ ಗಾಡಿ ಬೇಕು. 0
N-nag- -ndu-h--a----i bēku. N_____ o___ h___ g___ b____ N-n-g- o-d- h-s- g-ḍ- b-k-. --------------------------- Nanage ondu hosa gāḍi bēku.
Szükségem van egy gyors autóra. ನ----ಒ-ದು----ವ---ಗ-ಡ------. ನ__ ಒಂ_ ವೇ___ ಗಾ_ ಬೇ__ ನ-ಗ- ಒ-ದ- ವ-ಗ-ಾ- ಗ-ಡ- ಬ-ಕ-. --------------------------- ನನಗೆ ಒಂದು ವೇಗವಾದ ಗಾಡಿ ಬೇಕು. 0
Na-a-e o-du--ē-avād- g-ḍi ---u. N_____ o___ v_______ g___ b____ N-n-g- o-d- v-g-v-d- g-ḍ- b-k-. ------------------------------- Nanage ondu vēgavāda gāḍi bēku.
Szükségem van egy kényelmes autóra. ನ-ಗೆ --ದು-ಹ-ತ-ರ-ಾ- ಗ-ಡಿ--ೇಕ-. ನ__ ಒಂ_ ಹಿ_____ ಗಾ_ ಬೇ__ ನ-ಗ- ಒ-ದ- ಹ-ತ-ರ-ಾ- ಗ-ಡ- ಬ-ಕ-. ----------------------------- ನನಗೆ ಒಂದು ಹಿತಕರವಾದ ಗಾಡಿ ಬೇಕು. 0
Na-a-e o--u------a--v-------- -ē-u. N_____ o___ h___________ g___ b____ N-n-g- o-d- h-t-k-r-v-d- g-ḍ- b-k-. ----------------------------------- Nanage ondu hitakaravāda gāḍi bēku.
Ott, fent egy idős nő lakik. ಅಲ--ಿ----ೆ-ಒ-್--ವಯ-್ಸ-- -ಹ-ಳೆ ವ--ಿ---್ತ---. ಅ__ ಮೇ_ ಒ__ ವ____ ಮ__ ವಾ______ ಅ-್-ಿ ಮ-ಲ- ಒ-್- ವ-ಸ-ಸ-ದ ಮ-ಿ-ೆ ವ-ಸ-ಸ-ತ-ತ-ಳ-. ------------------------------------------- ಅಲ್ಲಿ ಮೇಲೆ ಒಬ್ಬ ವಯಸ್ಸಾದ ಮಹಿಳೆ ವಾಸಿಸುತ್ತಾಳೆ. 0
A-li --le -b---vaya-'---a---h--e-vā--s-tt---. A___ m___ o___ v_________ m_____ v___________ A-l- m-l- o-b- v-y-s-s-d- m-h-ḷ- v-s-s-t-ā-e- --------------------------------------------- Alli mēle obba vayas'sāda mahiḷe vāsisuttāḷe.
Ott, fent egy kövér nő lakik. ಅ---- --ಲೆ -ಬ-- --್--ಮಹಿಳೆ ವಾ---ು-್ತ-ಳ-. ಅ__ ಮೇ_ ಒ__ ದ__ ಮ__ ವಾ______ ಅ-್-ಿ ಮ-ಲ- ಒ-್- ದ-್- ಮ-ಿ-ೆ ವ-ಸ-ಸ-ತ-ತ-ಳ-. ---------------------------------------- ಅಲ್ಲಿ ಮೇಲೆ ಒಬ್ಬ ದಪ್ಪ ಮಹಿಳೆ ವಾಸಿಸುತ್ತಾಳೆ. 0
All---ē-- o-ba--appa ---iḷe -ā-i--tt--e. A___ m___ o___ d____ m_____ v___________ A-l- m-l- o-b- d-p-a m-h-ḷ- v-s-s-t-ā-e- ---------------------------------------- Alli mēle obba dappa mahiḷe vāsisuttāḷe.
Ott, lent egy kíváncsi nő lakik. ಅಲ್ಲಿ-ಕ--ಗ- --್---ು-ೂಹ-ವುಳ-- ---ಳ- -ಾ----ತ್ತಾ--. ಅ__ ಕೆ__ ಒ__ ಕು______ ಮ__ ವಾ______ ಅ-್-ಿ ಕ-ಳ-ೆ ಒ-್- ಕ-ತ-ಹ-ವ-ಳ-ಳ ಮ-ಿ-ೆ ವ-ಸ-ಸ-ತ-ತ-ಳ-. ------------------------------------------------ ಅಲ್ಲಿ ಕೆಳಗೆ ಒಬ್ಬ ಕುತೂಹಲವುಳ್ಳ ಮಹಿಳೆ ವಾಸಿಸುತ್ತಾಳೆ. 0
Al-- keḷag----b--k-tū-----u----m----e-v-s-su---ḷ-. A___ k_____ o___ k____________ m_____ v___________ A-l- k-ḷ-g- o-b- k-t-h-l-v-ḷ-a m-h-ḷ- v-s-s-t-ā-e- -------------------------------------------------- Alli keḷage obba kutūhalavuḷḷa mahiḷe vāsisuttāḷe.
A vendégeink kedves emberek voltak. ನಮ್ಮ-ಅತ-ಥಿ--ು -ಳ್-ೆಯ---. ನ__ ಅ____ ಒ___ ಜ__ ನ-್- ಅ-ಿ-ಿ-ಳ- ಒ-್-ೆ- ಜ-. ------------------------ ನಮ್ಮ ಅತಿಥಿಗಳು ಒಳ್ಳೆಯ ಜನ. 0
N-m----------g-ḷu o--eya----a. N_____ a_________ o_____ j____ N-m-m- a-i-h-g-ḷ- o-ḷ-y- j-n-. ------------------------------ Nam'ma atithigaḷu oḷḷeya jana.
A vendégeink udvarias emberek voltak. ನ-್ಮ-ಅತಿ-ಿ--- ವಿ-----ನ. ನ__ ಅ____ ವಿ__ ಜ__ ನ-್- ಅ-ಿ-ಿ-ಳ- ವ-ನ-ತ ಜ-. ----------------------- ನಮ್ಮ ಅತಿಥಿಗಳು ವಿನೀತ ಜನ. 0
Nam-m--a---h-ga-- --n-ta j--a. N_____ a_________ v_____ j____ N-m-m- a-i-h-g-ḷ- v-n-t- j-n-. ------------------------------ Nam'ma atithigaḷu vinīta jana.
A vendégeink érdekes emberek voltak. ನಮ್- ------ಳು ---ಾ-ಸ---- ಜನ. ನ__ ಅ____ ಸ್______ ಜ__ ನ-್- ಅ-ಿ-ಿ-ಳ- ಸ-ವ-ರ-್-ಕ- ಜ-. ---------------------------- ನಮ್ಮ ಅತಿಥಿಗಳು ಸ್ವಾರಸ್ಯಕರ ಜನ. 0
N----- -ti-hi--ḷu -vāra-ya-ara-----. N_____ a_________ s___________ j____ N-m-m- a-i-h-g-ḷ- s-ā-a-y-k-r- j-n-. ------------------------------------ Nam'ma atithigaḷu svārasyakara jana.
Kedves gyerekeim vannak. ನನ---ಮುದ್ದ- -ಕ---ಿ-್--ರ-. ನ__ ಮು__ ಮ_______ ನ-ಗ- ಮ-ದ-ದ- ಮ-್-ಳ-ದ-ದ-ರ-. ------------------------- ನನಗೆ ಮುದ್ದು ಮಕ್ಕಳಿದ್ದಾರೆ. 0
Na-----mu-d- ----a-id----. N_____ m____ m____________ N-n-g- m-d-u m-k-a-i-d-r-. -------------------------- Nanage muddu makkaḷiddāre.
De a szomszédoknak szemtelen gyerekei vannak. ಆ--ೆ -ೆ--ಮ------ಮಕ-ಕ---ತುಂಬಾ-----ರು. ಆ__ ನೆ______ ಮ___ ತುಂ_ ತುಂ___ ಆ-ರ- ನ-ರ-ಮ-ೆ-ವ- ಮ-್-ಳ- ತ-ಂ-ಾ ತ-ಂ-ರ-. ------------------------------------ ಆದರೆ ನೆರೆಮನೆಯವರ ಮಕ್ಕಳು ತುಂಬಾ ತುಂಟರು. 0
Ā--r- ---e-an--a-ara---k-a-u------ t-ṇ--r-. Ā____ n_____________ m______ t____ t_______ Ā-a-e n-r-m-n-y-v-r- m-k-a-u t-m-ā t-ṇ-a-u- ------------------------------------------- Ādare neremaneyavara makkaḷu tumbā tuṇṭaru.
Az ön gyerekei jók? ನ-ಮ-- ಮ-್ಕ---ಒಳ-----ರ-? ನಿ__ ಮ___ ಒ______ ನ-ಮ-ಮ ಮ-್-ಳ- ಒ-್-ೆ-ವ-ೆ- ----------------------- ನಿಮ್ಮ ಮಕ್ಕಳು ಒಳ್ಳೆಯವರೆ? 0
Ni--m----k-aḷu-o-ḷ---v---? N_____ m______ o__________ N-m-m- m-k-a-u o-ḷ-y-v-r-? -------------------------- Nim'ma makkaḷu oḷḷeyavare?

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

MP3 magyar + kannada (1-100) MP3 kannada (1-100)

Egy nyelv, sok különböző változat

Akkor is ha csak egy nyelvet beszélünk, sok nyelven kommunikálunk. Ugyanis egy nyelv sem egy önmagában zárt rendszer. Minden nyelvben számos dimenzió mutatkozik meg. A nyelv egy élő rendszer. A beszéd mindig a beszélgető partnerhez igazodik. Ezért változtatják az emberek a nyelvet amit beszélnek. Ezek a változások sokféle képen jelentkeznek. Minden nyelvnek megvan például a maga története. A nyelv változott az idők során és a jövőben is változni fog. Ezt onnan lehet felismerni, hogy az idős emberek máshogyan beszélnek mint a fiatalok. A legtöbb nyelvben ezen felül megtalálhatók különböző dialektusok is. A legtöbb dialektusban beszélő ember azonban képes alkalmazkodni a környezetéhez. Bizonyos helyzetekben a hivatalos nyelven beszélnek. A különböző társadalmi rétegek különböző nyelvvel rendelkeznek. A fiatalok nyelve vagy a vadászok nyelve jó példa erre. A munka világában az emberek általában máshogyan beszélnek mint otthon. Sokan munka közben szaknyelvet is használnak. A beszélt és az írott nyelvben is mutatkoznak különbségek. A beszélt nyelv sokszor sokkal egyszerűbb mint az írott. Ez a különbség nagyon nagy is lehet. Ez akkor fordul elő, amikor az írott nyelv sokáig nem változik. A nyelv használóinak ilyenkor meg kell tanulniuk a nyelv írásos formáját használni. Sokszor a nők és a férfiak nyelve is különbözik egymástól. A nyugati társadalmakban ez a különbség nem túl nagy. Vannak azonban olyan országok, ahol a nők teljesen máshogy beszélnek mint a férfiak. Vannak olyan kultúrák is ahol az udvariasságnak egyéni nyelvi formái vannak. Tehát nem is olyan egyszerű beszélni! Nagyon sok dologra kell közben egyszerre figyelnünk...