Kifejezéstár

hu Kérdezni – Múlt 2   »   bg Въпроси – Минало време 2

86 [nyolcvanhat]

Kérdezni – Múlt 2

Kérdezni – Múlt 2

86 [осемдесет и шест]

86 [osemdeset i shest]

Въпроси – Минало време 2

[Vyprosi – Minalo vreme 2]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar bolgár Lejátszás Több
Melyik nyakkendőt viselted? Т------- -ра-о---з-а---се-е? Ти каква вратовръзка носеше? Т- к-к-а в-а-о-р-з-а н-с-ш-? ---------------------------- Ти каква вратовръзка носеше? 0
Ti -------rato-r---a-----she? Ti kakva vratovryzka noseshe? T- k-k-a v-a-o-r-z-a n-s-s-e- ----------------------------- Ti kakva vratovryzka noseshe?
Melyik autót vetted meg? Ти как---к-л--с----пи? Ти каква кола си купи? Т- к-к-а к-л- с- к-п-? ---------------------- Ти каква кола си купи? 0
T- ----a k-la ---kupi? Ti kakva kola si kupi? T- k-k-a k-l- s- k-p-? ---------------------- Ti kakva kola si kupi?
Melyik újságra fizettél elő? Ти -- -ак-в--ес-н---с- а-онира? Ти за какъв вестник се абонира? Т- з- к-к-в в-с-н-к с- а-о-и-а- ------------------------------- Ти за какъв вестник се абонира? 0
T--z- ----- v--tn----e -b--ir-? Ti za kakyv vestnik se abonira? T- z- k-k-v v-s-n-k s- a-o-i-a- ------------------------------- Ti za kakyv vestnik se abonira?
Kit látott? К--о--и--хте? Кого видяхте? К-г- в-д-х-е- ------------- Кого видяхте? 0
K-g- --d---h-e? Kogo vidyakhte? K-g- v-d-a-h-e- --------------- Kogo vidyakhte?
Kivel találkozott? К------ещ--хт-? Кого срещнахте? К-г- с-е-н-х-е- --------------- Кого срещнахте? 0
K-g- -r-s---nakh--? Kogo sreshchnakhte? K-g- s-e-h-h-a-h-e- ------------------- Kogo sreshchnakhte?
Kit ismert meg? Ког--р--п-------? Кого разпознахте? К-г- р-з-о-н-х-е- ----------------- Кого разпознахте? 0
Kog- ----oz-a--te? Kogo razpoznakhte? K-g- r-z-o-n-k-t-? ------------------ Kogo razpoznakhte?
Mikor kelt fel? К--а -та-ах--? Кога станахте? К-г- с-а-а-т-? -------------- Кога станахте? 0
K--a-s--nak---? Koga stanakhte? K-g- s-a-a-h-e- --------------- Koga stanakhte?
Mikor kezdett neki? Ко---з-по--ахте? Кога започнахте? К-г- з-п-ч-а-т-? ---------------- Кога започнахте? 0
K-ga-za-o--n--h--? Koga zapochnakhte? K-g- z-p-c-n-k-t-? ------------------ Koga zapochnakhte?
Mikor hagyta abba? Кога-с------те? Кога свършихте? К-г- с-ъ-ш-х-е- --------------- Кога свършихте? 0
Ko-- sv-r-h-k-t-? Koga svyrshikhte? K-g- s-y-s-i-h-e- ----------------- Koga svyrshikhte?
Miért ébredt fel? Защо ---събудихт-? Защо се събудихте? З-щ- с- с-б-д-х-е- ------------------ Защо се събудихте? 0
Zash--o ---s-------t-? Zashcho se sybudikhte? Z-s-c-o s- s-b-d-k-t-? ---------------------- Zashcho se sybudikhte?
Miért lett tanár? Защо-ста----- -----л? Защо станахте учител? З-щ- с-а-а-т- у-и-е-? --------------------- Защо станахте учител? 0
Zas--h---tanakht- uch---l? Zashcho stanakhte uchitel? Z-s-c-o s-a-a-h-e u-h-t-l- -------------------------- Zashcho stanakhte uchitel?
Miért hívott taxit? Защо ---хте-т-к--? Защо взехте такси? З-щ- в-е-т- т-к-и- ------------------ Защо взехте такси? 0
Z-sh----v-ekhte ---si? Zashcho vzekhte taksi? Z-s-c-o v-e-h-e t-k-i- ---------------------- Zashcho vzekhte taksi?
Honnan jött? О-къде--о-д--те? Откъде дойдохте? О-к-д- д-й-о-т-? ---------------- Откъде дойдохте? 0
O----- -o-d-k-t-? Otkyde doydokhte? O-k-d- d-y-o-h-e- ----------------- Otkyde doydokhte?
Hova ment? К--е от--о-т-? Къде отидохте? К-д- о-и-о-т-? -------------- Къде отидохте? 0
Kyd-----dokh--? Kyde otidokhte? K-d- o-i-o-h-e- --------------- Kyde otidokhte?
Hol volt? К--- -ях--? Къде бяхте? К-д- б-х-е- ----------- Къде бяхте? 0
K--e by--hte? Kyde byakhte? K-d- b-a-h-e- ------------- Kyde byakhte?
Kinek segítettél? Ти на к-го п---г-а? Ти на кого помогна? Т- н- к-г- п-м-г-а- ------------------- Ти на кого помогна? 0
Ti-n- kogo---m-gna? Ti na kogo pomogna? T- n- k-g- p-m-g-a- ------------------- Ti na kogo pomogna?
Kinek írtál? Т- н--к--о-пи--? Ти на кого писа? Т- н- к-г- п-с-? ---------------- Ти на кого писа? 0
T---a--ogo p-s-? Ti na kogo pisa? T- n- k-g- p-s-? ---------------- Ti na kogo pisa?
Kinek válaszoltál? Ти-----о-о о-----р-? Ти на кого отговори? Т- н- к-г- о-г-в-р-? -------------------- Ти на кого отговори? 0
T- n- --g- o--o--r-? Ti na kogo otgovori? T- n- k-g- o-g-v-r-? -------------------- Ti na kogo otgovori?

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

A kétnyelvűség javítja a hallást

Azoknak az embereknek, akik két nyelven beszélnek, jobb a hallásuk. Különböző hangokat jobban képesek egymástól megkülönböztetni. Erre az eredményre jutott egy amerikai kutatás. A kutatók több fiatalkorút vizsgáltak meg. A tesztalanyok egy része kétnyelvűen nőtt fel. Ezek a fiatalok angolul és spanyolul beszéltek. A csoport másik része csak angolul beszélt. A fiataloknak egy bizonyos szótagot kellett meghallgatniuk. Ez a ‘da’ volt. Ez nem tartozott egyik nyelvhez sem. A szótagot fejhallgató segítségével játszották le a csoport tagjainak. Eközben elektródákkal mérték az agyi tevékenységüket. A teszt után a fiataloknak még egyszer meg kellett hallgatni a szótagot. Ekkor azonban egyéb zavaró hangok is hallhatóak voltak. Ezek különböző hangok voltak, melyek értelmetlen mondatoknak hangzottak. A kétnyelvűek nagyon erősen reagáltak a szótagra. Az agyuk erős aktivitást jelzett. Képesek voltak a szótagot zavaró zajokkal együtt és nélkülük is pontosan meghatározni. Az egy nyelven beszélő tesztalanyoknak ez nem sikerült. A hallásuk nem volt olyan jó mint a kétnyelvűen felnövő fiataloké. A kutatás eredménye meglepte a kutatókat. Eddig csak az volt ismert, hogy a zenészeknek van kifejezetten jó hallásuk. Úgy tűnik viszont, hogy a kétnyelvűség edzi a hallást. A kétnyelvűeknek folyamatosan különféle hangokkal kell szembenézniük. Ezáltal agyuknak új képességeket kell kialakítania. Megtanul pontos különbséget tenni a különböző nyelvi ingerek között. A kutatók most azt vizsgálják, hogy a nyelvi ismeretek hogyan hatnak agyunkra. Lehet hogy a hallásunknak is jót tesz, ha később tanulunk meg nyelveket…