Kifejezéstár

hu Múlt 1   »   ti ሕሉፍ 1

81 [nyolcvanegy]

Múlt 1

Múlt 1

81 [ሰማንያንሓደን]

81 [semaniyaniḥadeni]

ሕሉፍ 1

[ḥilufi 1]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar tigrinya Lejátszás Több
írni ምጽሓፍ ም___ ም-ሓ- ---- ምጽሓፍ 0
m-----ḥafi m_________ m-t-’-h-a-i ----------- mits’iḥafi
Ő (férfi) egy levelet írt. ንሱ-ሓደ---ዳ--ይጽ-ፍ---። ን_ ሓ_ ደ___ ይ___ ኣ__ ን- ሓ- ደ-ዳ- ይ-ሕ- ኣ-። ------------------- ንሱ ሓደ ደብዳበ ይጽሕፍ ኣሎ። 0
ni-u-----e-de----b--yi--’--̣-fi ---። n___ ḥ___ d_______ y_________ a___ n-s- h-a-e d-b-d-b- y-t-’-h-i-i a-o- ------------------------------------ nisu ḥade debidabe yits’iḥifi alo።
És ő (nő) egy képeslapot írt. ንሳ-ውን ሓ----ታ--ጽ-ፍ ኣላ። ን____ ሓ_ ካ__ ት___ ኣ__ ን-‘-ን ሓ- ካ-ታ ት-ሕ- ኣ-። --------------------- ንሳ‘ውን ሓደ ካርታ ትጽሕፍ ኣላ። 0
n-sa-wi-- h---e---rit- tit-’iḥif--ala። n________ ḥ___ k_____ t_________ a___ n-s-‘-i-i h-a-e k-r-t- t-t-’-h-i-i a-a- --------------------------------------- nisa‘wini ḥade karita tits’iḥifi ala።
olvasni ኣ-በበ ኣ___ ኣ-በ- ---- ኣንበበ 0
anibe-e a______ a-i-e-e ------- anibebe
Ő (férfi) egy magazint olvasott. ን- ሓ- --ስ-ረ-ት---ሔት- የን----ሩ። ን_ ሓ_ ኢ____________ የ___ ኔ__ ን- ሓ- ኢ-ስ-ረ-ት-መ-ሔ-) የ-ብ- ኔ-። ---------------------------- ንሱ ሓደ ኢሉስትረይት(መጽሔት) የንብብ ኔሩ። 0
ni----̣ade ----it------i--e--’-h-ēti) ye--bi-i -ē-u። n___ ḥ___ ī________________________ y_______ n____ n-s- h-a-e ī-u-i-i-e-i-i-m-t-’-h-ē-i- y-n-b-b- n-r-። ---------------------------------------------------- nisu ḥade īlusitireyiti(mets’iḥēti) yenibibi nēru።
És ő (nő) egy könyvet olvasott. ንሳ ከኣ--ደ----ፍ ተንብ- ኔ-። ን_ ከ_ ሓ_ መ___ ተ___ ኔ__ ን- ከ- ሓ- መ-ሓ- ተ-ብ- ኔ-። ---------------------- ንሳ ከኣ ሓደ መጽሓፍ ተንብብ ኔራ። 0
nis----’a ---de---t-’-ḥ--i---n-b--i --ra። n___ k___ ḥ___ m_________ t_______ n____ n-s- k-’- h-a-e m-t-’-h-a-i t-n-b-b- n-r-። ------------------------------------------ nisa ke’a ḥade mets’iḥafi tenibibi nēra።
venni ወ-ደ ወ__ ወ-ደ --- ወሰደ 0
wesede w_____ w-s-d- ------ wesede
Ő vett egy cigarettát. ንሱ--ደ-ሽ-ራ -ሲዱ። ን_ ሓ_ ሽ__ ወ___ ን- ሓ- ሽ-ራ ወ-ዱ- -------------- ንሱ ሓደ ሽጋራ ወሲዱ። 0
ni-- --a---sh-g--- wesī--። n___ ḥ___ s______ w______ n-s- h-a-e s-i-a-a w-s-d-። -------------------------- nisu ḥade shigara wesīdu።
Ő vett egy darab csokoládét. ን- ሓ- ቍ-ጽ ቾ--- ወሲዳ። ን_ ሓ_ ቍ__ ቾ___ ወ___ ን- ሓ- ቍ-ጽ ቾ-ላ- ወ-ዳ- ------------------- ንሳ ሓደ ቍራጽ ቾኮላታ ወሲዳ። 0
n-s---̣ad- k--i---s---ch--ol-ta-we-īd-። n___ ḥ___ k_________ c________ w______ n-s- h-a-e k-w-r-t-’- c-o-o-a-a w-s-d-። --------------------------------------- nisa ḥade k’wirats’i chokolata wesīda።
Ő (férfi) hűtlen volt, de ő (nő) hűséges volt. ንሱ-እ----------- -ሳ ግ- እ-ን- -ራ። ን_ እ__ ኣ_____ ፣ ን_ ግ_ እ___ ኔ__ ን- እ-ን ኣ-ነ-ረ- ፣ ን- ግ- እ-ን- ኔ-። ------------------------------ ንሱ እሙን ኣይነበረን ፣ ንሳ ግን እምንቲ ኔራ። 0
n-s- i-u-i---i-e-e---- - -isa gi-- i-i-itī--ē-a። n___ i____ a__________ ፣ n___ g___ i______ n____ n-s- i-u-i a-i-e-e-e-i ፣ n-s- g-n- i-i-i-ī n-r-። ------------------------------------------------ nisu imuni ayinebereni ፣ nisa gini iminitī nēra።
Ő (férfi) lusta volt, de ő (nő) szorgalmas volt. ንሱ--ኩ- ኔሩ፣--ሳ -ን-ትግ-ቲ-ኔራ። ን_ ህ__ ኔ__ ን_ ግ_ ት___ ኔ__ ን- ህ-ይ ኔ-፣ ን- ግ- ት-ህ- ኔ-። ------------------------- ንሱ ህኩይ ኔሩ፣ ንሳ ግን ትግህቲ ኔራ። 0
nis- ---uyi -ē--፣---sa---ni t-g---t- -ē--። n___ h_____ n____ n___ g___ t_______ n____ n-s- h-k-y- n-r-፣ n-s- g-n- t-g-h-t- n-r-። ------------------------------------------ nisu hikuyi nēru፣ nisa gini tigihitī nēra።
Ő (férfi) szegény volt, de ő (nő) gazdag volt. ን---- ኔ-፣ ንሳ-ግ- ሃ-ታም--ያ ኔ-፣ ን_ ድ_ ኔ__ ን_ ግ_ ሃ___ ኢ_ ኔ__ ን- ድ- ኔ-፣ ን- ግ- ሃ-ታ- ኢ- ኔ-፣ --------------------------- ንሱ ድኻ ኔሩ፣ ንሳ ግን ሃብታም ኢያ ኔራ፣ 0
n-s- d--̱----ru፣-n-s--gi-i ----t--i--y---ē-a፣ n___ d___ n____ n___ g___ h_______ ī__ n____ n-s- d-h-a n-r-፣ n-s- g-n- h-b-t-m- ī-a n-r-፣ --------------------------------------------- nisu diẖa nēru፣ nisa gini habitami īya nēra፣
Nem pénze volt, hanem adóssága. ንሱ ገን-- -ይ--ሮ-፣-ዕዳ--‘ም------። ን_ ገ___ ኣ______ ዕ_______ ኔ___ ን- ገ-ዘ- ኣ-ነ-ሮ-፣ ዕ-ታ-‘-በ- ኔ-ዎ- ----------------------------- ንሱ ገንዘብ ኣይነበሮን፣ ዕዳታት‘ምበር ኔሩዎ። 0
n-su g-ni-eb--ay-ne--r---፣ ---a-at-‘m--e-- -ēr--o። n___ g_______ a___________ ‘______________ n______ n-s- g-n-z-b- a-i-e-e-o-i- ‘-d-t-t-‘-i-e-i n-r-w-። -------------------------------------------------- nisu genizebi ayineberoni፣ ‘idatati‘miberi nēruwo።
Nem szerencséje volt, hanem pechje. ሕ-ቕ -ድ----ር ጽ-ቅ-ዕ-- ኣይ-በ---። ሕ__ ዕ______ ጽ__ ዕ__ ኣ_____ ። ሕ-ቕ ዕ-ል-ም-ር ጽ-ቅ ዕ-ል ኣ-ነ-ሮ- ። ---------------------------- ሕማቕ ዕድል‘ምበር ጽቡቅ ዕድል ኣይነበሮን ። 0
h-im--̱’--‘idil---i--r- -s-i-u-’i-‘i--li -y---ber--- ። ḥ______ ‘____________ t________ ‘_____ a__________ ። h-i-a-̱-i ‘-d-l-‘-i-e-i t-’-b-k-i ‘-d-l- a-i-e-e-o-i ። ------------------------------------------------------ ḥimaḵ’i ‘idili‘miberi ts’ibuk’i ‘idili ayineberoni ።
Nem sikere volt, hanem kudarca. ው--ት‘-በ--ዓ----ይ-በሮ- ። ው_______ ዓ__ ኣ_____ ። ው-ቐ-‘-በ- ዓ-ት ኣ-ነ-ሮ- ። --------------------- ውድቐት‘ምበር ዓወት ኣይነበሮን ። 0
wi-i---e--‘-ibe-- ‘----------eb--o-i-። w_______________ ‘_____ a__________ ። w-d-k-’-t-‘-i-e-i ‘-w-t- a-i-e-e-o-i ። -------------------------------------- widiḵ’eti‘miberi ‘aweti ayineberoni ።
Nem volt elégedett, hanem elégedetlen. ዘ----‘ም-ር -ሱ--ኣ--በረን። ዘ________ ድ__ ኣ______ ዘ-ድ-ት-ም-ር ድ-ት ኣ-ነ-ረ-። --------------------- ዘይድሱት‘ምበር ድሱት ኣይነበረን። 0
zeyidisut------ri di-u-- ay-neb-ren-። z________________ d_____ a___________ z-y-d-s-t-‘-i-e-i d-s-t- a-i-e-e-e-i- ------------------------------------- zeyidisuti‘miberi disuti ayinebereni።
Nem volt szerencsés, hanem szerencsétlen. ዘይሕ-- ‘ምበር ----ኣ-ነ-ረ- ። ዘ____ ‘___ ሕ__ ኣ_____ ። ዘ-ሕ-ስ ‘-በ- ሕ-ስ ኣ-ነ-ረ- ። ----------------------- ዘይሕጉስ ‘ምበር ሕጉስ ኣይነበረን ። 0
ze-i-̣-gusi----b-r------us- ---n-be-e-i-። z_________ ‘______ ḥ_____ a__________ ። z-y-h-i-u-i ‘-i-e-i h-i-u-i a-i-e-e-e-i ። ----------------------------------------- zeyiḥigusi ‘miberi ḥigusi ayinebereni ።
Nem volt szimpatikus, hanem antipatikus. ጨካ-‘--ር-ር-ሩህ -ይ-በረ- ። ጨ______ ር___ ኣ_____ ። ጨ-ን-ም-ር ር-ሩ- ኣ-ነ-ረ- ። --------------------- ጨካን‘ምበር ርህሩህ ኣይነበረን ። 0
c-’-kan----b----r--i--hi-ay--------i-። c______________ r_______ a__________ ። c-’-k-n-‘-i-e-i r-h-r-h- a-i-e-e-e-i ። -------------------------------------- ch’ekani‘miberi rihiruhi ayinebereni ።

Hogyan tanulnak meg helyesen beszélni a gyerekek

Amikor egy ember megszületik, kommunikálni kezd másokkal. A csecsemők sírnak ha szeretnének valamit. Pár hónaposan már képesek egyszerű szavakat kiejteni. Három szavas mondatokat körülbelül két évesen kezdenek el megfogalmazni. Azt, hogy mikor kezdenek el a gyerekek beszélni, nem lehet befolyásolni. Azt azonban igen, hogy milyen jól tanulják meg az anyanyelvüket! Ehhez azonban figyelembe kell venni néhány dolgot. Elsősorban az a fontos, hogy a tanuló gyerek mindig motivált legyen. Fel kell ismernie, hogy a beszéd által képes dolgokat elérni. A csecsemők egy mosolynak is örülnek mint pozitív visszajelzés. Nagyobb gyerekek a környezetükkel való dialógust keresik. A közelükben lévő emberek beszédéhez igazodnak. Ezért fontos a szülők és a nevelők nyelvi színvonala. Azt is meg kell tanulni a gyerekeknek, hogy a nyelvünk értékes! Eközben azonban jól kell hogy érezzék magukat. A felolvasás megmutatja a gyerekeknek, hogy mennyire izgalmas lehet a nyelv. A szülőknek továbbá lehetőleg minél többet kell foglalkozni a gyerekükkel. Ha egy gyerek sok új élményt szerez, beszélni is akar ezekről. A kétnyelvűen felnövő gyerekeknek szabályokra van szükségük. Tisztában kell lenniük azzal, hogy kivel milyen nyelven beszélhetnek. Így agyuk különbséget tud tenni a két nyelv között. Amikor a gyerekek elkezdenek iskolába járni, megváltozik a nyelvük. Megtanulnak egy új köznyelvet. Ilyenkor fontos, hogy a szülők odafigyeljenek arra, hogyan beszél a gyerekük. Kutatások kimutatták, hogy az első nyelv az agyat örökre formálja. Amit gyerekként megtanulunk, egy életen keresztül elkísér minket. Aki gyerekként helyesen megtanulja az anyanyelvét, később profitál belőle. Új dolgokat jobban és gyorsabban lesz képes majd megtanulni - és ez nem csak a nyelvekre igaz…