Kifejezéstár

hu Múlt 3   »   zh 过去时3

83 [nyolcvanhárom]

Múlt 3

Múlt 3

83[八十三]

83 [Bāshísān]

过去时3

[guòqù shí 3]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar kínai (egyszerűsített) Lejátszás Több
telefonálni 通-话-打电-） 通_______ 通-话-打-话- -------- 通电话（打电话） 0
t-n--d-àn-u----ǎ-dià--u-) t___ d______ (__ d_______ t-n- d-à-h-à (-ǎ d-à-h-à- ------------------------- tōng diànhuà (dǎ diànhuà)
Telefonáltam. 我 打---- --。 我 打_ 电_ 了 。 我 打- 电- 了 。 ----------- 我 打过 电话 了 。 0
wǒ ---u- ----h-à--. w_ d____ d_________ w- d-g-ò d-à-h-à-e- ------------------- wǒ dǎguò diànhuàle.
Az egész időben telefonáltam. 我--直--打 电--了 。 我 一_ 在_ 电_ 了 。 我 一- 在- 电- 了 。 -------------- 我 一直 在打 电话 了 。 0
W- yīzh- --i -ǎ--ià--uàle. W_ y____ z__ d_ d_________ W- y-z-í z-i d- d-à-h-à-e- -------------------------- Wǒ yīzhí zài dǎ diànhuàle.
kérdezni 提-题， ----问 提___ 问____ 提-题- 问-题-问 ---------- 提问题， 问问题，问 0
Tí--ènt-, wè----n--- wèn T_ w_____ w__ w_____ w__ T- w-n-í- w-n w-n-í- w-n ------------------------ Tí wèntí, wèn wèntí, wèn
Kérdeztem. 我--过 --。 我 问_ 了 。 我 问- 了 。 -------- 我 问过 了 。 0
w---èn-uò-e. w_ w________ w- w-n-u-l-. ------------ wǒ wènguòle.
Mindig kérdeztem. 我 ----常 ---- 。 我 以_ 经_ 问 问_ 。 我 以- 经- 问 问- 。 -------------- 我 以前 经常 问 问题 。 0
Wǒ -ǐ-ián--īn-ch--g -èn--èntí. W_ y_____ j________ w__ w_____ W- y-q-á- j-n-c-á-g w-n w-n-í- ------------------------------ Wǒ yǐqián jīngcháng wèn wèntí.
mesélni 讲-、-述、--、-、-述 讲____________ 讲-、-述-告-、-、-述 ------------- 讲述、描述、告诉、说、叙述 0
Ji--g-hù- -iá-s-ù--g-o--,-sh-ō, x---ù J________ m_______ g_____ s____ x____ J-ǎ-g-h-, m-á-s-ù- g-o-ù- s-u-, x-s-ù ------------------------------------- Jiǎngshù, miáoshù, gàosù, shuō, xùshù
Meséltem. 我 说- --。 我 说_ 了 。 我 说- 了 。 -------- 我 说过 了 。 0
wǒ -h-ōguòl-. w_ s_________ w- s-u-g-ò-e- ------------- wǒ shuōguòle.
Az egész történetet elmeséltem. 我---整个-- 都-说--了 。 我 把 整___ 都 说_ 了 。 我 把 整-事- 都 说- 了 。 ----------------- 我 把 整个事情 都 说过 了 。 0
W- ----h----- -hì-íng------huōg---e. W_ b_ z______ s______ d__ s_________ W- b- z-ě-g-è s-ì-í-g d-u s-u-g-ò-e- ------------------------------------ Wǒ bǎ zhěnggè shìqíng dōu shuōguòle.
tanulni -习 学_ 学- -- 学习 0
X--xí X____ X-é-í ----- Xuéxí
Tanultam. 我-学- 过--。 我 学_ 过_ 。 我 学- 过- 。 --------- 我 学习 过了 。 0
w- x--x-gu-le. w_ x__________ w- x-é-í-u-l-. -------------- wǒ xuéxíguòle.
Egész este tanultam. 我 ------ 晚上 。 我 学__ 整_ 晚_ 。 我 学-了 整- 晚- 。 ------------- 我 学习了 整个 晚上 。 0
Wǒ -u---le --ěnggè-w-n-hàng. W_ x______ z______ w________ W- x-é-í-e z-ě-g-è w-n-h-n-. ---------------------------- Wǒ xuéxíle zhěnggè wǎnshàng.
dolgozni -作 工_ 工- -- 工作 0
Gō--zuò G______ G-n-z-ò ------- Gōngzuò
Dolgoztam. 我 工作-了 。 我 工_ 了 。 我 工- 了 。 -------- 我 工作 了 。 0
wǒ g-n--u--e. w_ g_________ w- g-n-z-ò-e- ------------- wǒ gōngzuòle.
Egész nap dolgoztam. 我 -- 了-一整- 。 我 工_ 了 一__ 。 我 工- 了 一-天 。 ------------ 我 工作 了 一整天 。 0
W------zu-----ī zh--- t---. W_ g________ y_ z____ t____ W- g-n-z-ò-e y- z-ě-g t-ā-. --------------------------- Wǒ gōngzuòle yī zhěng tiān.
enni 吃- 吃_ 吃- -- 吃饭 0
Chī--n C_____ C-ī-à- ------ Chīfàn
Ettem. 我------。 我 吃_ 了 。 我 吃- 了 。 -------- 我 吃过 了 。 0
w- -h------. w_ c________ w- c-ī-u-l-. ------------ wǒ chīguòle.
Az összes ételt megettem. 我-把---饭--- ---了 。 我 把 全___ 都 吃_ 了 。 我 把 全-饭- 都 吃- 了 。 ----------------- 我 把 全部饭菜 都 吃光 了 。 0
Wǒ -ǎ -uá-b--f-n-à---ōu---ī----n---. W_ b_ q_____ f_____ d__ c__ g_______ W- b- q-á-b- f-n-à- d-u c-ī g-ā-g-e- ------------------------------------ Wǒ bǎ quánbù fàncài dōu chī guāngle.

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

MP3 magyar + kínai (egyszerűsített) (1-100) MP3 kínai (egyszerűsített) (1-100)

A nyelvtudomány története

A nyelvek mindig is elbűvölték az embereket. A nyelvtudomány története ezért nagyon régre nyúl vissza. A nyelvtudomány a nyelvekkel való szisztematikus foglalkozás. Már évezredekkel ezelőtt is foglalkoztak az emberek a nyelvekkel. Ezalatt a különböző kultúrák különböző módszereket alakítottak ki. Ennek megfelelően különböző leírások születtek a nyelvekről. A mai nyelvtudomány alapjai főleg ókori elméleteken alapszanak. Főleg Görögországban alakult ki számos hagyomány. A legrégibb ismert nyelvvel foglalkozó szöveg azonban Indiából származik. Körülbelül 3000 évvel ezelőtt a Sakatayana nevű nyelvész írta. Az ókorban olyan filozófusok mint Platón foglalkoztak a nyelvekkel. A római szerzők később tovább gondolták ezeket az elméleteket. Az arabok is saját hagyományokat alakítottak ki a 8. században. A műveik már pontos leírást mutatnak az arab nyelvről. Az újkorban főleg azt akarták kideríteni, hogy honnan származik a nyelv. A tudósokat főleg a nyelvek történeke foglalkoztatta. A 18. században elkezdték összehasonlítani a nyelveket. Így akarták megérteni, hogy hogyan alakulnak a nyelvek. Később aztán a nyelvekre mint rendszerekre fektették a hangsúlyt. Az a kérdés állt a középpontban, hogy hogyan működnek a nyelvek. Manapság a nyelvtudományon belül számos irányzat létezik. Az 50-es évek óta sok új tudományág alakult ki. Ezekre részben erős hatással vannak más tudományok. Mint a nyelv pszichológiájával foglalkozó tudomány és az interkulturális kommunikáció. A nyelvtudomány új ágazatai nagyon erősen szakosodtak. Egy példa erre a női nyelvvel foglalkozó tudományág. A nyelvtudomány története tehát folytatódik… Amíg léteznek nyelvek, az embereket foglalkoztatni fogják azok…