Kifejezéstár

hu Kérdezni – Múlt 2   »   hy հարցեր անցյալում 2

86 [nyolcvanhat]

Kérdezni – Múlt 2

Kérdezni – Múlt 2

86 [ութանասունվեց]

86 [ut’anasunvets’]

հարցեր անցյալում 2

[harts’yer ants’yalum 2]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar örmény Lejátszás Több
Melyik nyakkendőt viselted? Ո՞ր--ո-կապն -ի- կր-լ: Ո__ փ______ է__ կ____ Ո-ր փ-ղ-ա-ն է-ր կ-ե-: --------------------- Ո՞ր փողկապն էիր կրել: 0
VO՞- p’v----a-n--ir ---l V___ p_________ e__ k___ V-՞- p-v-g-k-p- e-r k-e- ------------------------ VO՞r p’voghkapn eir krel
Melyik autót vetted meg? Ո՞ր----ենա- -- գնել: Ո__ մ______ ե_ գ____ Ո-ր մ-ք-ն-ն ե- գ-ե-: -------------------- Ո՞ր մեքենան ես գնել: 0
V-------’y---n y-- gnel V___ m________ y__ g___ V-՞- m-k-y-n-n y-s g-e- ----------------------- VO՞r mek’yenan yes gnel
Melyik újságra fizettél elő? Ո-ր -ե-թն-ես-բա-ա-ո-դ--ր-ել: Ո__ թ____ ե_ բ______________ Ո-ր թ-ր-ն ե- բ-ժ-ն-ր-ա-ր-ե-: ---------------------------- Ո՞ր թերթն ես բաժանորդագրվել: 0
VO-r t----t-n-ye- b-zh----da---el V___ t_______ y__ b______________ V-՞- t-y-r-’- y-s b-z-a-o-d-g-v-l --------------------------------- VO՞r t’yert’n yes bazhanordagrvel
Kit látott? Ո-՞- ե- տ-սե-: Ո___ ե_ տ_____ Ո-՞- ե- տ-ս-լ- -------------- ՈՒ՞մ եք տեսել: 0
U՞--ye---t--el U__ y___ t____ U-m y-k- t-s-l -------------- U՞m yek’ tesel
Kivel találkozott? ՈՒ՞- եք հան-իպել: Ո___ ե_ հ________ Ո-՞- ե- հ-ն-ի-ե-: ----------------- ՈՒ՞մ եք հանդիպել: 0
U-m--e----and-p-l U__ y___ h_______ U-m y-k- h-n-i-e- ----------------- U՞m yek’ handipel
Kit ismert meg? ՈՒ՞- -ք -ա-ա-ե-: Ո___ ե_ ճ_______ Ո-՞- ե- ճ-ն-չ-լ- ---------------- ՈՒ՞մ եք ճանաչել: 0
U-m-ye-’ --a---h--el U__ y___ c__________ U-m y-k- c-a-a-h-y-l -------------------- U՞m yek’ chanach’yel
Mikor kelt fel? Քանի---ն-եք-վեր-ացել: Ք_______ ե_ վ________ Ք-ն-ս-՞- ե- վ-ր-ա-ե-: --------------------- Քանիսի՞ն եք վերկացել: 0
K-a-i-i՞n yek’ -e-k---’-el K________ y___ v__________ K-a-i-i-n y-k- v-r-a-s-y-l -------------------------- K’anisi՞n yek’ verkats’yel
Mikor kezdett neki? Ե-րբ եք ս-սե-: Ե___ ե_ ս_____ Ե-ր- ե- ս-ս-լ- -------------- Ե՞րբ եք սկսել: 0
Y-՞r- -ek- s-sel Y____ y___ s____ Y-՞-b y-k- s-s-l ---------------- Ye՞rb yek’ sksel
Mikor hagyta abba? Ե՞րբ ե- --ր--ցր-լ: Ե___ ե_ վ_________ Ե-ր- ե- վ-ր-ա-ր-լ- ------------------ Ե՞րբ եք վերջացրել: 0
Y--rb--ek’--e-----’r-l Y____ y___ v__________ Y-՞-b y-k- v-r-a-s-r-l ---------------------- Ye՞rb yek’ verjats’rel
Miért ébredt fel? Ի--ու՞ ե- -րթն-ցե-: Ի_____ ե_ ա________ Ի-չ-ւ- ե- ա-թ-ա-ե-: ------------------- Ինչու՞ եք արթնացել: 0
I--h’-- ---’ --t’---s’--l I______ y___ a___________ I-c-’-՞ y-k- a-t-n-t-’-e- ------------------------- Inch’u՞ yek’ art’nats’yel
Miért lett tanár? Ինչ-ւ՞ -ք ---ու----դ-րձ--: Ի_____ ե_ ո_______ դ______ Ի-չ-ւ- ե- ո-ս-ւ-ի- դ-ր-ե-: -------------------------- Ինչու՞ եք ուսուցիչ դարձել: 0
In-h’u՞ yek- u---s--------r--el I______ y___ u_________ d______ I-c-’-՞ y-k- u-u-s-i-h- d-r-z-l ------------------------------- Inch’u՞ yek’ usuts’ich’ dardzel
Miért hívott taxit? Ին---------աք-ի-վարձ--: Ի_____ ե_ տ____ վ______ Ի-չ-ւ- ե- տ-ք-ի վ-ր-ե-: ----------------------- Ինչու՞ եք տաքսի վարձել: 0
In---u- -ek- t-k---------el I______ y___ t_____ v______ I-c-’-՞ y-k- t-k-s- v-r-z-l --------------------------- Inch’u՞ yek’ tak’si vardzel
Honnan jött? Որ-եղ--ց----ե--լ: Ո_______ ե_ ե____ Ո-տ-ղ-՞- ե- ե-ե-: ----------------- Որտեղի՞ց եք եկել: 0
V-rte-h---s’ -e-- -e-el V___________ y___ y____ V-r-e-h-՞-s- y-k- y-k-l ----------------------- Vorteghi՞ts’ yek’ yekel
Hova ment? Ո--- ե- գ---ել: Ո___ ե_ գ______ Ո-՞- ե- գ-ա-ե-: --------------- ՈՒ՞ր եք գնացել: 0
U՞r--e-- g--ts-y-l U__ y___ g________ U-r y-k- g-a-s-y-l ------------------ U՞r yek’ gnats’yel
Hol volt? Որտ--ղ եք-ե---: Ո_____ ե_ ե____ Ո-տ-՞- ե- ե-ե-: --------------- Որտե՞ղ եք եղել: 0
Vo---՞-h y--’-y--h-l V_______ y___ y_____ V-r-e-g- y-k- y-g-e- -------------------- Vorte՞gh yek’ yeghel
Kinek segítettél? ՈՒ՞- եք -գն--: Ո___ ե_ օ_____ Ո-՞- ե- օ-ն-լ- -------------- ՈՒ՞մ եք օգնել: 0
U-- --k’-og--l U__ y___ o____ U-m y-k- o-n-l -------------- U՞m yek’ ognel
Kinek írtál? ՈՒ՞մ-եք--ր-լ: Ո___ ե_ գ____ Ո-՞- ե- գ-ե-: ------------- ՈՒ՞մ եք գրել: 0
U՞m --k’-gr-l U__ y___ g___ U-m y-k- g-e- ------------- U՞m yek’ grel
Kinek válaszoltál? ՈՒ՞մ -ք պա----ա-ել: Ո___ ե_ պ__________ Ո-՞- ե- պ-տ-ս-ա-ե-: ------------------- ՈՒ՞մ եք պատասխանել: 0
U՞m ye-’-p-ta-kha--l U__ y___ p__________ U-m y-k- p-t-s-h-n-l -------------------- U՞m yek’ pataskhanel

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

MP3 magyar + örmény (1-100) MP3 örmény (1-100)

A kétnyelvűség javítja a hallást

Azoknak az embereknek, akik két nyelven beszélnek, jobb a hallásuk. Különböző hangokat jobban képesek egymástól megkülönböztetni. Erre az eredményre jutott egy amerikai kutatás. A kutatók több fiatalkorút vizsgáltak meg. A tesztalanyok egy része kétnyelvűen nőtt fel. Ezek a fiatalok angolul és spanyolul beszéltek. A csoport másik része csak angolul beszélt. A fiataloknak egy bizonyos szótagot kellett meghallgatniuk. Ez a ‘da’ volt. Ez nem tartozott egyik nyelvhez sem. A szótagot fejhallgató segítségével játszották le a csoport tagjainak. Eközben elektródákkal mérték az agyi tevékenységüket. A teszt után a fiataloknak még egyszer meg kellett hallgatni a szótagot. Ekkor azonban egyéb zavaró hangok is hallhatóak voltak. Ezek különböző hangok voltak, melyek értelmetlen mondatoknak hangzottak. A kétnyelvűek nagyon erősen reagáltak a szótagra. Az agyuk erős aktivitást jelzett. Képesek voltak a szótagot zavaró zajokkal együtt és nélkülük is pontosan meghatározni. Az egy nyelven beszélő tesztalanyoknak ez nem sikerült. A hallásuk nem volt olyan jó mint a kétnyelvűen felnövő fiataloké. A kutatás eredménye meglepte a kutatókat. Eddig csak az volt ismert, hogy a zenészeknek van kifejezetten jó hallásuk. Úgy tűnik viszont, hogy a kétnyelvűség edzi a hallást. A kétnyelvűeknek folyamatosan különféle hangokkal kell szembenézniük. Ezáltal agyuknak új képességeket kell kialakítania. Megtanul pontos különbséget tenni a különböző nyelvi ingerek között. A kutatók most azt vizsgálják, hogy a nyelvi ismeretek hogyan hatnak agyunkra. Lehet hogy a hallásunknak is jót tesz, ha később tanulunk meg nyelveket…