Kifejezéstár

hu Múlt 3   »   kk Өткен шақ 3

83 [nyolcvanhárom]

Múlt 3

Múlt 3

83 [сексен үш]

83 [seksen üş]

Өткен шақ 3

Ötken şaq 3

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar kazah Lejátszás Több
telefonálni телеф---е--сө-ле-у т_________ с______ т-л-ф-н-е- с-й-е-у ------------------ телефонмен сөйлесу 0
tel---nme----yl--w t_________ s______ t-l-f-n-e- s-y-e-w ------------------ telefonmen söylesw
Telefonáltam. М---теле-он--- -өйле---м. М__ т_________ с_________ М-н т-л-ф-н-е- с-й-е-т-м- ------------------------- Мен телефонмен сөйлестім. 0
Me- t--ef-nme--söyl-s-i-. M__ t_________ s_________ M-n t-l-f-n-e- s-y-e-t-m- ------------------------- Men telefonmen söylestim.
Az egész időben telefonáltam. М-н ү-е---т-леф----- ---ле-іп--ү---м. М__ ү____ т_________ с_______ ж______ М-н ү-е-і т-л-ф-н-е- с-й-е-і- ж-р-і-. ------------------------------------- Мен үнемі телефонмен сөйлесіп жүрдім. 0
Men--nem- telefonme- sö-lesip-j-rdim. M__ ü____ t_________ s_______ j______ M-n ü-e-i t-l-f-n-e- s-y-e-i- j-r-i-. ------------------------------------- Men ünemi telefonmen söylesip jürdim.
kérdezni с-р-у с____ с-р-у ----- сұрау 0
su-aw s____ s-r-w ----- suraw
Kérdeztem. Ме--сұ-а-ым. М__ с_______ М-н с-р-д-м- ------------ Мен сұрадым. 0
Men -------. M__ s_______ M-n s-r-d-m- ------------ Men suradım.
Mindig kérdeztem. М-н-ү-е-- сұр-йт----н. М__ ү____ с___________ М-н ү-е-і с-р-й-ы-м-н- ---------------------- Мен үнемі сұрайтынмын. 0
M-- ün--i --ray-----n. M__ ü____ s___________ M-n ü-e-i s-r-y-ı-m-n- ---------------------- Men ünemi suraytınmın.
mesélni а--у а___ а-т- ---- айту 0
a-tw a___ a-t- ---- aytw
Meséltem. Мен--й-ы- -е--ім. М__ а____ б______ М-н а-т-п б-р-і-. ----------------- Мен айтып бердім. 0
Men -ytıp ber-im. M__ a____ b______ M-n a-t-p b-r-i-. ----------------- Men aytıp berdim.
Az egész történetet elmeséltem. М-н-о-и--н- то--қ -й-ы- б-----. М__ о______ т____ а____ б______ М-н о-и-а-ы т-л-қ а-т-п б-р-і-. ------------------------------- Мен оқиғаны толық айтып бердім. 0
Me---q-ğ-n---o--q-----p be-d--. M__ o______ t____ a____ b______ M-n o-ï-a-ı t-l-q a-t-p b-r-i-. ------------------------------- Men oqïğanı tolıq aytıp berdim.
tanulni оқу о__ о-у --- оқу 0
o-w o__ o-w --- oqw
Tanultam. М-н -қыд-м. М__ о______ М-н о-ы-ы-. ----------- Мен оқыдым. 0
M-- oq-d--. M__ o______ M-n o-ı-ı-. ----------- Men oqıdım.
Egész este tanultam. Ме- к-ш--о-ы-о-ыдым. М__ к__ б___ о______ М-н к-ш б-й- о-ы-ы-. -------------------- Мен кеш бойы оқыдым. 0
M---k-ş --y- --ıd-m. M__ k__ b___ o______ M-n k-ş b-y- o-ı-ı-. -------------------- Men keş boyı oqıdım.
dolgozni ж---- -с-еу ж____ і____ ж-м-с і-т-у ----------- жұмыс істеу 0
ju--- i-t-w j____ i____ j-m-s i-t-w ----------- jumıs istew
Dolgoztam. М---ж-мы--і---д-м. М__ ж____ і_______ М-н ж-м-с і-т-д-м- ------------------ Мен жұмыс істедім. 0
Men-ju-ıs is-edi-. M__ j____ i_______ M-n j-m-s i-t-d-m- ------------------ Men jumıs istedim.
Egész nap dolgoztam. Ме---ү-і---йы--ұ-ы---с-еді-. М__ к___ б___ ж____ і_______ М-н к-н- б-й- ж-м-с і-т-д-м- ---------------------------- Мен күні бойы жұмыс істедім. 0
M------i---yı j-m-s i-tedim. M__ k___ b___ j____ i_______ M-n k-n- b-y- j-m-s i-t-d-m- ---------------------------- Men küni boyı jumıs istedim.
enni та-а---ну т________ т-м-қ-а-у --------- тамақтану 0
tama-t-nw t________ t-m-q-a-w --------- tamaqtanw
Ettem. Мен там-қт---ы-. М__ т___________ М-н т-м-қ-а-д-м- ---------------- Мен тамақтандым. 0
M-n--am-q----ım. M__ t___________ M-n t-m-q-a-d-m- ---------------- Men tamaqtandım.
Az összes ételt megettem. Ме- --р--а---т- ж-п--о-д--. М__ б__ т______ ж__ қ______ М-н б-р т-м-қ-ы ж-п қ-й-ы-. --------------------------- Мен бар тамақты жеп қойдым. 0
Me- -ar t-m-qt- j----o--ım. M__ b__ t______ j__ q______ M-n b-r t-m-q-ı j-p q-y-ı-. --------------------------- Men bar tamaqtı jep qoydım.

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

MP3 magyar + kazah (1-100) MP3 kazah (1-100)
Nem található videó!

A nyelvtudomány története

A nyelvek mindig is elbűvölték az embereket. A nyelvtudomány története ezért nagyon régre nyúl vissza. A nyelvtudomány a nyelvekkel való szisztematikus foglalkozás. Már évezredekkel ezelőtt is foglalkoztak az emberek a nyelvekkel. Ezalatt a különböző kultúrák különböző módszereket alakítottak ki. Ennek megfelelően különböző leírások születtek a nyelvekről. A mai nyelvtudomány alapjai főleg ókori elméleteken alapszanak. Főleg Görögországban alakult ki számos hagyomány. A legrégibb ismert nyelvvel foglalkozó szöveg azonban Indiából származik. Körülbelül 3000 évvel ezelőtt a Sakatayana nevű nyelvész írta. Az ókorban olyan filozófusok mint Platón foglalkoztak a nyelvekkel. A római szerzők később tovább gondolták ezeket az elméleteket. Az arabok is saját hagyományokat alakítottak ki a 8. században. A műveik már pontos leírást mutatnak az arab nyelvről. Az újkorban főleg azt akarták kideríteni, hogy honnan származik a nyelv. A tudósokat főleg a nyelvek történeke foglalkoztatta. A 18. században elkezdték összehasonlítani a nyelveket. Így akarták megérteni, hogy hogyan alakulnak a nyelvek. Később aztán a nyelvekre mint rendszerekre fektették a hangsúlyt. Az a kérdés állt a középpontban, hogy hogyan működnek a nyelvek. Manapság a nyelvtudományon belül számos irányzat létezik. Az 50-es évek óta sok új tudományág alakult ki. Ezekre részben erős hatással vannak más tudományok. Mint a nyelv pszichológiájával foglalkozó tudomány és az interkulturális kommunikáció. A nyelvtudomány új ágazatai nagyon erősen szakosodtak. Egy példa erre a női nyelvvel foglalkozó tudományág. A nyelvtudomány története tehát folytatódik… Amíg léteznek nyelvek, az embereket foglalkoztatni fogják azok…