Kifejezéstár

hu Múlt 3   »   hi भूतकाल ३

83 [nyolcvanhárom]

Múlt 3

Múlt 3

८३ [तिरासी]

83 [tiraasee]

भूतकाल ३

[bhootakaal 3]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar hindi Lejátszás Több
telefonálni ट---फोन करना ट-ल-फ-न करन- ट-ल-फ-न क-न- ------------ टेलिफोन करना 0
t-l----- -----a teliphon karana t-l-p-o- k-r-n- --------------- teliphon karana
Telefonáltam. म---- टे-िफ-- ---ा म--न- ट-ल-फ-न क-य- म-ं-े ट-ल-फ-न क-य- ------------------ मैंने टेलिफोन किया 0
m-i-n- -e--p--- k-ya mainne teliphon kiya m-i-n- t-l-p-o- k-y- -------------------- mainne teliphon kiya
Az egész időben telefonáltam. म-ंन- -ू-ा -म---े---ोन-क-या म--न- प-र- समय ट-ल-फ-न क-य- म-ं-े प-र- स-य ट-ल-फ-न क-य- --------------------------- मैंने पूरा समय टेलिफोन किया 0
m--n-e po-----a-----e--ph-----ya mainne poora samay teliphon kiya m-i-n- p-o-a s-m-y t-l-p-o- k-y- -------------------------------- mainne poora samay teliphon kiya
kérdezni पूछना प-छन- प-छ-ा ----- पूछना 0
p----h-na poochhana p-o-h-a-a --------- poochhana
Kérdeztem. मै--- --छा म--न- प-छ- म-ं-े प-छ- ---------- मैंने पूछा 0
mai-n---o--h-a mainne poochha m-i-n- p-o-h-a -------------- mainne poochha
Mindig kérdeztem. म---े --े-----छा म--न- हम-श- प-छ- म-ं-े ह-े-ा प-छ- ---------------- मैंने हमेशा पूछा 0
mainne -a----- p--ch-a mainne hamesha poochha m-i-n- h-m-s-a p-o-h-a ---------------------- mainne hamesha poochha
mesélni सु---ा स-न-न- स-न-न- ------ सुनाना 0
sunaana sunaana s-n-a-a ------- sunaana
Meséltem. मैंन--सु---ा म--न- स-न-य- म-ं-े स-न-य- ------------ मैंने सुनाया 0
m--n----un-aya mainne sunaaya m-i-n- s-n-a-a -------------- mainne sunaaya
Az egész történetet elmeséltem. म-ं-े प--ी-कह-न-----ाई म--न- प-र- कह-न- स-न-ई म-ं-े प-र- क-ा-ी स-न-ई ---------------------- मैंने पूरी कहानी सुनाई 0
ma-nne-po-r-e--aha--ee-s--aee mainne pooree kahaanee sunaee m-i-n- p-o-e- k-h-a-e- s-n-e- ----------------------------- mainne pooree kahaanee sunaee
tanulni स-खना स-खन- स-ख-ा ----- सीखना 0
se----na seekhana s-e-h-n- -------- seekhana
Tanultam. म--न- --खा म--न- स-ख- म-ं-े स-ख- ---------- मैंने सीखा 0
m--nne-s---ha mainne seekha m-i-n- s-e-h- ------------- mainne seekha
Egész este tanultam. मैंने--ा---र-सीखा म--न- श-म भर स-ख- म-ं-े श-म भ- स-ख- ----------------- मैंने शाम भर सीखा 0
m----------- -h-- -ee--a mainne shaam bhar seekha m-i-n- s-a-m b-a- s-e-h- ------------------------ mainne shaam bhar seekha
dolgozni क-म क-ना क-म करन- क-म क-न- -------- काम करना 0
ka-m -ara-a kaam karana k-a- k-r-n- ----------- kaam karana
Dolgoztam. म--न- क---कि-ा म--न- क-म क-य- म-ं-े क-म क-य- -------------- मैंने काम किया 0
m-in-e-ka-m -i-a mainne kaam kiya m-i-n- k-a- k-y- ---------------- mainne kaam kiya
Egész nap dolgoztam. मै--े--ूर--द-- काम---या म--न- प-र- द-न क-म क-य- म-ं-े प-र- द-न क-म क-य- ----------------------- मैंने पूरा दिन काम किया 0
main-----o-a di- -aa-----a mainne poora din kaam kiya m-i-n- p-o-a d-n k-a- k-y- -------------------------- mainne poora din kaam kiya
enni ख-ना ख-न- ख-न- ---- खाना 0
k-a-na khaana k-a-n- ------ khaana
Ettem. म-----ख-या म--न- ख-य- म-ं-े ख-य- ---------- मैंने खाया 0
m-inn---h--ya mainne khaaya m-i-n- k-a-y- ------------- mainne khaaya
Az összes ételt megettem. मैंने -ार- -ा-ा-ख--ा म--न- स-र- ख-न- ख-य- म-ं-े स-र- ख-न- ख-य- -------------------- मैंने सारा खाना खाया 0
m--n-e---a-a kha-na-----ya mainne saara khaana khaaya m-i-n- s-a-a k-a-n- k-a-y- -------------------------- mainne saara khaana khaaya

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

A nyelvtudomány története

A nyelvek mindig is elbűvölték az embereket. A nyelvtudomány története ezért nagyon régre nyúl vissza. A nyelvtudomány a nyelvekkel való szisztematikus foglalkozás. Már évezredekkel ezelőtt is foglalkoztak az emberek a nyelvekkel. Ezalatt a különböző kultúrák különböző módszereket alakítottak ki. Ennek megfelelően különböző leírások születtek a nyelvekről. A mai nyelvtudomány alapjai főleg ókori elméleteken alapszanak. Főleg Görögországban alakult ki számos hagyomány. A legrégibb ismert nyelvvel foglalkozó szöveg azonban Indiából származik. Körülbelül 3000 évvel ezelőtt a Sakatayana nevű nyelvész írta. Az ókorban olyan filozófusok mint Platón foglalkoztak a nyelvekkel. A római szerzők később tovább gondolták ezeket az elméleteket. Az arabok is saját hagyományokat alakítottak ki a 8. században. A műveik már pontos leírást mutatnak az arab nyelvről. Az újkorban főleg azt akarták kideríteni, hogy honnan származik a nyelv. A tudósokat főleg a nyelvek történeke foglalkoztatta. A 18. században elkezdték összehasonlítani a nyelveket. Így akarták megérteni, hogy hogyan alakulnak a nyelvek. Később aztán a nyelvekre mint rendszerekre fektették a hangsúlyt. Az a kérdés állt a középpontban, hogy hogyan működnek a nyelvek. Manapság a nyelvtudományon belül számos irányzat létezik. Az 50-es évek óta sok új tudományág alakult ki. Ezekre részben erős hatással vannak más tudományok. Mint a nyelv pszichológiájával foglalkozó tudomány és az interkulturális kommunikáció. A nyelvtudomány új ágazatai nagyon erősen szakosodtak. Egy példa erre a női nyelvvel foglalkozó tudományág. A nyelvtudomány története tehát folytatódik… Amíg léteznek nyelvek, az embereket foglalkoztatni fogják azok…