Kifejezéstár

hu Kérdezni – Múlt 2   »   sv Fråga – förfluten tid 2

86 [nyolcvanhat]

Kérdezni – Múlt 2

Kérdezni – Múlt 2

86 [åttiosex]

Fråga – förfluten tid 2

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar svéd Lejátszás Több
Melyik nyakkendőt viselted? Vilk-n--l--- had---u-p- d-g? V_____ s____ h___ d_ p_ d___ V-l-e- s-i-s h-d- d- p- d-g- ---------------------------- Vilken slips hade du på dig? 0
Melyik autót vetted meg? Vi-----b-l h-- d--kö--? V_____ b__ h__ d_ k____ V-l-e- b-l h-r d- k-p-? ----------------------- Vilken bil har du köpt? 0
Melyik újságra fizettél elő? V--ke--t-d-i-- h-r--- ----u-ere-a- -å? V_____ t______ h__ d_ p___________ p__ V-l-e- t-d-i-g h-r d- p-e-u-e-e-a- p-? -------------------------------------- Vilken tidning har du prenumererat på? 0
Kit látott? Ve----- d- -e-t? V__ h__ d_ s____ V-m h-r d- s-t-? ---------------- Vem har du sett? 0
Kivel találkozott? V---h-r -- -----at? V__ h__ d_ t_______ V-m h-r d- t-ä-f-t- ------------------- Vem har du träffat? 0
Kit ismert meg? V-m-har--u kä-t--gen? V__ h__ d_ k___ i____ V-m h-r d- k-n- i-e-? --------------------- Vem har du känt igen? 0
Mikor kelt fel? Nä--h-r--i--ått ---? N__ h__ n_ g___ u___ N-r h-r n- g-t- u-p- -------------------- När har ni gått upp? 0
Mikor kezdett neki? Nä--har -- b-rjat? N__ h__ n_ b______ N-r h-r n- b-r-a-? ------------------ När har ni börjat? 0
Mikor hagyta abba? N-r-h-r-ni ----at? N__ h__ n_ s______ N-r h-r n- s-u-a-? ------------------ När har ni slutat? 0
Miért ébredt fel? Va---- -a--ni-v-----? V_____ h__ n_ v______ V-r-ö- h-r n- v-k-a-? --------------------- Varför har ni vaknat? 0
Miért lett tanár? Va-f-- bl-- -i -ä--r-? V_____ b___ n_ l______ V-r-ö- b-e- n- l-r-r-? ---------------------- Varför blev ni lärare? 0
Miért hívott taxit? Var-ör-har--i----i---n--a-i? V_____ h__ n_ t____ e_ t____ V-r-ö- h-r n- t-g-t e- t-x-? ---------------------------- Varför har ni tagit en taxi? 0
Honnan jött? Va-t-k-m-e-----i--ån? V___ k_____ n_ i_____ V-r- k-m-e- n- i-r-n- --------------------- Vart kommer ni ifrån? 0
Hova ment? V-rt-har n----t-? V___ h__ n_ g____ V-r- h-r n- g-t-? ----------------- Vart har ni gått? 0
Hol volt? V-- har ni v-ri-? V__ h__ n_ v_____ V-r h-r n- v-r-t- ----------------- Var har ni varit? 0
Kinek segítettél? V-m --- du-hjäl-t? V__ h__ d_ h______ V-m h-r d- h-ä-p-? ------------------ Vem har du hjälpt? 0
Kinek írtál? Vem -a- -- -kri-i- t---? V__ h__ d_ s______ t____ V-m h-r d- s-r-v-t t-l-? ------------------------ Vem har du skrivit till? 0
Kinek válaszoltál? V-m-h-- du s-ara-? V__ h__ d_ s______ V-m h-r d- s-a-a-? ------------------ Vem har du svarat? 0

A kétnyelvűség javítja a hallást

Azoknak az embereknek, akik két nyelven beszélnek, jobb a hallásuk. Különböző hangokat jobban képesek egymástól megkülönböztetni. Erre az eredményre jutott egy amerikai kutatás. A kutatók több fiatalkorút vizsgáltak meg. A tesztalanyok egy része kétnyelvűen nőtt fel. Ezek a fiatalok angolul és spanyolul beszéltek. A csoport másik része csak angolul beszélt. A fiataloknak egy bizonyos szótagot kellett meghallgatniuk. Ez a ‘da’ volt. Ez nem tartozott egyik nyelvhez sem. A szótagot fejhallgató segítségével játszották le a csoport tagjainak. Eközben elektródákkal mérték az agyi tevékenységüket. A teszt után a fiataloknak még egyszer meg kellett hallgatni a szótagot. Ekkor azonban egyéb zavaró hangok is hallhatóak voltak. Ezek különböző hangok voltak, melyek értelmetlen mondatoknak hangzottak. A kétnyelvűek nagyon erősen reagáltak a szótagra. Az agyuk erős aktivitást jelzett. Képesek voltak a szótagot zavaró zajokkal együtt és nélkülük is pontosan meghatározni. Az egy nyelven beszélő tesztalanyoknak ez nem sikerült. A hallásuk nem volt olyan jó mint a kétnyelvűen felnövő fiataloké. A kutatás eredménye meglepte a kutatókat. Eddig csak az volt ismert, hogy a zenészeknek van kifejezetten jó hallásuk. Úgy tűnik viszont, hogy a kétnyelvűség edzi a hallást. A kétnyelvűeknek folyamatosan különféle hangokkal kell szembenézniük. Ezáltal agyuknak új képességeket kell kialakítania. Megtanul pontos különbséget tenni a különböző nyelvi ingerek között. A kutatók most azt vizsgálják, hogy a nyelvi ismeretek hogyan hatnak agyunkra. Lehet hogy a hallásunknak is jót tesz, ha később tanulunk meg nyelveket…