Kifejezéstár

hu Múlt 3   »   ti ሕሉፍ 3

83 [nyolcvanhárom]

Múlt 3

Múlt 3

83 [ሰማንያንሰለስተን]

83 [semaniyaniselesiteni]

ሕሉፍ 3

[ḥilufi 3]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar tigrinya Lejátszás Több
telefonálni ደወለ፣--ድዋል ደወለ፣ ምድዋል ደ-ለ- ም-ዋ- --------- ደወለ፣ ምድዋል 0
dewe--፣ -----a-i dewele፣ midiwali d-w-l-፣ m-d-w-l- ---------------- dewele፣ midiwali
Telefonáltam. ኣነ ደ-ለ--ረ። ኣነ ደዊለ ኔረ። ኣ- ደ-ለ ኔ-። ---------- ኣነ ደዊለ ኔረ። 0
a-e -e--le nē-e። ane dewīle nēre። a-e d-w-l- n-r-። ---------------- ane dewīle nēre።
Az egész időben telefonáltam. ብዙሕ--ዜ ክ-ውል--ዒለ። ብዙሕ ግዜ ክድውል ውዒለ። ብ-ሕ ግ- ክ-ው- ው-ለ- ---------------- ብዙሕ ግዜ ክድውል ውዒለ። 0
b--uḥi-g-z---id-w-l- -i‘īle። bizuh-i gizē kidiwili wi‘īle። b-z-h-i g-z- k-d-w-l- w-‘-l-። ----------------------------- bizuḥi gizē kidiwili wi‘īle።
kérdezni ሓ----ቶ ሓተተ፣ሕቶ ሓ-ተ-ሕ- ------ ሓተተ፣ሕቶ 0
ḥatet-፣ḥ-to h-atete፣h-ito h-a-e-e-h-i-o ------------- ḥatete፣ḥito
Kérdeztem. ሓቲ- -ረ። ሓቲተ ኔረ። ሓ-ተ ኔ-። ------- ሓቲተ ኔረ። 0
ḥa-ī-- n--e። h-atīte nēre። h-a-ī-e n-r-። ------------- ḥatīte nēre።
Mindig kérdeztem. ብዙሕ--- ሓ-- ኔ-። ብዙሕ ግዜ ሓቲተ ኔረ። ብ-ሕ ግ- ሓ-ተ ኔ-። -------------- ብዙሕ ግዜ ሓቲተ ኔረ። 0
bi--h-i----- -----te-nē-e። bizuh-i gizē h-atīte nēre። b-z-h-i g-z- h-a-ī-e n-r-። -------------------------- bizuḥi gizē ḥatīte nēre።
mesélni ነገረ-ኣ--ተወ፣ --ን-ው ነገረ፣ኣዘንተወ፣ ምዝንታው ነ-ረ-ኣ-ን-ወ- ም-ን-ው ---------------- ነገረ፣ኣዘንተወ፣ ምዝንታው 0
ne-e-e----nite--- miz-ni-a-i negere፣azenitewe፣ mizinitawi n-g-r-፣-z-n-t-w-፣ m-z-n-t-w- ---------------------------- negere፣azenitewe፣ mizinitawi
Meséltem. ኣ- --ግር --። ኣን እነግር ኔረ። ኣ- እ-ግ- ኔ-። ----------- ኣን እነግር ኔረ። 0
an- in--i-- nē-e። ani inegiri nēre። a-i i-e-i-i n-r-። ----------------- ani inegiri nēre።
Az egész történetet elmeséltem. ኣነ -ሉ-ጊዜ-ታ-ኽ እነ-- --። ኣነ ኩሉ ጊዜ ታሪኽ እነግር ኔረ። ኣ- ኩ- ጊ- ታ-ኽ እ-ግ- ኔ-። --------------------- ኣነ ኩሉ ጊዜ ታሪኽ እነግር ኔረ። 0
a-e-ku---gī-- t--īh---i-e--ri n--e። ane kulu gīzē tarīh-i inegiri nēre። a-e k-l- g-z- t-r-h-i i-e-i-i n-r-። ----------------------------------- ane kulu gīzē tarīẖi inegiri nēre።
tanulni ም---;---ሃር ምጽናዕ; ምምሃር ም-ና-; ም-ሃ- ---------- ምጽናዕ; ምምሃር 0
mi-s’-na--;-mim---ri mits’ina‘i; mimihari m-t-’-n-‘-; m-m-h-r- -------------------- mits’ina‘i; mimihari
Tanultam. ኣነ---ሃር -ረ። ኣነ እመሃር ኔረ። ኣ- እ-ሃ- ኔ-። ----------- ኣነ እመሃር ኔረ። 0
ane -me-ari-nēre። ane imehari nēre። a-e i-e-a-i n-r-። ----------------- ane imehari nēre።
Egész este tanultam. ኣ----እ -ሸት ክመ-ር ው--። ኣነ ምሉእ ምሸት ክመሃር ውዒለ። ኣ- ም-እ ም-ት ክ-ሃ- ው-ለ- -------------------- ኣነ ምሉእ ምሸት ክመሃር ውዒለ። 0
a-e ---u-i-m-she-i----e---- w-‘-le። ane milu’i misheti kimehari wi‘īle። a-e m-l-’- m-s-e-i k-m-h-r- w-‘-l-። ----------------------------------- ane milu’i misheti kimehari wi‘īle።
dolgozni ስራሕ----ሕ ስራሕ፣ምስራሕ ስ-ሕ-ም-ራ- -------- ስራሕ፣ምስራሕ 0
s-rah----is----̣i sirah-i፣misirah-i s-r-h-i-m-s-r-h-i ----------------- siraḥi፣misiraḥi
Dolgoztam. ኣነ-እሰ-ሕ---። ኣነ እሰርሕ ኔረ። ኣ- እ-ር- ኔ-። ----------- ኣነ እሰርሕ ኔረ። 0
ane is-r-ḥi -ē-e። ane iserih-i nēre። a-e i-e-i-̣- n-r-። ------------------ ane iseriḥi nēre።
Egész nap dolgoztam. ኣነ-ም-- ---ቲ እሰርሕ-ኔ-። ኣነ ምሉእ መዓልቲ እሰርሕ ኔረ። ኣ- ም-እ መ-ል- እ-ር- ኔ-። -------------------- ኣነ ምሉእ መዓልቲ እሰርሕ ኔረ። 0
an--mi-u-i-me--l-tī--s-ri-̣- -ēr-። ane milu’i me‘alitī iserih-i nēre። a-e m-l-’- m-‘-l-t- i-e-i-̣- n-r-። ---------------------------------- ane milu’i me‘alitī iseriḥi nēre።
enni በልዐ፣ ምብላዕ በልዐ፣ ምብላዕ በ-ዐ- ም-ላ- --------- በልዐ፣ ምብላዕ 0
b-li-ā፣-m------i beli‘ā፣ mibila‘i b-l-‘-፣ m-b-l-‘- ---------------- beli‘ā፣ mibila‘i
Ettem. ኣ--ብ-ዐ። ኣነ ብሊዐ። ኣ- ብ-ዐ- ------- ኣነ ብሊዐ። 0
ane-b-lī--። ane bilī‘ā። a-e b-l-‘-። ----------- ane bilī‘ā።
Az összes ételt megettem. ኣነ ብ--- ----ግ---ሊዐ--። ኣነ ብምሉኡ እቲ ምግቢ በሊዐዮ ። ኣ- ብ-ሉ- እ- ም-ቢ በ-ዐ- ። --------------------- ኣነ ብምሉኡ እቲ ምግቢ በሊዐዮ ። 0
ane--imil--- -tī m-gi------ī-āy--። ane bimilu’u itī migibī belī‘āyo ። a-e b-m-l-’- i-ī m-g-b- b-l-‘-y- ። ---------------------------------- ane bimilu’u itī migibī belī‘āyo ።

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

A nyelvtudomány története

A nyelvek mindig is elbűvölték az embereket. A nyelvtudomány története ezért nagyon régre nyúl vissza. A nyelvtudomány a nyelvekkel való szisztematikus foglalkozás. Már évezredekkel ezelőtt is foglalkoztak az emberek a nyelvekkel. Ezalatt a különböző kultúrák különböző módszereket alakítottak ki. Ennek megfelelően különböző leírások születtek a nyelvekről. A mai nyelvtudomány alapjai főleg ókori elméleteken alapszanak. Főleg Görögországban alakult ki számos hagyomány. A legrégibb ismert nyelvvel foglalkozó szöveg azonban Indiából származik. Körülbelül 3000 évvel ezelőtt a Sakatayana nevű nyelvész írta. Az ókorban olyan filozófusok mint Platón foglalkoztak a nyelvekkel. A római szerzők később tovább gondolták ezeket az elméleteket. Az arabok is saját hagyományokat alakítottak ki a 8. században. A műveik már pontos leírást mutatnak az arab nyelvről. Az újkorban főleg azt akarták kideríteni, hogy honnan származik a nyelv. A tudósokat főleg a nyelvek történeke foglalkoztatta. A 18. században elkezdték összehasonlítani a nyelveket. Így akarták megérteni, hogy hogyan alakulnak a nyelvek. Később aztán a nyelvekre mint rendszerekre fektették a hangsúlyt. Az a kérdés állt a középpontban, hogy hogyan működnek a nyelvek. Manapság a nyelvtudományon belül számos irányzat létezik. Az 50-es évek óta sok új tudományág alakult ki. Ezekre részben erős hatással vannak más tudományok. Mint a nyelv pszichológiájával foglalkozó tudomány és az interkulturális kommunikáció. A nyelvtudomány új ágazatai nagyon erősen szakosodtak. Egy példa erre a női nyelvvel foglalkozó tudományág. A nyelvtudomány története tehát folytatódik… Amíg léteznek nyelvek, az embereket foglalkoztatni fogják azok…