Kifejezéstár

hu Múlt 3   »   bg Минало време 3

83 [nyolcvanhárom]

Múlt 3

Múlt 3

83 [осемдесет и три]

83 [osemdeset i tri]

Минало време 3

Minalo vreme 3

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar bolgár Lejátszás Több
telefonálni зв--- / оба--а---е-по---л--о-а з____ / о______ с_ п_ т_______ з-ъ-я / о-а-д-м с- п- т-л-ф-н- ------------------------------ звъня / обаждам се по телефона 0
zv--y--/-o-a----m ------te---o-a z_____ / o_______ s_ p_ t_______ z-y-y- / o-a-h-a- s- p- t-l-f-n- -------------------------------- zvynya / obazhdam se po telefona
Telefonáltam. А- ----ях п- те-е-он-. А_ з_____ п_ т________ А- з-ъ-я- п- т-л-ф-н-. ---------------------- Аз звънях по телефона. 0
A- --yn-akh p- ---efo-a. A_ z_______ p_ t________ A- z-y-y-k- p- t-l-f-n-. ------------------------ Az zvynyakh po telefona.
Az egész időben telefonáltam. Г-во-и-------л--о-а ---з-ц-л----вре-е. Г______ п_ т_______ п___ ц_____ в_____ Г-в-р-х п- т-л-ф-н- п-е- ц-л-т- в-е-е- -------------------------------------- Говорих по телефона през цялото време. 0
G--o---- -o-t----o-- --e--t---l-t--vr-me. G_______ p_ t_______ p___ t_______ v_____ G-v-r-k- p- t-l-f-n- p-e- t-y-l-t- v-e-e- ----------------------------------------- Govorikh po telefona prez tsyaloto vreme.
kérdezni Пи--м П____ П-т-м ----- Питам 0
P--am P____ P-t-m ----- Pitam
Kérdeztem. А- --тах. А_ п_____ А- п-т-х- --------- Аз питах. 0
Az pi--k-. A_ p______ A- p-t-k-. ---------- Az pitakh.
Mindig kérdeztem. Аз -ос---нно--ита-. А_ п________ п_____ А- п-с-о-н-о п-т-х- ------------------- Аз постоянно питах. 0
A- po--oya--o-pit--h. A_ p_________ p______ A- p-s-o-a-n- p-t-k-. --------------------- Az postoyanno pitakh.
mesélni Ра-ка---м Р________ Р-з-а-в-м --------- Разказвам 0
R-----vam R________ R-z-a-v-m --------- Razkazvam
Meséltem. А- -а--а-ва-. А_ р_________ А- р-з-а-в-х- ------------- Аз разказвах. 0
A----z-az-a-h. A_ r__________ A- r-z-a-v-k-. -------------- Az razkazvakh.
Az egész történetet elmeséltem. А- р---азах---лат--и---ри-. А_ р_______ ц_____ и_______ А- р-з-а-а- ц-л-т- и-т-р-я- --------------------------- Аз разказах цялата история. 0
Az--azk-zakh tsya--t- i---ri--. A_ r________ t_______ i________ A- r-z-a-a-h t-y-l-t- i-t-r-y-. ------------------------------- Az razkazakh tsyalata istoriya.
tanulni Уча У__ У-а --- Уча 0
Ucha U___ U-h- ---- Ucha
Tanultam. А----и-. А_ у____ А- у-и-. -------- Аз учих. 0
Az-uchik-. A_ u______ A- u-h-k-. ---------- Az uchikh.
Egész este tanultam. А-------ця----ечер. А_ у___ ц___ в_____ А- у-и- ц-л- в-ч-р- ------------------- Аз учих цяла вечер. 0
Az-uch--h-tsy-l---ec-e-. A_ u_____ t_____ v______ A- u-h-k- t-y-l- v-c-e-. ------------------------ Az uchikh tsyala vecher.
dolgozni Р-бо-я Р_____ Р-б-т- ------ Работя 0
R-----a R______ R-b-t-a ------- Rabotya
Dolgoztam. А--раб--их. А_ р_______ А- р-б-т-х- ----------- Аз работих. 0
A--rab-t-k-. A_ r________ A- r-b-t-k-. ------------ Az rabotikh.
Egész nap dolgoztam. Аз-р-б--их--я--де-. А_ р______ ц__ д___ А- р-б-т-х ц-л д-н- ------------------- Аз работих цял ден. 0
A--ra--------s--- -en. A_ r_______ t____ d___ A- r-b-t-k- t-y-l d-n- ---------------------- Az rabotikh tsyal den.
enni -м Я_ Я- -- Ям 0
Y-m Y__ Y-m --- Yam
Ettem. А- --ох. А_ я____ А- я-о-. -------- Аз ядох. 0
A-------h. A_ y______ A- y-d-k-. ---------- Az yadokh.
Az összes ételt megettem. Аз --я-----си--ат----а-а. А_ и_____ в_______ х_____ А- и-я-о- в-и-к-т- х-а-а- ------------------------- Аз изядох всичката храна. 0
A--i---d-kh----ch-at- --r-n-. A_ i_______ v________ k______ A- i-y-d-k- v-i-h-a-a k-r-n-. ----------------------------- Az izyadokh vsichkata khrana.

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

MP3 magyar + bolgár (1-100) MP3 bolgár (1-100)

A nyelvtudomány története

A nyelvek mindig is elbűvölték az embereket. A nyelvtudomány története ezért nagyon régre nyúl vissza. A nyelvtudomány a nyelvekkel való szisztematikus foglalkozás. Már évezredekkel ezelőtt is foglalkoztak az emberek a nyelvekkel. Ezalatt a különböző kultúrák különböző módszereket alakítottak ki. Ennek megfelelően különböző leírások születtek a nyelvekről. A mai nyelvtudomány alapjai főleg ókori elméleteken alapszanak. Főleg Görögországban alakult ki számos hagyomány. A legrégibb ismert nyelvvel foglalkozó szöveg azonban Indiából származik. Körülbelül 3000 évvel ezelőtt a Sakatayana nevű nyelvész írta. Az ókorban olyan filozófusok mint Platón foglalkoztak a nyelvekkel. A római szerzők később tovább gondolták ezeket az elméleteket. Az arabok is saját hagyományokat alakítottak ki a 8. században. A műveik már pontos leírást mutatnak az arab nyelvről. Az újkorban főleg azt akarták kideríteni, hogy honnan származik a nyelv. A tudósokat főleg a nyelvek történeke foglalkoztatta. A 18. században elkezdték összehasonlítani a nyelveket. Így akarták megérteni, hogy hogyan alakulnak a nyelvek. Később aztán a nyelvekre mint rendszerekre fektették a hangsúlyt. Az a kérdés állt a középpontban, hogy hogyan működnek a nyelvek. Manapság a nyelvtudományon belül számos irányzat létezik. Az 50-es évek óta sok új tudományág alakult ki. Ezekre részben erős hatással vannak más tudományok. Mint a nyelv pszichológiájával foglalkozó tudomány és az interkulturális kommunikáció. A nyelvtudomány új ágazatai nagyon erősen szakosodtak. Egy példa erre a női nyelvvel foglalkozó tudományág. A nyelvtudomány története tehát folytatódik… Amíg léteznek nyelvek, az embereket foglalkoztatni fogják azok…