Kifejezéstár

hu Múlt 3   »   lv Pagātne 3

83 [nyolcvanhárom]

Múlt 3

Múlt 3

83 [astoņdesmit trīs]

Pagātne 3

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar lett Lejátszás Több
telefonálni piezva-īt p________ p-e-v-n-t --------- piezvanīt 0
Telefonáltam. Es-r-n--- -- t--efon-. E_ r_____ p_ t________ E- r-n-j- p- t-l-f-n-. ---------------------- Es runāju pa telefonu. 0
Az egész időben telefonáltam. Es-ru--j- pa -e--fo-u -i-----iku. E_ r_____ p_ t_______ v___ l_____ E- r-n-j- p- t-l-f-n- v-s- l-i-u- --------------------------------- Es runāju pa telefonu visu laiku. 0
kérdezni j-u-āt j_____ j-u-ā- ------ jautāt 0
Kérdeztem. E- -a-t-ju. E_ j_______ E- j-u-ā-u- ----------- Es jautāju. 0
Mindig kérdeztem. Es v---m-r -a----u. E_ v______ j_______ E- v-e-m-r j-u-ā-u- ------------------- Es vienmēr jautāju. 0
mesélni st-s-īt s______ s-ā-t-t ------- stāstīt 0
Meséltem. E-----st---. E_ s________ E- s-ā-t-j-. ------------ Es stāstīju. 0
Az egész történetet elmeséltem. Es izs--stī-- -i---st-stu. E_ i_________ v___ s______ E- i-s-ā-t-j- v-s- s-ā-t-. -------------------------- Es izstāstīju visu stāstu. 0
tanulni m-cī---s m_______ m-c-t-e- -------- mācīties 0
Tanultam. Es m-c---s. E_ m_______ E- m-c-j-s- ----------- Es mācījos. 0
Egész este tanultam. E--m-c-jos ---u v--ar-. E_ m______ v___ v______ E- m-c-j-s v-s- v-k-r-. ----------------------- Es mācījos visu vakaru. 0
dolgozni s-rā--t s______ s-r-d-t ------- strādāt 0
Dolgoztam. E- -trād---. E_ s________ E- s-r-d-j-. ------------ Es strādāju. 0
Egész nap dolgoztam. Es s-r--ā-u-vis-----nu. E_ s_______ v___ d_____ E- s-r-d-j- v-s- d-e-u- ----------------------- Es strādāju visu dienu. 0
enni ēst ē__ ē-t --- ēst 0
Ettem. E--pa--u. E_ p_____ E- p-ē-u- --------- Es paēdu. 0
Az összes ételt megettem. Es a-ēd- v-s--ēd-e--. E_ a____ v___ ē______ E- a-ē-u v-s- ē-i-n-. --------------------- Es apēdu visu ēdienu. 0

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

MP3 magyar + lett (1-100) MP3 lett (1-100)

A nyelvtudomány története

A nyelvek mindig is elbűvölték az embereket. A nyelvtudomány története ezért nagyon régre nyúl vissza. A nyelvtudomány a nyelvekkel való szisztematikus foglalkozás. Már évezredekkel ezelőtt is foglalkoztak az emberek a nyelvekkel. Ezalatt a különböző kultúrák különböző módszereket alakítottak ki. Ennek megfelelően különböző leírások születtek a nyelvekről. A mai nyelvtudomány alapjai főleg ókori elméleteken alapszanak. Főleg Görögországban alakult ki számos hagyomány. A legrégibb ismert nyelvvel foglalkozó szöveg azonban Indiából származik. Körülbelül 3000 évvel ezelőtt a Sakatayana nevű nyelvész írta. Az ókorban olyan filozófusok mint Platón foglalkoztak a nyelvekkel. A római szerzők később tovább gondolták ezeket az elméleteket. Az arabok is saját hagyományokat alakítottak ki a 8. században. A műveik már pontos leírást mutatnak az arab nyelvről. Az újkorban főleg azt akarták kideríteni, hogy honnan származik a nyelv. A tudósokat főleg a nyelvek történeke foglalkoztatta. A 18. században elkezdték összehasonlítani a nyelveket. Így akarták megérteni, hogy hogyan alakulnak a nyelvek. Később aztán a nyelvekre mint rendszerekre fektették a hangsúlyt. Az a kérdés állt a középpontban, hogy hogyan működnek a nyelvek. Manapság a nyelvtudományon belül számos irányzat létezik. Az 50-es évek óta sok új tudományág alakult ki. Ezekre részben erős hatással vannak más tudományok. Mint a nyelv pszichológiájával foglalkozó tudomány és az interkulturális kommunikáció. A nyelvtudomány új ágazatai nagyon erősen szakosodtak. Egy példa erre a női nyelvvel foglalkozó tudományág. A nyelvtudomány története tehát folytatódik… Amíg léteznek nyelvek, az embereket foglalkoztatni fogják azok…