Kifejezéstár

hu Múlt 3   »   ku Dema borî 3

83 [nyolcvanhárom]

Múlt 3

Múlt 3

83 [heştê û sê]

Dema borî 3

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar kurd (kurmanji) Lejátszás Több
telefonálni Te-ef---ir-n T___________ T-l-f-n-i-i- ------------ Telefonkirin 0
Telefonáltam. Min t-----n-ki-. M__ t______ k___ M-n t-l-f-n k-r- ---------------- Min telefon kir. 0
Az egész időben telefonáltam. M-- herti- t-----n --r. M__ h_____ t______ k___ M-n h-r-i- t-l-f-n k-r- ----------------------- Min hertim têlefon kir. 0
kérdezni Pir-în P_____ P-r-î- ------ Pirsîn 0
Kérdeztem. M-- -ir--. M__ p_____ M-n p-r-î- ---------- Min pirsî. 0
Mindig kérdeztem. M-n--e-tim -irs-. M__ h_____ p_____ M-n h-r-i- p-r-î- ----------------- Min hertim pirsî. 0
mesélni vegotin v______ v-g-t-n ------- vegotin 0
Meséltem. Min -e---. M__ v_____ M-n v-g-t- ---------- Min vegot. 0
Az egész történetet elmeséltem. Mi--hem--çî--- vego-. M__ h___ ç____ v_____ M-n h-m- ç-r-k v-g-t- --------------------- Min hemû çîrok vegot. 0
tanulni F-r-ûn F_____ F-r-û- ------ Fêrbûn 0
Tanultam. E--f--bû-. E_ f______ E- f-r-û-. ---------- Ez fêrbûm. 0
Egész este tanultam. Ez--e-û----rê--êrbû-. E_ h___ ê____ f______ E- h-m- ê-a-ê f-r-û-. --------------------- Ez hemû êvarê fêrbûm. 0
dolgozni Xe-it-n X______ X-b-t-n ------- Xebitîn 0
Dolgoztam. E---e-----. E_ x_______ E- x-b-t-m- ----------- Ez xebitîm. 0
Egész nap dolgoztam. E- --jê t-v xeb--îm. E_ r___ t__ x_______ E- r-j- t-v x-b-t-m- -------------------- Ez rojê tev xebitîm. 0
enni X--rin X_____ X-a-i- ------ Xwarin 0
Ettem. M-n x-a-i- x--r. M__ x_____ x____ M-n x-a-i- x-a-. ---------------- Min xwarin xwar. 0
Az összes ételt megettem. M-- --ar-n-h----xw--. M__ x_____ h___ x____ M-n x-a-i- h-m- x-a-. --------------------- Min xwarin hemî xwar. 0

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

MP3 kurd (kurmanji) (1-100)
Nem található videó!

A nyelvtudomány története

A nyelvek mindig is elbűvölték az embereket. A nyelvtudomány története ezért nagyon régre nyúl vissza. A nyelvtudomány a nyelvekkel való szisztematikus foglalkozás. Már évezredekkel ezelőtt is foglalkoztak az emberek a nyelvekkel. Ezalatt a különböző kultúrák különböző módszereket alakítottak ki. Ennek megfelelően különböző leírások születtek a nyelvekről. A mai nyelvtudomány alapjai főleg ókori elméleteken alapszanak. Főleg Görögországban alakult ki számos hagyomány. A legrégibb ismert nyelvvel foglalkozó szöveg azonban Indiából származik. Körülbelül 3000 évvel ezelőtt a Sakatayana nevű nyelvész írta. Az ókorban olyan filozófusok mint Platón foglalkoztak a nyelvekkel. A római szerzők később tovább gondolták ezeket az elméleteket. Az arabok is saját hagyományokat alakítottak ki a 8. században. A műveik már pontos leírást mutatnak az arab nyelvről. Az újkorban főleg azt akarták kideríteni, hogy honnan származik a nyelv. A tudósokat főleg a nyelvek történeke foglalkoztatta. A 18. században elkezdték összehasonlítani a nyelveket. Így akarták megérteni, hogy hogyan alakulnak a nyelvek. Később aztán a nyelvekre mint rendszerekre fektették a hangsúlyt. Az a kérdés állt a középpontban, hogy hogyan működnek a nyelvek. Manapság a nyelvtudományon belül számos irányzat létezik. Az 50-es évek óta sok új tudományág alakult ki. Ezekre részben erős hatással vannak más tudományok. Mint a nyelv pszichológiájával foglalkozó tudomány és az interkulturális kommunikáció. A nyelvtudomány új ágazatai nagyon erősen szakosodtak. Egy példa erre a női nyelvvel foglalkozó tudományág. A nyelvtudomány története tehát folytatódik… Amíg léteznek nyelvek, az embereket foglalkoztatni fogják azok…